Szentségimádás Krisztus Király ünnepének előestéjén
szerkesztő Tibor atya
Egy szentségimádási óra margójára
November 21-én – az 52. Eucharisztikus Kongresszusra való előkészület keretében – a Stuttgart-i Bruder Klaus templomban is szentségimádásra gyűltünk össze. De nem csak mi, hanem világszerte ezer és ezer hívő. Ez tette különlegessé ezt a szombati napot.
„Jöjjetek, Atyám áldottai!” – hangzott a Krisztus Király előestéjén világszerte szervezett szentségimádás mottója.
Nagyon különös időket élünk. A koronavírusjárvány miatt személyes kapcsolataink korlátozva vannak, de ugyanúgy behatárolt a mindennapi – egyházi – életünk is. Az ima, a szentmise, a szentségekből áradó kegyelem, a közösség, a lelki feltöltődés sokunknak nagyon hiányzik. Ezért minden alkalmat és lehetőséget ki kell használnunk addig, amíg csak lehet. Ilyen lehetőség volt a mi szentségimádásunk is!
A kezdetén Josef Laupheimer atya, a német egyházközség plébánosa, kihelyezte imádásra az Oltáriszentséget, majd az imádási óra végeztével a hívőket szentségi áldásban részesítette. A jelenlevők felváltva olvasták az imákat, s közben csendben, egyéni kéréseiket Krisztus Király elé tették. Csendes, meghitt, nyugodt, békés óra volt ez Krisztussal az Eucharisztiában.
A szentségimádás befejeztével – lelkünkben örömmel, nyugalommal és hálával – elbúcsúztunk egymástól, abban a reményben, hogy hamarosan lesz még alkalmunk közös imádságra és szentségimádásra. Meggyőződésem, hogy Isten kegyelme az elkövetkező időkben – mint eddig is – végig fog kísérni bennünket. Hisz Ő nem romlásunkat, hanem megmentésünket akarja. Ezért halt meg értünk a keresztfán, és azért maradt itt köztünk az Oltáriszentségben. Mint ahogyan énekeltünk is: „Irgalmadban nem vizsgáltad a mi gyarlóságunkat. És ellened elkövetett sok hálátlanságunkat. Megmenteni így akartál, azért értünk meghaltál. Eltörölvén a keresztfán régi adósságunkat. „
Benedek Annikó
Stuttgart, 2020. november 21.
*
Szentségimádás Ulmban
Az Isteni Gondviselésnek köszönhetően mi is csatlakoztunk a világméretű szentségimádáshoz.
Örömmel készültünk: kinyomtattuk az erre az alkalomra írt ima-füzetet s szépen eligazítottunk mindent a helyszínen. Gyertyákat gyújtottunk, a szeretet jelében, szív alakú formába rendeztük.
Az oltáron két gyönyörű, Nagy Magyarország térképpel díszített gyertya égett.
A részegyházközségünk hívei egymás után érkeztek, együtt örültünk a lehetőségnek, hogy dicsőíthetjük Krisztus Királyt.
Ploneczka Fabian segédlelkész kihelyezte a Szentséget az oltárra, majd kezdetét vette az szentségimádás.
A jelenlévő hívek felváltva hangosan olvasták az imákat. Az imák között Kelemen József orgonaművész játéka tette ünnepélyessé a szentségimádást. A jelenlegi helyzet miatt énekelni nem volt szabad, de az ismert énekeket ösztönösen is énekeltük, hangtalanul.
Az áhítatos csendben lehetőségünk volt elmélkedni, lelkünket Krisztus Király tenyerébe helyezni.
A magyar gyökerekkel rendelkező Ploneczka segédlelkész végig együtt imádkozott velünk, majd a végén áldásban is részesített minket.
Az esti harangszó bár megtörte a meghitt csendet, egyidőben jelzés is volt számunkra, hogy kezdhetjük imádkozni az Úr angyalát.
A szentségimádás lelki áldásait magunkkal vittük!
Méltó befejezése volt ennek a nagyon meghitt, ünnepélyes és személyes szentségimádásnak.
Krisztus Király előestéjén egy maroknyi ulmi magyar csatlakozott a világméretű szentségimádáshoz, együtt a 6700 helyszínnel.
Keresztényi küldetésünk másokat Jézushoz hívni és vezetni. Nemcsak a szerzetesek és papok küldetése, hanem a hívőknek is első számú feladata, hogy közreműködjünk Jézus megismertetésében, imádásában, mely pozitív irányba változtatja életünket, országunkat, világunkat!
Ezt a célt szolgálja az a világméretű szentségimádás, amelyet a Magyar Egyház hirdetett meg ezelőtt 7 esztendővel. Ez alkalommal azért volt jelentősebb, mint a többi, mert a következő esztendőben megrendezendő 52. Eucharisztikus Kongresszusra is rá akart hangolni bennünket.
Hálás köszönet ezért mindenkinek, aki támogatta és részt vett a helyszínen, vagy imáiban csatlakozott hozzánk!
Soli Deo Gloria!
Székely Enikő
Ulm, 2020. november 21.
*
Szentmise, keresztelő és szentségimádás Heidenheimban
Napfényes őszi délután indultunk el szentmisére Stuttgartból Heidenheimba, amelynek keretén belül egy Benett nevű kisfiút keresztelt meg Tibor atya és a mise után szentségimádáson vettünk részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) felhívását követve.
Tibor atya hívott meg bennünket, hogy megismerjük a heidenheimi közösség tagjait, egyúttal fényképeket készíteni a Szentháromságról elnevezett templomról a honlapra.
Utunk során jó volt látni a helységek határán felállított, virágokkal díszített útmenti kereszteket, ami azt bizonyítja, hogy a közösségek őrizik és ápolják vallási hagyományaikat.
A Szentháromság templomot – ahogy a leírásában is olvastam – a modern építészeti stílus kulturális emlékművének tekintik. A templom 1960-ban épült és 1999 óta emlékműnek nyilvánították.
A templom bensőjét a napfényben csillogó színes ablaküvegek teszik világossá és barátságossá. A szentély építésének témáját János apostol Jelenések könyvéből merítette az építész, Roland Peter Litzenburger.
Jó volt újból találkozni és elbeszélgetni a heidenheimi legátusokkal, Major Andrással és feleségével Megyeri Andreával, Barsy-Szabó Brigittával és Zsolttal, valamint Czumbel Imolával.
Tibor atya szentbeszédében azoknak az irányzatoknak a követőiről beszélt, akik Istent tagadják és hirdetik, hogy a tudomány segítségével minden lehetséges. Ennek ellenére most mégis egy parányi, nanométer méretű vírus le tudta bénítani az egész világot. Hitünk alapján viszont mi vagyunk azok, akik könnyebben úrrá leszünk ezen a nehéz időszakon.
A szentmise után a hívek nagy része együtt vett részt a szentségimádási órán. „Jöjjetek, Atyám áldottai!”, hangzott a szentségimádásra szólító felhívás. Köszönet Ft. Reszler Mihály máramarosszigeti főesperes-plébános atya által készített és rendelkezésünkre bocsájtott imafüzetéért.
A szentmise után, amíg a hívek egy része adventi szentgyónását végezte, elbeszélgettünk Kárpátaljáról elszármazott hívekkel és közös ismerőst is találtunk Majnek Antal püspök úr személyében, akit Stuttgartban is köszönthettünk pár évvel ezelőtt.
Igencsak besötétedett, amikor útnak indultunk vissza Stuttgartba. Ferivel aztán visszatekintve erre a napra köszönetet mondtunk a jó Istennek, hogy alkalmunk volt megismerni egy kicsit ezt a közösséget, s egyben láthattuk azt is, hogy milyen sokat jelent nekik a szentmise és találkozás, még ilyen formában is. Jó volt látni azt is, ahogy a szülők küldték gyermekeiket a szentgyónást elvégezni, ápolva otthonról hozott hagyományaikat.
Dávid Melinda
2020. november 21.
Ajánlott bejegyzések
Anyák napi ünnepség 2023. május 5-én
2023. május 13
2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT
2023. május 08
Jóanyámnak
2023. május 04