2019. dec.
24
A Karácsonyi ünnepkör A karácsonyi ünnepkör december 25-ét bevezető és követő időszak. A megtestesülés misztériumát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart. Karácsony tehát az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején......
Részletek
2019. dec.
02
Advent – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük az adventről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is). Mit jelent pontosan az advent kifejezés? Advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik. Hogyan és mikor alakult ki? A gallikán liturgiában a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, és ez előtt alakult ki először hathetes, majd Szent Szimpliciusz......
Részletek
2019. jún.
28
ÉVKÖZI IDŐ A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási szakaszok, a használt szimbólumok, színek az adott időszak titkát, lüktetését......
Részletek
2019. ápr.
20
A húsvéti idő A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömben üljük meg: egyetlen ünnepként, sőt „nagy vasárnapként”. A nagyböjti idővel ellentétben – melynek negyven napjába nem számítjuk bele a vasárnapokat, mivel vasárnap mindig Krisztus feltámadását ünnepeljük -, a húsvéti idő egységes ötven napot alkot: húsvétvasárnappal kezdve hét hétből áll, az ötvenedik nap pedig pünkösd vasárnapja. A húsvéti idő vasárnapjai húsvét vasárnapjának számítanak, és – húsvétvasárnap után – húsvét második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik vasárnapjának hívjuk őket. Az egész húsvéti idő legjellegzetesebb felkiáltása az „Alleluja”, mely ilyenkor hozzákapcsolódik a......
Részletek
2019. ápr.
19
Nagyszombat és a húsvéti vigília Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre. Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének, halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus......
Részletek
2019. ápr.
19
Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent háromnap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (lat.: hebdomada Sancta),......
Részletek
2019. márc.
06
A NAGYBÖJTI IDŐ Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre......
Részletek
2019. febr.
19
Párbeszéd a liturgiáról: Zöld hétköznapok – Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják. A húsvét ünnepének tavaszi időpontját a zsidó naptárból örököltük, míg a karácsonyé a téli napfordulóhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó pogány szokásokhoz köthető. A húsvétot és a karácsonyt övező időszakok, ünnepek – nagyböjt, húsvéti idő, mennybemenetel, pünkösd, valamint advent, karácsonyi idő, vízkereszt – fokozatosan alakultak ki, létrehozva így a majd száznapos húsvéti és a közel másfél hónapon át tartó karácsonyi ünnepkört. Az év jó része, majdnem a fele így e két nagy ünnep vonzásában telik: a liturgia szövegei, az olvasott szentírási......
Részletek
2018. dec.
17
A karácsonyi ünnepkör december 25-ét bevezető és követő időszak. A megtestesülés misztériumát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart. Karácsony tehát az Úr születésének szent ünnepe. Ezen az ünnepen emlékezik az anyaszentegyház arra a nagy isteni szeretetre, mely elküldte egyszülött fiát a bűnös világba, hogy kiengesztelje a világot az Atyával. De karácsony ünnepéhez kapcsolódóan egy egész sor liturgikus ünneppel és emléknappal találkozunk. Nagyon sajátságos karácsony nyolcada és azok a szentek, akiknek az ünneplésére felszólít bennünket az egyház. Az elején – december 26-án –......
Részletek
2018. nov.
26
„Valaki minket vár, hogy valódi együttérzéssel álljunk mellette” – Horváth Achilles OFM az adventről Advent a karácsonyi ünnepkör előkészületi ideje, amikor újból egyénileg és közösen is az egyetlen lényegesre: az Úr eljövetelére készülünk, és az Úr eljövetelét ünnepeljük. Készülünk, hiszen az advent nem más, mint az Úrra való éber várakozás ideje. Ekkor megemlékezünk arról a történelmi várakozásról, amelyben az ószövetségi zsidó nép évezredeken át várta Szabadítóját, a Messiást, miközben így fohászkodott: „Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál!”. Arra a kegyelmi Úrjövetre emlékezünk, amely egyszer már beteljesedett a Megtestesüléssel, de amelyet mi......
Részletek