A. B. Pomeyrol: Emmausz Urunk, mily régóta úton vagyunk már, és nem ismertünk fel téged! Csak ballagtunk egymás mellett, a szívünk tele volt keserűséggel, csalódással, kedvtelenséggel, s tele volt kétségekkel. Azt mondtuk: Íme vége van nemzetünknek, és a sírkő reményünket is sírba zárta. De most, ezen a hajnalom újra asztalodhoz hívtál minket! Megtöröd a Kenyeret, megnyitod a szemünket, és újra felismerünk téged. S ez a nagy baráti közösség, mely oly különböző emberekből áll, ez a te feltámadt Tested. Kezdőének: Ujjongj az Úrnak, földkerekség, nevének fönségéről énekelj, zengj néki dicsőítő éneket, alleluja. (Zsolt......

Részletek