A terem, mint más alkalommal, ismét szép számmal megtelt anyukákkal, nagymamákkal. Természetesen apukák és nagyapák is szép számmal voltak jelen. Kicsit kíváncsiak voltunk, különösen mi idősebbek, hogy mi újat hoz ez a délután. Emlékeink, gondolataink saját édesanyánk és életünk körül keringtek, kavarogtak. Gyerekként vártuk a délután kínálta meglepetést. Nem is csalódtunk! Nagyon szépen sikerült, ezért ismételt hála és köszönet Erikának és csapatának, a jó szervezésért, szorgos munkájukért. – Annika szólított meg elsőként egy nagyon kedves vers soraival. Aztán igyekezett is tovább, mert társai várták már néptáncra. – Gáspár bátyánk szép két verssel......

Részletek

Néha már el is felejtjük, milyen jó játszani és nevetni, mindegy hány évesek vagyunk. Az április 21-i Barátságklub délutánján ezt minden résztvevő megtapasztalhatta. És a jókedv ragadós… Egy játékos vetélkedő volt ez alkalommal a tarsolyban. Csapatokat alkottunk és máris jöttek a kérdések. Kezdtük kvízjátékkal, amiben különböző érdekes témákban- irodalom, történelem, képzőművészet, vallástörténet- kaptunk kérdéseket. Egy életre megjegyeztük, hogy Kolumbusz Kristóf olasz származású volt, és nem portugál vagy spanyol, mint azt sokan gondoltuk. Arra is fény derült, ki is az a pacuha. Puzzle kirakós, verses rímfaragás – megadott szavakkal -, melynél igazán szellemes......

Részletek

Röviddel négy óra elött érkeztem meg a terembe, ahol már nyüzsögtek az emberek. Dúsan terített asztalok vártak minket. Erika nagyon kedvesen, egy-egy bókkal személyesen köszöntötte a belépőket. Sokkal többen lettünk, mint gondoltuk, így még vagy három asztallal ki is bővítettük a sort. Január 6-a volt, Vízkereszt ünnepe. Közösségünkben pedig van egy nagyon régi hűséges tagunk, Gáspár. Nem csak névnapja, hanem kilencvenedik születésnapja is volt. Ő ezért saját összeállítású nagyon jóízű köszöntővel kezdte a délutáni programot. Szemüveg nélkül olvasta fel a szép, vidám, megható szövegét. Mi pedig spontán vastapssal háláltuk meg neki. Természetesen fel is......

Részletek

„Megszáll egy titkos gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben“, írja Juhász Gyula Karácsony felé című versében. A pandémia idejében a Barátságklub létszámban megfogyatkozott. Éppen ezért nagy örömmel készültünk immár a második találkozóra. Az időpontot advent harmadik, az „öröm“ hetére terveztük. A tél kemény fogát csikorgatta ezen a délutánon: szokatlan hideg volt és a hó, a csúszós utak, a korai sötétség gyér létszámra utaltak. Ám a lelkes tagok ezt meghazudtolták, mert bizony igen szép létszámban jöttünk össze, több mint húszan. Egyesek hosszú utat vállaltak magukra, hogy eljöhessenek. A meleg teremben ismerős, ismeretlen – mind örültünk......

Részletek

1990-ben ismertem meg Margót. Együtt voltunk kórustagok a Magyar Misszió kórusában. Csíktaplocai születésű székely asszony volt, aki nagyon szerette szülőföldjét, családját, kilenc testvérét, legfőképpen bátyját, András Imre S. J. jezsuita atyát. Egy alkalommal meghívott bennünket, látogassuk meg stuttgarti lakásában. Saját maga készítette színes kalotaszegi írásos párnákat, terítőket és fafaragásokat csodáltunk meg lakásában. Búcsúzáskor egy kis könyvvel ajándékozott meg bennünket. Ebben a könyvben édesapja, András Gyárfás, „Egy székely ezermester életútja Csíkban“ címmel leírja családjuk történetét. Édesapja hangszalagra felvett visszaemlékezését Margó írta le írógéppel, majd lelkész testvére előszavával és sajtó alá rendezésével kiadásra került......

Részletek

„Sakk, matt“ – mondja ellenfelem és diadalmasan mosolyog. Áttekintem lehetőségeimet, de be kell ismernem: Ezt a játszmát bizony elvesztettem… Lelki szemem előtt van még a megnyitás előtti koncentráció. Nézem a sorban felállított figurákat, mindegyiknek megvan a szigorúan kijelölt helye. Én is állok a fehér kis gyalogos parasztok között, indulásra készen az élet világos és sötét mezőin. Milyen jó, védett érzés, hogy nem vagyok egyedül. Körül vagyok véve szeretett társakkal – együtt megyünk, hogy küzdjünk a fekete figurák ellen és védjük egymást. A sötét ellenfél még nem fenyeget, csak éppen tudjuk, hogy van…......

Részletek

Szeptember 6-a reggelén 17-en indultunk el Tibor atya vezetésével az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra Budapestre. Az Isteni Gondviselés végig kísérte utunkat a zarándoklat megtervezésétől a megvalósulásig. A vírus utóhatása a zarándoklat szervezésére is rányomta a bélyegét, így a megszokott utazási irodával nem tudtunk megegyezni, túl drágának bizonyult, ami annak is köszönhető, hogy többen is visszaléptek. Ezután Tibor atya vette kézbe a szervezést és már úgy nézett ki, hogy minden rendben van, de rájöttünk, hogy ez az ajánlat is túl drága, mivel a megszabott összeg csak egy kisbuszra érvényes, mi pedig két mikrobusszal......

Részletek

Fogadjátok szeretettel Halászy Erzsébet írását: Előre bocsájtom, hogy a cím nem a Balaton melletti csodálatos nedűre, a “Badacsonyi szürkebarátra” utal, – bár az sem megvetendő – és elnézést kérek előre minden olvasótól, amiért párhuzamot húzok és hasonlatot érzek egy – számomra érthetetlen módon – megvetett, lenézett állathoz, a közönséges szürke szamárhoz. Talán egyesek számára emeli a szamár értékét, hogy a Szentírásban is megemlítik és hogy az irodalomban, többek között a spanyol Nobel díjas író, Juan Ramon Jiménez is méltónak találta, hogy csodálatos művében, a „Platero meg én“ című írásában, megörökítse ezüst színű......

Részletek

Vasárnap, szeptember 20-án, ünnepélyes búcsús szentmise keretében emlékeztünk meg Egyházközségünk védőszentjéről, Szent Gellért vártanú püspökről. A szentmisén Imre atya ajándékozott meg gondolataival. Egyházközségünk, mint minden más közösség, tavasz óta nehéz kihívásokkal szembesült. A vírus-járvány miatt kezdetben online szentmise közvetítések voltak, bár ennek is nagyon örültünk.  Aztán rendhagyó szentmisék következtek, amelyre híveink korlátozott számban jöhetnek, s csak a kijelölt helyeket foglalhatják el. Nem tarthattuk meg rendezvényeinket, köreink és klubjaink tevékenysége szünetel, a mise utáni szeretetlakomáról is le kellett mondanunk. A jelenlegi helyzet ellenben nem törte meg hitünket, lelkesedésünket, hiszen szülőföldünkről már megedződve érkeztünk......

Részletek