2020. ápr.
23
Sebestyén Péter atya cikkét azért ajánlom kedves Híveimnek, mert nagyszerűen felkészít bennünket a mostani, és a járvány utáni nehéz idők megélésére. Hogyan lehet a megszorító intézkedések ellenére is „egész”, teljes életet élni? Nem különböző lelki praktikákkal, hanem az ún. „lelki élet” gyakorlásával – mondja Péter atya. Mi a lelki élet? – teszi fel a kérdést. Majd így válaszolja meg: Isten élete bennünk. Ezekben a nehéz időkben tehát ezt az isteni életet kell magunkban felfedeznünk és megélnünk. Hogyan? Fel kell emelkednünk Isten „platformjára”. Minden nap „online”–kapcsolatot kell kiépítenünk vele. Ezt tegyük! Lelkipásztori szeretettel,......
Részletek
2020. márc.
20
+! Kedves Híveink! Jóllehet a koronavírus járvány nagy veszélye arra kényszerít bennünket, hogy – legalább is egy ideig – nélkülözzük a közösségben bemutatott szentmiséinket és a szentáldozást, mégsem vagyunk teljesen elhagyatottak. Van ugyanis a kora-középkor óta egy lehetőség, amelyet nem csak a lelki írók, de maga az Egyház egyik legnagyobb zsinata, a Tridenti Zsinat is ajánlott és szentesített, s ez pedig a lelki szentáldozás. Bár fizikailab nem vehetjük magunkhoz az Úr Jézus Testét (és Vérét), de a lelki áldozásnak ugyanolyan lelki hatásai vannak és lehetnek, mint a valódi szentáldozásnak. Ajánlom hát kedves......
Részletek
2020. febr.
25
A NAGYBÖJTI IDŐ Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre......
Részletek
2020. jan.
09
ÉVKÖZI IDŐ A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését......
Részletek
2019. dec.
24
A Karácsonyi ünnepkör A karácsonyi ünnepkör december 25-ét bevezető és követő időszak. A megtestesülés misztériumát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart. Karácsony tehát az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején......
Részletek
2019. dec.
02
Advent – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük az adventről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is). Mit jelent pontosan az advent kifejezés? Advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik. Hogyan és mikor alakult ki? A gallikán liturgiában a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, és ez előtt alakult ki először hathetes, majd Szent Szimpliciusz......
Részletek
2019. jún.
28
ÉVKÖZI IDŐ A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését......
Részletek
2019. ápr.
20
A húsvéti idő A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömben üljük meg: egyetlen ünnepként, sőt „nagy vasárnapként”. A nagyböjti idővel ellentétben – melynek negyven napjába nem számítjuk bele a vasárnapokat, mivel vasárnap mindig Krisztus feltámadását ünnepeljük -, a húsvéti idő egységes ötven napot alkot: húsvétvasárnappal kezdve hét hétből áll, az ötvenedik nap pedig pünkösd vasárnapja. A húsvéti idő vasárnapjai húsvét vasárnapjának számítanak, és – húsvétvasárnap után – húsvét második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik vasárnapjának hívjuk őket. Az egész húsvéti idő legjellegzetesebb felkiáltása az „Alleluja”, mely ilyenkor hozzákapcsolódik a......
Részletek
2019. ápr.
19
Nagyszombat és a húsvéti vigília Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre. Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének, halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus......
Részletek
2019. ápr.
19
Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent háromnap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (lat.: hebdomada Sancta),......
Részletek