Adventi idő
szerkesztő Tibor atya
Advent – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük az adventről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
- Mit jelent pontosan az advent kifejezés?
Advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik.
- Hogyan és mikor alakult ki?
A gallikán liturgiában a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, és ez előtt alakult ki először hathetes, majd Szent Szimpliciusz pápa (5. század) alatt a mai négyhetes formája.
- Az adventi időszak minden évben változik…
Nem, csak a hossza… Adventet a karácsony előtti négy vasárnap határozza meg. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnap után következik, és ebből adódóan a negyedik hét lehet egészen rövid is (mint idén, maga a vasárnap csak a hét), és egészen hosszú is (mint tavaly, amikor karácsony szombatra esett).
- December 24. még az adventhez tartozik, vagy már karácsony?
December 24. az adventi idő utolsó napja. Ez még nem karácsony, de a sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mert tudjuk, hogy ez az az éjszaka, amikor megszületik az Úr. A régebbi egyházfegyelemben még ez a nap böjti nap volt, ezért hagyományos ételeink böjtösek ezen az éjszakán: a hal, a mákos guba, stb. A várakozás az éjszakai misével ér véget, ahol meghalljuk az örömhírt: megszületett.
- Miért lett ez az egyházi év kezdete?
Többféle évkezdetet használnak a különféle naptárak – ismerünk januári, márciusi polgári évkezdést is; az advent pedig a megtestesüléssel kezd, illetve az arra való felkészülés időszakával. Önmagában az advent „nincs meg”, ezért került a karácsonnyal együtt az év elejére.
- Miért kezdődik a görögkatolikusoknál előbb az advent?
A történeti résznél jeleztük, hogy az 5. században volt már hathetes az advent, Szent Mártontól számolva. Ezt a hosszabb böjti előkészületet tartják keleti rítusú testvéreink most is a hathetes adventtel.
- A görögkatolikusok koszorúján hat gyertya van…
Az adventi koszorú csak a 19. században jelenik meg, a görögkatolikusok pedig „inkulturálták” az új polgári szokást: hat adventi vasárnapjukhoz hat gyertyával.
- Milyen liturgikus jellemzői vannak az adventi időszaknak?
Advent csöndesebb időszak, kevesebb orgonaszólóval, kevesebb virágdíszítéssel, lila miseruhával és hajnali szentmisékkel, a rorátékkal.
- Miért más a Gaudete, azaz örömvasárnap ünneplése?
Advent harmadik vasárnapján a mise kezdő éneke (introitusa) a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippiekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban, … mert az Úr immár közel van hozzánk!” Túl vagyunk az advent felén, már ide látszik karácsony. A liturgia ezt a miseruha színében is kifejezi, a szigorú liláról rózsaszínűre változik.
- Ekkor mást kell tennünk, mint a többi vasárnapon?
Érdemes itt már ráfordulnunk a „célegyenesre”: amit nem sikerült megtennünk, azt érdemes elengednünk, és már csak a fontosra figyelnünk.
- Adventben sokan elmennek a hajnali roráte misékre. Ennek eredete hova vezethető vissza?
A karácsony előtti kilencedik napon kezdték a 7. században az Ó antifónákat, és ekkor volt egy hajnali mise. A középkorban térségünkben már advent minden napján „divatba jött” a korareggeli mise.
- Miért 6 órakor kezdődnek a roráték?
A hajnal a várakozás és a reménykedés időszaka. Ugyanakkor a korán keléshez szükség van önfegyelemre, az időbeosztásunkat is alávetjük Istennek, a várakozásnak. Nemcsak lelki, hanem nagyon testi is lesz így a készületünk. A 6 óra egyébként nem előírás, van, ahol fél 7-kor, van, ahol korábban kezdődnek a szentmisék.
- Kötelező vagy ajánlott elmenni a roráte misékre?
A roráte mise térségünk szép hagyománya, Rómában például nem is nagyon hallottak róla az emberek. Teljesen szabadon dönthetünk néha egy-egy roráte mellett. Nem is teljesítményre megy az advent. És fontos a felelősség is: a földműves embernek a december nyugodt, korai lefekvéssel telt, telik; a városi, modern embernek egész nap ugyanúgy helyt kell állnia.
- Adventi koszorút még azok is készítenek, akik talán nem is vallásosak. Ez csak egy szokás, vagy van más jelentősége is?
A 19. században egy német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút, és naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtott rajta. Ennek egyszerűsített változata terjedt el aztán: vasárnaponként egy-egy gyertyával többet gyújtunk. A koszorú otthonainkba varázsolja a várakozást, a meghittséget, főleg, ha a család este le tud mellé ülni egy kis időre. A templomban persze nagy liturgikus műgonddal gyújtogatjuk a gyertyákat. Olyan kapocs a koszorú, amely se nem liturgikus, se nem profán. Paraliturgikus, amely összeköti otthonainkat templomainkkal.
- Sokszor látni alaposan feldíszített koszorúkat. Van jelentősége annak, hogyan néz ki a koszorú?
Sok plébánián advent első vasárnapja előtti szombaton van közös koszorúkészítés. Én is voltam ilyenen, érdekes látni, ahogy mindenki a maga ízlése szerint készíti a koszorút. Vannak lényeglátó minimalisták és szertelenül örvendezők. Szép látni a sokféleséget.
- Miért négy gyertya van a koszorún?
A négy vasárnapot jelzi a négy gyertya. Minden vasárnap eggyel többet gyújtunk meg: ahogy megyünk bele a sötétségbe, az egyre hosszabb éjszakákba, úgy nő a fény a koszorún, végül pedig a karácsonyfa borítja fénybe a leghosszabb éjszakát.
- Azt is hallottam már, hogy a katolikus hívő koszorúján három lila és egy rózsaszín gyertyának kell lennie…
Igen, a liturgikus színek is megjelenhetnek a gyertyákon, a lila és rózsaszín miseruhákra utalva. De ez nem szabály, és nem érdemes leszólni azokat, akiknek négy lila vagy akár négy piros gyertyájuk van.
- Adventi naptárt is sokan használnak, még azok is, akik nem vallásosak. Van ennek valami jelentősége?
Ennek csak személyes jelentősége van, segédeszköz a készülődéshez.
- Helyes, ha a naptárt nyitogató gyerekeket csokoládéval jutalmazzuk?
Nem tudom. Én mindig örültem neki. Érdemes tisztázni előtte, hogy a gyermek nem tett-e édességböjtre fogadalmat az advent elején, mert akkor nagy kiszúrás.
- Az adventi időszak egyben böjt ideje is. Van valamilyen előírás arra, hogy miként készüljünk testileg és lelkileg Jézus Krisztus megszületésére?
Jelenleg nincs böjti előírás, de a visszafogottság, csend, több ima és lelki olvasmány mind ajánlott. Fontos azonban, hogy tiszta szívvel várakozhassunk: minél előbb éljünk a bűnbocsánat szentségével!
- Mi a mércéje a lemondásnak? Csupán az étkezés visszafogása elegendő?
Bármi lehet, ahol a testem alapvető vágya, igénye helyett az előzetes elhatározásom győz. Lehet ez étel, ital, szórakozás, időbeosztás, korai kelés – a fontos az erkölcsi győzelem: nem a farok csóválja a kutyát.
- Az irgalmasság cselekedeteivel is fel tudunk készülni a karácsonyra?
Igen.
- Az advent az újrakezdés ideje is. Hogyan tudjuk tartósabbá tenni az adventben még bennünk lévő jószándékot?
Írjunk naplót! Lelki naplót, elhatározásokról, vágyakról, jó ötletekről (a Szentlélek adja a jó ötleteket!), meglátásokról, érzésekről. Ezt olvassuk át és folytassuk januárban!
- A családi körbe vagy inkább a plébánia körébe való az adventi készülődés?
A kereszténység 24 órás vállalkozás. Mindenütt ugyanazt éljük, az adott közösséghez, helyhez, időhöz hangolva.
- Egyszerre várjuk ilyenkor Krisztus születését és második eljövetelét. Az egyik inkább örömet, a másik sokakban félelmet vált ki. Hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni?
A félelem jogos: összedől a világ. Az öröm már a hité: mindez a minket szeretetből teremtő és üdvözíteni akaró Isten tenyerén történik.
A kérdéseket Baranyai Béla és Verestói Nárcisz állították össze.
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Ajánlott bejegyzések
2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT
2023. május 08
Jóanyámnak
2023. május 04
A Barátságklub március 24-ei találkozó margójára
2023. március 31