A keresztény élet alaptörvénye a szeretet. Aki embertársait nem becsüli, sőt megveti és gyűlöli, az nem nevezheti magát Krisztus tanítványának, nem lehet tagja az Isten országának. A szentmise könyörgésében azért fohászkodunk, hogy az isteni igazság fényében mindig rátaláljunk a helyes útra. Eltévedni, elesni még nem tragédia. Legyen meg mindig a készség és szándék visszatalálni kitűzött céljainkhoz. A szívünkben hordozott és szájunkkal megvallott törvényekkel kapcsolatosan már a Mózes könyvének szerzője is azt mondja, hogy nem nehezek. A gyakorlatban ez azt jelenti, nem elegendő csupán a törvény megtartása, a hozzá való hűség. Fontosabb ennél,......

Részletek

Az Évközi 14. vasárnap alapüzenete  a szentmise első könyörgéséből olvasható ki. Örömben megélt életre hív bennünket teremtő Istenünk. Ezért is emeli fel Jézus Krisztusban az elesett emberiséget. Mekkora öröm számunkra, hogy kiragad a bűn szolgaságából és befogad majd egykor örök boldogságába. Ehhez azonban a remény zarándokaiként kell járnunk életünk útját. Az első olvasmányban Izajás próféta arról számol be, hogy a babiloni fogságból hazatért nép sok viszontagság közepette végezte az újjáépítés munkáját. Mindez kőkemény munka volt, fájdalommal, izzadsággal. A megújulás, újrakezdés a magunk egyéni életében is áldozatot, adott esetben fájdalmat és izzadságot jelent.......

Részletek

  Isten végtelen kegyelme, hogy Jézus Krisztus Egyházat aapított. Ehhez pedig egyszerű, gyarló embereket választott ki munkatársaivá. Egyben pedig rájuk bízta a kegyelem továbbadását. Péter apostolban és Pál apostolban is az Isten kegyelme működött, de bennük a kegyelem nem volt hatástalan (vö. 1 Kor 15,10). Buzgóságukra vértanúságuk tette fel a koronát Néró császár idején, 64-67 között. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 12,1-11) Most már valóban tudom, hogy az Úr kiragadott Heródes király hatalmából. Amikor Jeruzsálemben kitört az első keresztényüldözés, Heródes király elfogatta az Egyház néhány vezetőjét, hogy ártson nekik. János testvérét, Jakabot......

Részletek

Tiszteljük és imádjuk Mivel az Eukarisztia titka a végtelen Szeretetnek köszönheti létrejöttét és számunkra Krisztust teszi jelenvalóvá szentségi módon, azért méltó hálánkra és tiszteletünkre. Ennek a tiszteletnek a Legszentebb Szentséggel való minden találkozásunkkor meg kell mutatkoznia, akár templomba látogatunk, akár a betegekhez visszük a Szent Útravalót, hogy nekik kiszolgáltassuk. Krisztus imádása az ő szeretetének ebben a szentségében kell, hogy kifejezésre jusson az eucharisztikus áhítat sokféle formájában: a személyes imádásban a Legfelségesebb előtt, az imaórákban a szentségkitétel rövidebb vagy hosszabb ideje alatt, az évi negyvenórás szentségimádásban, a szentségi áldásban, az eucharisztikus körmenetben, az......

Részletek

Pünkösd utáni első vasárnap Szentháromság vasárnapja. Keresztény hitünk egyik legmélyebb és egyben legcsodálatosabb titkába enged betekintést nyernünk. A hívő embert foglalkoztató kérdések sokasága ez. Ki az Isten? Milyen az Isten? Egyáltalán, megismerhetem Őt? Amikor ezeket a kérdéseket megfogalmazom és egyben válaszolni is szeretnék rá, nem szabad elfelednem, hogy először is abból kell kiindulnom, ki vagyok voltaképpen én magam. Önismeretem mélysége a feltétele és biztosítéka a három személyű egy Isten benső életének megismeréséhez. Így van ez különben emberi kapcsolatainkat is tekintve. Másrészt nem szabad elfelednem, a másik emberről annyit tudhatok meg, amennyit ő......

Részletek

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének és az Egyház születésének ünnepe. Az Egyháznak is a Szentlélek az erőforrása. Éppen ezért csakis a Szentlélek erejében képes megújulni Egyházunk és Szent Gellért Egyházközségünk. Éppen ezért a  magunk közösségében egyben Pünkösd ünnepén köszönetet és hálát adunk Egyházközségünk alapításáért, amely 1947. május 13-án történt. Immár 78 esztendős nemes örökségünk, amelyre végtelenül büszkék is vagyunk. Honlapunk nyitóoldalán így fogadjuk az ide ellátogatókat: „Isten hozta a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség honlapján. Egyházközségünket  1947. május 13-án hozta létre Isten Szolgája, Dr. Johann Baptist Sproll rottenburgi püspök. Jelenleg mintegy 13 ezer híve van......

Részletek

Urunk mennybemenetelének ünnepét üljük Húsvét 7. vasárnapján, követve ezzel az anyaország gyakorlatát.  Az olvasmány egyik verse, mely egyben a kezdőének is, érdekes kép is egyben: „Galileai férfiak! Mit csodálkoztok az égre nézve? Ahogy láttátok őt az égbe menni, úgy jön el egykor újra.” (ApCsel 1,11)  – Megszólítás, kérdés és válasz. Mintegy jelezve, hogy Isten engem is megszólít, kérdéseimre és kételyeimre megnyugtató választ ad. Alapvetően ez az igazán fontos. A bennem lévő kérdések és kételyek? Benne, a feltámadt és mennybe ment Jézus Krisztusban választ, azaz értelmet kapnak. A szentlecke biztató és reményt keltő......

Részletek

Húsvét 6. vasárnapja a szeretet elsőrendűségét hirdeti. A szeretet a legnagyobb a világon. Egyben pedig a hívő embernek a legnagyobb felismerés, hogy Isten a szeretet. Magam törekvése pedig, hogy az Isten kínálta szeretetet a lehető leghitelesebben közvetítsem mások felé, úgy ahogyan én megélem. Cselekedeteim  legfőbb értékét is adja egyben, mennyire van átitatva a magam szeretetével. Szent Pál azt hirdeti, hogy a pogányságból megtért hívőkre nem kötelezők a mózesi előírások. Így döntött az apostoli zsinat is. Ugyanakkor a megtért pogányoktól azt kérte, hogy tartsanak tiszteletben a zsidó-keresztény testvéreik által megszokott, egyes ősi zsidó......

Részletek

Húsvét 5. vasárnapjának olvasmánya Szent Pál apostol belső útjának fontos állomását mutatja be megtérését követően. Barnabás volt az, aki kezességet vállalt és kiállt mellette. A keresztszülők, bérmaszülők egyéni felelősségét is megtestesíti ez a történet. Az apostolok bízhatnak abban, hogy munkájuk végzéséhez megkapják a Szentlélek ajándékait: a bölcsesség, az okosság és lelkierő kegyelmét. Ennek elnyeréséért viszont nekünk is mindent meg kell tennünk. Így nyer értelmet a böjt és imádság! Az üdvösség helyét, vagyis a „mennyei Jeruzsálemet” Jézus Krisztus már kiérdemelte számunkra. Most rajtunk a sor, hogy földi életünk helytállásával, továbbá kötelességeink hűséges teljesítésével......

Részletek

„Habemus Papam!” XIV. Leó pápa személyében új vezetője, pásztora van Egyházunknak.  Beköszönő beszédében elsőként a feltámadt üdvözítő, Jézus Krisztus szavaival szólította meg az egybegyűlteket: „Békesség veletek!” Ezzel kijelölte főpásztori feladatának legfőbb csapásvonalát. Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan, a béke követeként teljesíti majd főpásztori küldetését. Névválasztása pedig, XIV. Leó pápa, egyértelmű utalás, hogy XIII. Leó pápa szellemi utódja is kíván lenni. XIII. Leó pápa 1891-ben kiadott „Rerum novarum” enciklikája a modern társadalmi tanítás alapjait fektette le, amely mind a mai napig iránytmutató. A munkához való jog, igazságos bérezés, megannyi, ma is aktuális kérdés, amely......

Részletek