Válogatott írások


2020. márc.
20

+! Kedves Híveink! Jóllehet a koronavírus járvány nagy veszélye arra kényszerít bennünket, hogy – legalább is egy ideig – nélkülözzük a közösségben bemutatott szentmiséinket és a szentáldozást, mégsem vagyunk teljesen elhagyatottak. Van ugyanis a kora-középkor óta egy lehetőség, amelyet nem csak a lelki írók, de maga az Egyház egyik legnagyobb zsinata, a Tridenti Zsinat is ajánlott és szentesített, s ez pedig a lelki szentáldozás. Bár fizikailab nem vehetjük magunkhoz az Úr Jézus Testét (és Vérét), de a lelki áldozásnak ugyanolyan lelki hatásai vannak és lehetnek, mint a valódi szentáldozásnak. Ajánlom hát kedves......

Részletek


2020. febr.
25

A NAGYBÖJTI IDŐ Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre......

Részletek


2020. jan.
09
Évközi idő

ÉVKÖZI IDŐ A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését......

Részletek


2019. dec.
24

A Karácsonyi ünnepkör   A karácsonyi ünnepkör december 25-ét bevezető és követő időszak. A  megtestesülés misztériumát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart. Karácsony tehát az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején......

Részletek


2019. dec.
02

Advent – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben   Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük az adventről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is). Mit jelent pontosan az advent kifejezés? Advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik. Hogyan és mikor alakult ki? A gallikán liturgiában a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, és ez előtt alakult ki először hathetes, majd Szent Szimpliciusz......

Részletek


2019. jún.
28
Évközi idő

ÉVKÖZI IDŐ A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését......

Részletek


2019. ápr.
20

A húsvéti idő A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömben üljük meg: egyetlen ünnepként, sőt „nagy vasárnapként”. A nagyböjti idővel ellentétben – melynek negyven napjába nem számítjuk bele a vasárnapokat, mivel vasárnap mindig Krisztus feltámadását ünnepeljük -, a húsvéti idő egységes ötven napot alkot: húsvétvasárnappal kezdve hét hétből áll, az ötvenedik nap pedig pünkösd vasárnapja. A húsvéti idő vasárnapjai húsvét vasárnapjának számítanak, és – húsvétvasárnap után – húsvét második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik vasárnapjának hívjuk őket.   Az egész húsvéti idő legjellegzetesebb felkiáltása az „Alleluja”, mely ilyenkor hozzákapcsolódik a......

Részletek


2019. ápr.
19
Nagyszombat és a húsvéti vigília

Nagyszombat és a húsvéti vigília Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.   Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének, halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus......

Részletek


2019. ápr.
19

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent háromnap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (lat.: hebdomada Sancta),......

Részletek


2019. márc.
06
A nagyböjti szent időszak

A NAGYBÖJTI IDŐ Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre......

Részletek