Urunk megkeresztelkedésének ünnepe egyfajta felhívás a Krisztus-hívő ember számára. Ezt alapozza meg a szentmise könyörgése. „Add, hogy mindig kedved teljék bennünk, fogadott gyermekeidben, akik újjászülettünk vízből és Szentlélekből.” A szülő örök álma és vágya, hogy gyermeke tovább tudja vinni azt, amit ő is képvisel, amiben hisz. A sport világában számtalan olyan szülőről tudunk, aki mindent megtesz azért, hogy gyermeke tovább álmodja az ő álmát. Amikor pedig mindez teljesül, nincs is nála boldogabb szülő. Éppen a napokban láttam egy podcast-ot, ahol híres magyar focista édesanyák vallottak életükről és arról az áldozatról, amelyet gyermekeik......

Részletek

Ezen a vasárnapon ismételten Szent János apostol evangéliumának bevezetőjéből (prologus) hangzik el az evangéliumi rész. Ugyanúgy, mint karácsony ünnepének első napján. Ezt igyekeztem meg kibontani elmélkedésemben: Kezdőének: Mialatt mély csend borult mindenre, és az éjjel sietős útja közepén tartott, mindenható Igéd, Urunk, a mennyből, királyi székéből eljött közénk! (Bölcs 18,14-15) Könyörgés: Mindenható, örök Isten, te vagy híveid világossága. Áraszd jóságosan mennyei dicsőségedet az egész világra, hogy minden nép fölött felragyogjon tiszta fényed. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. OLVASMÁNY......

Részletek

A 2025. év jubileumi szentév. Ferenc pápa a következő módon szólít meg mindannyiunkat: „A szentév mindig nagy lelki, egyházi és társadalmi jelentőségű esemény volt az Egyház életében. Amióta VIII. Bonifác 1300-ban bevezette az első szentévet – százéves ismétlődéssel, amely aztán a bibliai mintára ötvenévessé vált, majd huszonöt évenként ismétlődőként állandósult –, Isten hívő szent népe ezt az ünnepet a kegyelem különleges ajándékaként éli meg, melyet a bűnök bocsánata és különösen a búcsú, Isten irgalmának teljes kifejeződése jellemez.” (A remény zarándokai – Ferenc pápa levele a 2025-ös szentév előkészítéséről) A szentév így alapvetően......

Részletek

Advent 4. vasárnapja már hirdeti Jézus Krisztus születésének közelségét. Éppen ezért a liturgiát az elhangzó szentírási részeken keresztül a reményteli várakozás öröme hatja át. Ennek ad hangot az olvasmányban Mikeás próféta. Betlehem kicsiny volta ellenére naggyá lesz, hisz benne megszületik a Messiás. Ő, aki elhozza a békét. Mennyire szükségünk van arra, hogy a mi szívünkben is megszülessen Jézus Krisztus. Ő, aki elhozza számunkra a vágyott békét. Jézus Krisztus születésével egyszer s mindenkorra Isten belépett emberi világunkba, vagyis magához emelt bennünket, embereket. Méltóvá kell tennünk szívünket befogadására. Ebben hatékony eszközünk a bűnbánat szentsége.......

Részletek

A kereszténység az öröm vallása. Ezért van az, hogy a két bűnbánati időben (Adventben és Nagyböjtben) egy-egy vasárnapot az örömnek szentel. Egyházunk példája szerint használjuk fel mi is az igazi örömnek, az Istennel való találkozásnak sok és különféle alkalmát.  A Baptista Szeretetszolgálat a közmédia idei tizenharmadik alkalommal meghirdetett „Jónak lenni jó!” adománygyűjtő akciójának kedvezményezettje. A szervezet célja a sokrétű támogatás biztosítása mellett, egy Európában is egyedülálló új gyermekhospice intézmény építése gyógyíthatatlan beteg gyermekek számára. Az általuk fenntartott Tábitha Gyermekhospice Házat támogatjuk ezáltal. Ezen intézményben térítésmentesen kaphatnak segítséget a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő gyermekek......

Részletek

Advent 2. vasárnapján a szentmise könyörgése a benső vágyakozásunkról szól. Vágyaink és az azokból származó vágyakozásaink, mint felhajtó erők, biztosítják számunkra azt a belső dinamizmust, amely örökös aktivitásunk feltételei is egyben. Továbbá azért is fohászkodunk, hogy evilági elfoglaltságaink ne jelentsenek akadályt egyéni előrehaladásunkban. Egyre többet panaszkodunk amiatt, hogy nincs időnk. Életünk állandó rohanás! Csendesedj el! Éppen ezért az advent, mint kegyelmi idő, lehetőséget kínál az elcsendesedésre. Tudatos és egyéni döntésre van szükségem, amely elhozhatja a benső elcsendesedést. Hallgasd a csend szavát, s meghallod hívását…  Lassíts! Pénteken késő este indultam el Stuttgartból Weingartenbe.......

Részletek

Adventban visszaemlékezünk arra az időre, amikor az emberiség várta a megígért Megváltót. Egyúttal az ő születésének ünnepére és második eljövetelére is készülünk. Az őskeresztények fohászával imádkozunk: „Jöjj el, Uram Jézus!” (Jel 22,20) Jöjj, és kegyelmeddel segíts és szentelj meg bennünket. Kezdőének: Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, én Istenem, tebenned bízom, pirulnom ne kelljen! Ne ujjongjon ellenség fölöttem, hiszen aki téged vár, meg nem szégyenül. (Vö. Zsolt 24,1-3) Könyörgés: Mindenható, örök Isten, önts híveid szívébe szent elhatározást, hogy jótettekkel siessünk a közelgő Krisztus elé, ő pedig egykor jobbjára állítson minket országában, és......

Részletek

ATYÁM, Rád hagyatkozom, tedd velem azt, ami neked tetszik. Bármit teszel is velem, megköszönöm, Kész vagyok mindenre, elfogadok mindent, csak akaratod teljesedjék bennem és minden teremtményben. Semmi mást nem óhajtok, Istenem! Kezedbe ajánlom lelkemet, neked adom, Istenem, szívem egész szeretetével, mert szeretlek téged, és a szeretet sürget, hogy egészen neked adjam magam, hogy fenntartás nélkül kezedbe helyezzem életemet határtalan bizalommal, mert te vagy az én Atyám! (Charles de Foucauld) Kezdőének: Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, az isteni méltóság, a bölcsesség, az erő és a tisztelet. Övé a......

Részletek

Az egyházi év végéhez közeledve az évközi 33. vasárnap olvasmányai a végső időkre irányítják gondolatainkat. Benne kiemelt formában a rendelkezésünkre álló idő fontosságát, életünkre gyakorolt hatását szeretné kiemelni.   Szent Ágoston az idő meghatározásával kapcsolatosan a következő módon fogalmaz: „Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. A szubjektív idő, az egyén belső időészlelése eseményekhez, történésekhez kötődik. Ennek kapcsán beszélhetünk az idő két különböző módon történő megközelítéséről. Az első az úgynevezett kronosz (történelmi,......

Részletek