Évközi idő
szerkesztő Tibor atya
ÉVKÖZI IDŐ
A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését követik, fejezik ki.
De mi történik a köztes időkben?
Egy naiv svéd dalocska, amelyet népszerű karácsonyi albumában meg is zenésített a Kaláka együttes, folyton ünnepelni vágyó gyermeki énünket hangosítja ki:
Itt a karácsony már,
és itt a karácsony már,
és húsvétig tart a karácsony!
Itt van a húsvét már,
és itt van a húsvét már,
és karácsonyig tart a húsvét!
Pontosan tudjuk, érezzük, hogy ha soha nem szednénk le a karácsonyfánkat, bizony megfakulna az ünnep varázsa. Szükség van a hétköznapokra, amelyek elé nem feltétlenül kellene odabiggyesztenünk a szürke jelzőt, mintha csak az élet rendes menete nem tartogathatna számunkra semmi meglepetést, csodát.
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe után a liturgia folyója visszatér az évközi idő nyugodt medrébe, és márciusig, hamvazószerdáig ebben hömpölyög tovább. Az évközi idő másik nagy szakasza pünkösdtől advent első vasárnapjáig tart. Fontos tudnunk, hogy a liturgikus időszámítás legősibb alapritmusa az évközi időé.
Az apostoli kor keresztényei – ha szabad ezt mondani – vasárnapról vasárnapra éltek. A hét első napja az Úr napja – így nevezték, amikor a megkereszteltek egybegyűltek, hogy megünnepeljék Uruk, Krisztus feltámadását: meghallgassák a róla szóló igehirdetést, és megtörjék a kenyeret (pl. ApCsel 20,7kk). Innen nevezték őket egyháznak, az összegyűjtöttek prófétai népének (lásd a görög ekklészia, „egyház” szó eredeti jelentését).
Amikor az évközi időben vagyunk, nem másodrendű időszakot élünk. Fontosságában ez nem marad el a kiemelt liturgikus időktől, csak éppen Krisztus titkának ünneplése kap más színezetet. A különböző liturgikus színek a középkorban jelentek meg, és fokozatosan alakult ki a használatukkal kapcsolatos mai gyakorlat. A színek célja, hogy kifejezzék az ünnepelt hittitkot és a keresztény élet útjának sokszínűségét a liturgikus esztendő során, amely a gyásztól (fekete), a bűnbánattól és a magunkba mélyedéstől (lila), a tanúságtételen, a mindhalálig való önátadáson és a vértanúságon (piros) keresztül vezet az ünneplés öröméig (fehér). Az évközi idő alapszíne a zöld: ez a szín hagyományosan az újjászülető természet, így a remény és az örök élet színe, valamint – egyes értelmezések szerint – az életet adó és megújító Szentléleké is. Ez az időszak annak bizonyítéka, hogy a pünkösdkor kiáradt Lélek hogyan ad nekünk életet, erőt ahhoz, hogy hétköznapi életünkben a meghalt és feltámadt Krisztus társai, tanúi legyünk.
A vízkereszt utáni hétköznapok lehetőséget kínálnak arra, hogy lássuk: ilyenkor az Egyház folyamatosan olvassa a Szentírást. A vasárnapokon három évre elosztva (A, B, C év) hallgatjuk a három szinoptikus evangéliumot (Máté, Márk, Lukács), a témájában hozzá illeszkedő ószövetségi olvasmányt, valamint az apostoli leveleket. Az évközi idő hétköznapjain gyakorlatilag minden évben végigolvassuk a szinoptikus evangéliumokat, és két évre elosztva a Szentírás többi könyvének válogatott szakaszait, szintén a folyamatos olvasás szabályát követve. A lectio continua, a Szentírás folyamatos olvasása az évközi időben az Írás imádságos olvasásának – lectio divina – elmélyítésére is hív. Ilyenkor, ha hűségesen követjük az Egyház által elénk tárt szövegeket, jobban megismerjük a Szentírás életadó gazdagságát, és mélyebben feltárul előttünk, hogy az egyes könyvek hogyan értelmezik egymást, mennyire elválaszthatatlan egymástól a két Testamentum-hit.
Az évközi idő vasárnapjai a feltámadás ünneplésének jegyében telnek. Örömünnepek, melyeket a családban is megjelölhetünk imádsággal, gyertyagyújtással, ünnepi étkezéssel, együtt töltött idővel. Példát vehetünk zsidó testvéreinkről, akik péntek esténként családi liturgia keretében hétről hétre hűségesen fogadják és köszöntik „Sabbath hercegnőt”. A templomba járás vasárnapi szokása úgy gyökerezhet meg bennünk és gyermekeinkben, ha ez valahogyan kötődik az otthonainkban megélt örömteli szokásokhoz is.
Végül az évközi idő a szentek ünneplésének is tágabb teret ad: ilyenkor több az ünnep és az emléknap, amelyeket liturgikusan is megünneplünk, míg a kiemelt időkben erre kevesebb alkalom nyílik. A szentek társaink, bátorítóink hétköznapi vándorlásunkban. Higgyük el, ők sem kanonizált szentnek születtek; éppen hétköznapi, „évközi” életük tette őket azzá. Nekik is sok „zöld” vagy épp sötétebb hétköznapon kellett átvergődniük ahhoz, hogy a róluk szóló, ránk maradt színes és ünnepi történetek szereplői, és így példaképeink lehessenek. A velük vándorló Úrba vetett hit táplálta őket. Az évközi idő, a hétköznapi élet a szentté válás kitüntetett terepe. Éljük hálával és töredelemmel. (Fehérváry Jákó OSB)
IDŐSZAKI ELŐÍRÁSOK
Tudnivalók az évközi időre:
– A napi zsolozsma végeztével a Salve Reginá-t (Üdvözlégy Úrnőnk) vagy más antifónát imádkozunk.
– A harangszóra az Úrangyalát imádkozzuk.
– Köznapokon és nem kötelező emléknapokon a szentmise választható az évközi időről, vagy a különféle szükségletekben mondható (Misekönyv, 823-886. old.), vagy a votív misék közül (Misekönyv, 889-908. old.). Rituális misék mondhatók. Megemlékező gyászmisék is bemutathatóak. A Direktórium jelölése: szabadon választható.
– “Azokon az évközi szombatokon, amelyeken megengedett a tetszés szerinti emléknapok ünneplése, ugyanazzal a rítussal vehető Szűz Mária szombati emléknapja is.” (Az Imaórák Liturgiája, III. 1649. old.)
Az évközi idő kiemelt napjai és azokhoz rendelt utasítások, szertartások:
Imahét a keresztények egységéért
• “Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a keresztények egységéért tartott imahét néhány imádságos összejövetelén és e hét záró szertartásán részt vett.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 11. 1. §)
Február 2. – Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony) – Ünnep
• A nap főmiséje a gyertyaszentelő körmenettel kezdődik, amint a Misekönyvben jelezve van.
• Könyörgőnap a szerzetesi hivatásokért.
Február 3. – Szent Balázs püspök és vértanú – emléknap (e)
• Ma vagy a következő vasárnap Balázs-áldás adható, melyet csak püspök, pap vagy diakónus szolgáltathat ki. Rendje a Praeorator szerint (147. oldal).
Február 11. – A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária – e
• Ma van a betegek világnapja. Adjunk lehetőséget a betegek kenetének közösségi kiszolgáltatására templomunkban.
Pünkösd utáni hétfő
• “Ahol Pünkösd utáni hétfőn vagy esetleg kedden is a hívek nagyobb számban szoktak misére jönni, mondható a pünkösdvasárnapi mise, vagy a Szentlélekről szóló mise.” (Misekönyv, 300. old.)
Június
• Ahol szokásban van, júniusban végezhető a Jézus Szent Szívének litániája, amelynek rendjét lásd: Praeorator, 29-31. old.
• “Nem szabad olyan szentségkitételt tartani, mely egyedül a szentségi áldásért van.” (Praeorator, 56.old)
Krisztus Szent Teste és Vére, Úrnapja – FÜ (Főünnep)
• “Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki templomon belül vagy azon kívül végzett szentséges körmeneten, elsősorban az úrnapi körmeneten áhítattal részt vesz.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 7. 1. § 3.)
• Az Úrnapi körmenet végzésének rendjét lásd: Praeorator, 174-183. old.
Jézus Szent Szíve – FÜ
• “Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki Jézus Szentséges Szívének ünnepén nyilvánosan elimádkozza az Urunk Jézus! Az emberekre árasztott… kezdetű engesztelő imádságot. Ugyanezzel az imádsággal más körülmények között részleges búcsút nyerhet.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 3.)
Augusztus 15. – Szűz Mária Mennybevétele – FÜ
• Amennyiben e nap péntekre esik, a CIC felment a bűnbánati nap tartása alól.
Szeptember utolsó vasárnapja – A Szentírás Vasárnapja
• A hívek Szentírásainak megáldása végezhető az áldozás utáni könyörgést követően. Lásd: Praeorator, 150-151. old.
Október
• Kiváltképpen októberben imádkozzuk közösen a Rózsafűzért. Rendjét lásd: Praeora-tor, 74. old.
• “Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a rózsafűzért templomban vagy kápolnában, családban, szerzetesi közösségben, jámbor társulatban vagy jámbor szándékkal együttlévők közösségében elimádkozza.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 17.)
• “Nem szabad olyan szentségkitételt tartani, mely egyedül a szentségi áldásért van.” (Praeorator, 56.old)
Október első vasárnapja
• Terménybetakarítási hálaadás tartható, amelynek rendjét lásd: Praeorator, 147. old.
November 1. – Mindenszentek Ünnepe – FÜ Parancsolt ünnep!
• “Csak a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára fordítható teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki
1. november 1-től 8-ig áhítatos lélekkel temetőt látogat, s legalább lélekben imádkozik az elhunytakért (mind a nyolc napon elnyerhető);
2. aki halottak napján, XI. 2-án (vagy az ordinárius engedélyével a megelőző vagy következő vasárnapon vagy Mindenszentek napján) templomot vagy kápolnát áhítattal meglátogat, s egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet elimádkozik.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 29. 1. §.)
• Amennyiben e nap péntekre esik, a CIC fel-ment a bűnbánati nap tartása alól.
Évközi 33. vasárnap
• Szegények világnapja
Krisztus, A Mindenség Királya – FÜ
• Az elmúlt egyházi évért ezen a napon hálaadást végzünk: A Jézus Szíve litániát követően elimádkozzuk a felajánló imádságot Jézus Szívéhez. Rendjét lásd: Praeorator, 29. és 64. old.
• “Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki Krisztus Király ünnepén nyilvánosan elimádkozza az Úr Jézus, az emberi nem Megváltója, tekints reánk… kezdetű felajánló imát. Ugyanezzel az imádsággal más körülmények között részleges búcsút nyerhet.” (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 2.)
Ajánlott bejegyzések
2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT
2023. május 08
Jóanyámnak
2023. május 04
A Barátságklub március 24-ei találkozó margójára
2023. március 31