A mostani szentmise könyörgése ismételten a bizalom fontosságát emeli ki, amelyben Istent Atyának szólíthatjuk. Éppen látogatóban vagyok egy kedves családnál. Este van, gyönyörű idő. Kint ülünk le a szabadban, a nyári kertben. Barátom gyermeke érkezik meg, ölébe ül. Gyönyörű kép ez, mely a gyermek szülő iránti bizalmát érzékelteti. Megvan-e bennem ez a fajta bizalom mennyei Atyám iránt? Az éberség és a készenlét gondolata mindig időszerű. A katonai szolgálatom egyik legszebb emléke elevenedik meg most bennem. Ez az állandó őrszolgálat volt több héten keresztül. Három óra őrtállás, három óra alvás, majd három óra......

Részletek

Mennyire jó tudnunk azt, hogy Isten nem csupán megteremtette a világot, hanem gondoskodik is róla. A hasonlat kézenfekvő: nem elég csupán elkészíteni a faliórát, de karban is kell tartani. Magunkra vonatkoztatva, s ez a hívő ember reménye, a jó Isten életre hívott bennünket, s azóta is gondunkat viseli. A Prédikátor a mulandó dolgok hiábavalóságát állítja elénk. Olykor mi magunk is hajlamosak vagyunk mindent a „minden hiábavalóság” szemüvegén keresztül szemlélni. Pedig csak szemüveget kellene cserélnünk. Kapu Tibor egy gondolatát hoznám ide a vele készített beszélgetésből, miután visszatért a Világűrből. Csodálatosnak és szépnek látta......

Részletek

Emberi életünk nagy ajándéka, hogy társas kapcsolatokat tudunk kialakítani. Ennek gyümölcse pedig, hogy a szoros családi kötődéseken és kapcsolatokon túl, jó barátokra, megértő szívekre, segítő testvérekre találhatunk. Mennyivel több, hogy ezen kapcsolatokon túlmenően rádöbbenünk arra is, hogy Isten a mi mennyei Atyánk. Szeretetét a földi atyaság és minden nagyszerű rokoni és baráti kapcsolat is csak sejtetni engedi. Imádságunk az, mely összeköt bennünket mennyei Atyánkkal. Tekintettel arra, hogy ma a nagyszülők és idősek világnapja is van, – június 26-a a világegyházban Szent Anna és Joakim, a Boldogságos Szűz Mária szülei ünnepe –  hálával......

Részletek

Az évközi 16. vasárnapot az első olvasmány és az evangéliumi rész alapján a „Találkozások vasárnapjának” is nevezhetjük. A találkozások emberi életünk fontos alkotó részét képezik. Egyszerűen csak azért, mert közösségi lények vagyunk. Thomas Merton gondolatát kölcsönözve, senki sem sziget. Mennyi élet és erő van egy-egy találkozásban! Kétféle találkozás van jelen életünkben. Az első, amelyet vágyunk és várunk. Izgalommal és örömmel tölt el bennünket. Magában hordozza a feloldásra váró feszültséget. Minél kevesebb idő van hátra a várt pillanatig, annál izgatottabbak vagyunk. Pilinszky János fogalmazza meg ezt gyönyörűen, a gyermek, aki vár az első......

Részletek

A keresztény élet alaptörvénye a szeretet. Aki embertársait nem becsüli, sőt megveti és gyűlöli, az nem nevezheti magát Krisztus tanítványának, nem lehet tagja az Isten országának. A szentmise könyörgésében azért fohászkodunk, hogy az isteni igazság fényében mindig rátaláljunk a helyes útra. Eltévedni, elesni még nem tragédia. Legyen meg mindig a készség és szándék visszatalálni kitűzött céljainkhoz. A szívünkben hordozott és szájunkkal megvallott törvényekkel kapcsolatosan már a Mózes könyvének szerzője is azt mondja, hogy nem nehezek. A gyakorlatban ez azt jelenti, nem elegendő csupán a törvény megtartása, a hozzá való hűség. Fontosabb ennél,......

Részletek

Az Évközi 14. vasárnap alapüzenete  a szentmise első könyörgéséből olvasható ki. Örömben megélt életre hív bennünket teremtő Istenünk. Ezért is emeli fel Jézus Krisztusban az elesett emberiséget. Mekkora öröm számunkra, hogy kiragad a bűn szolgaságából és befogad majd egykor örök boldogságába. Ehhez azonban a remény zarándokaiként kell járnunk életünk útját. Az első olvasmányban Izajás próféta arról számol be, hogy a babiloni fogságból hazatért nép sok viszontagság közepette végezte az újjáépítés munkáját. Mindez kőkemény munka volt, fájdalommal, izzadsággal. A megújulás, újrakezdés a magunk egyéni életében is áldozatot, adott esetben fájdalmat és izzadságot jelent.......

Részletek

  Isten végtelen kegyelme, hogy Jézus Krisztus Egyházat aapított. Ehhez pedig egyszerű, gyarló embereket választott ki munkatársaivá. Egyben pedig rájuk bízta a kegyelem továbbadását. Péter apostolban és Pál apostolban is az Isten kegyelme működött, de bennük a kegyelem nem volt hatástalan (vö. 1 Kor 15,10). Buzgóságukra vértanúságuk tette fel a koronát Néró császár idején, 64-67 között. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 12,1-11) Most már valóban tudom, hogy az Úr kiragadott Heródes király hatalmából. Amikor Jeruzsálemben kitört az első keresztényüldözés, Heródes király elfogatta az Egyház néhány vezetőjét, hogy ártson nekik. János testvérét, Jakabot......

Részletek