Válogatott írások


2019. ápr.
20

A húsvéti idő A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömben üljük meg: egyetlen ünnepként, sőt „nagy vasárnapként”. A nagyböjti idővel ellentétben – melynek negyven napjába nem számítjuk bele a vasárnapokat, mivel vasárnap mindig Krisztus feltámadását ünnepeljük -, a húsvéti idő egységes ötven napot alkot: húsvétvasárnappal kezdve hét hétből áll, az ötvenedik nap pedig pünkösd vasárnapja. A húsvéti idő vasárnapjai húsvét vasárnapjának számítanak, és – húsvétvasárnap után – húsvét második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik vasárnapjának hívjuk őket.   Az egész húsvéti idő legjellegzetesebb felkiáltása az „Alleluja”, mely ilyenkor hozzákapcsolódik a......

Részletek


2019. ápr.
19
Nagyszombat és a húsvéti vigília

Nagyszombat és a húsvéti vigília Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.   Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének, halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus......

Részletek


2019. ápr.
19

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent háromnap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (lat.: hebdomada Sancta),......

Részletek


2019. márc.
06
A nagyböjti szent időszak

A NAGYBÖJTI IDŐ Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre......

Részletek


2019. febr.
19
Évközi idő

Párbeszéd a liturgiáról: Zöld hétköznapok – Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják. A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási......

Részletek


2018. dec.
17

A karácsonyi ünnepkör december 25-ét bevezető és követő időszak. A  megtestesülés misztériumát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart. Karácsony tehát az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején – december 26-án –......

Részletek


2018. nov.
26

„Valaki minket vár, hogy valódi együttérzéssel álljunk mellette” – Horváth Achilles OFM az adventről Advent a karácsonyi ünnepkör előkészületi ideje, amikor újból egyénileg és közösen is az egyetlen lényegesre: az Úr eljövetelére készülünk, és az Úr eljövetelét ünnepeljük. Készülünk, hiszen az advent nem más, mint az Úrra való éber várakozás ideje. Ekkor megemlékezünk arról a történelmi várakozásról, amelyben az ószövetségi zsidó nép évezredeken át várta Szabadítóját, a Messiást, miközben így fohászkodott: „Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál!”. Arra a kegyelmi Úrjövetre emlékezünk, amely egyszer már beteljesedett a Megtestesüléssel, de amelyet mi......

Részletek


2018. jún.
04
Lourdesi zarándoklat

Benedek Annikó, Lourdesi zarándoklat, május 21 – 27 , 2018 Május 21én reggel, Imre atya és Tibor atya áldásával indultunk el Lourdesba zarándokolni. Közöttünk voltak olyanok, akik már jártak Lourdesban, de olyanok is akik első alkalommal mentek, mint én is. A délelőtt folyamán tartottunk egy rövid bemutatkozót, amelyben mindenki beszélt magáról és hogy miért is megy Lourdesba és miért megy egyáltalán zarándokolni? A válaszok között ilyenek voltak, mint: imádkozni, együtt lenni, kilépni az átlagos mindennapokból, megbékülni a múlttal, kérni a Szűzanyától, de ugyanakkor hálát is adni neki, gyerekkori álmot megvalósítani és még......

Részletek


2018. ápr.
17

A megzavart Isten, avagy amit a képek a hitről elmondanak. Hegyi Gábor kiállítása elé, Bruder Klaus Kirche, Stuttgart, 2018. április 13. Richard Wagner utolsó nagy műve, a Parsifal komponálása idején, 1880-ban írta meg Religion und Kunst című tanulmányát Nápolyban, amelyet aztán a Bayreuther Blätter c. lapban publikált. Ebben már bevezetésképpen nem kevesebbet állít, mint hogy amikor a vallás művi jellegűvé válik, akkor a művészet feladata lesz azt megmenteni. Majd hosszasan kritizálja Wagner az egyházat, amely véleménye szerint hatalmával riogatja a szegények lelkeit, mikor azokat a pokol és az utolsó ítélet rémképével fenyegeti.......

Részletek


2018. ápr.
13
Tudnivalók az Évközi időről

Új sorozatot kezdünk most Válogatott írások című oldalunkon, amely abban szeretné segíteni Híveinket, hogy a szent liturgiát jobban megértsék. Most az úgynevezett Évközi időről – liturgikus színe a zöld – gyüjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat. Lelkipásztori szeretettel, Imre atya ÉVKÖZI IDŐ “A sajátos jellegű időkön kívül van még harminchárom, esetleg harmincnégy hét az év folyamán. Ilyenkor Krisztus misztériumának nem valamely külön szempontját ünnepeljük, hanem éppen Krisztus misztériumát a maga teljességében, kiváltképpen a vasárnapokon. Ezt az időszakot hívjuk évközi időnek.” (ESZ, 43.) IDŐSZAKI ELŐÍRÁSOK Tudnivalók az évközi időre: – A napi zsolozsma végeztével......

Részletek