Évközi 26. vasárnap – Menekültek világnapja

Évközi 26. vasárnap - Menekültek világnapja

Megbánás, mint esély és lehetőség az újrakezdésre!

Amikor a bűnös elfordul a bűntől, amelyet elkövetett, megmenti életét. Ez az elhangzó első olvasmány alapvető üzenete. Mit is jelent konkrétan? Rádöbben arra a bűnös, hogy rossz döntést hozott, élete helytelen irányba tart. Ezért hát elfordul a bűntől, vagyis megbánja korábbi helytelen döntését. Ezen van a hangsúly! Az őszinte bánat, rossz döntésemtől történő elfordulás lehetőséget kínál életem pályakorrekciójához. Rossz döntést hozni, nem végzetes hiba. Ellenben szükséges az ezzel történő őszinte szembenézés és bánat.

A mai evangélium is egy példabeszédet mutat be (Mt 21,28–32): a két fiúét, akiket atyjuk kiküld a szőlőjébe dolgozni. Az első nemet mond, azután úgy dönt, hogy kimegy; a másik igent mond, ám azután mégsem megy ki. Lényegében ez a példabeszéd felerősíti az olvasmány fontos üzenetét.

A példázat két testvérről szól, akikben egy közös dolog van: mindketten másként cselekszenek, mint amit mondtak. Az első nemet mond, és azután kimegy, a második igent mond, és azután nem megy ki. Akkor hát mi a különbség kettejük között? Azt egy olyan szóban találjuk meg, amelyet Máté evangélista csak az első fiúra vonatkoztat: a „megbánás”.

A második fiú mond valamit és azután mást tesz. A szavak szintjén engedelmesnek tűnik és hűségesnek, ám tetteiben nem tesz eleget az apa kérésének, és ott marad, ahol van. Az első fiúról viszont – és csak róla – azt mondja az evangélista, hogy megbánta (Mt 21,29): előbb azt állítja, hogy nincs kedve hozzá, ám azután megbánja. Ez igazi irányváltás, igazi megtérés. Miben áll az igazi bűnbánat? Az elsők megtérése azt jelenti, hogy megadják magukat Isten ajándéka ingyenességének.

Az utolsók könnyebben térnek meg, mint az elsők, és – ahogy Jézus mondja – megelőzik őket (Mt 21,31). Nem azért, mert jobbak, hanem mert elérhetőek és készek megváltozni. A szívüket nem védik rendszerekkel vagy szabályokkal: nincs semmijük, amit védeni kellene. Amikor pedig az Ige eléri őket, útra kelnek. Az elsők, az igazak és a jók számára a megtérés nehezebb. A megbánás számukra fáradságosabb, mert el kell utasítaniuk igazságukat és biztonságukat, így tehát azokat az elképzeléseiket is, amiket önmagukról és Istenről alkottak. 

Magamra vonatkoztatva nem jelent ez mást, mint elhagyni komfort zónámat, amelyet magam építettem. Kellő alázatban és megbánásban pedig kimondani azt, hogy szükségem van megbánásra és újrakezdésre. Így pedig nagyon egyértelmű az elhangzó szentlecke üzenete: kész vagyok ugyanazt a lelkületet ápolni, amely Krisztus Jézusban válik nyilvánvalóvá. Ez pedig az önmagam kiüresítése (kenózis). Lemondok a magam egyéni érdekeiről, a másikat magamnál kiválóbbnak tekintem. Az alázat útja ez!

Kezdőének:
Mindent igaz ítélettel cselekedtél, Urunk, amit tettél velünk, mert vétkeztünk ellened és parancsaidnak nem engedelmeskedtünk; mégis dicsőítsd meg nevedet, és tégy velünk nagy irgalmasságod szerint. (Dán 3,31.29.30.43.42)

Könyörgés:
Istenünk, te leginkább azzal mutatod meg mindenhatóságodat, hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk. Áraszd reánk szüntelenül kegyelmedet, hogy teljes odaadással törekedjünk az örök boldogságra, amelyet megígértél. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből (Ez 18,25-28)
Amikor a bűnös elfordul a bűntől, amelyet elkövetett, megmenti életét.
Így szól az Úr: „Azt mondjátok: Nem igazságos az Úr útja. Halljátok hát, Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos? Nem inkább a ti útjaitok hamisak? Amikor az igaz elfordul az igazságtól és gonoszságot művel, akkor emiatt hal meg, vagyis elkövetett gonoszsága miatt hal meg.
Amikor a bűnös elfordul a bűntől, amelyet elkövetett, s a törvényhez és az igazsághoz igazodik, megmenti életét. Belátja bűneit és elfordul tőlük, azért életben marad és nem hal meg.”
Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 24,4bc-5.6-7.8-9)
Válasz: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról. 4G. tónus.
Előénekes: Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, * ösvényeidre taníts meg engem.
Taníts és vezess igazságod szerint, † mert te vagy üdvözítő Istenem, szüntelenül benned bízom.
Hívek: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
E: Irgalmasságodról emlékezzél meg, Uram, * és könyörületességedről, mely öröktől való.
Ne emlékezzél ifjúságom bűnére és vétkére, * jóságodban, Uram, gondolj rám irgalommal.
H: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.
E: Az Úr igazságos és jóságos, * ezért a bűnösöknek is utat mutat.
Az alázatost a jóban vezérli, * a szelídet útjára tanítja.
H: Emlékezzél meg, Uram, * irgalmasságodról.

Hosszabb forma:
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből (Fil 2,1-11 rövidebb: Fil 2,1-5)
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt!
Testvéreim!
Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, a bensőség és együttérzés, akkor tegyétek örömömet teljessé azáltal, hogy egyetértetek, egy szívvel szerettek, és egy lélekkel ugyanarra törekedtek. Vetélkedésből ne tegyetek semmit, sem hiú dicsőségvágyból! Egyik a másikat tekintse inkább alázatosan önmagánál kiválóbbnak! Ne keresse senki csak a maga javát, hanem a másét is!
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. *
Ő, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely felette áll minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr!
Ez az Isten igéje.
Vagy rövidebb forma a *-ig

ALLELUJA
Jézus mondja: † „juhaim hallgatnak szavamra, * ismerem őket és a nyomomban járnak.” Jn 10,27 – 1 D2 tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből (Mt 21,28-32)
Ne szavakkal, hanem tettekkel szeressük az Istent.
Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! – A fiú azt válaszolta: »Nincs kedvem!«, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!«, menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?”
Azt felelték: „Az első.”
Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők megelőznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki!”
Ezek az evangélium igéi.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, a mennyei Atyához, aki úgy szeretett minket, hogy egyszülött Fiát adta értünk!
Lektor: 1. Add, Urunk, hogy Szentatyánkban, püspökeinkben és papjainkban ugyanaz a lelkület legyen, amely Krisztusban volt!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, Urunk, hogy az egész világ felismerje Krisztusban az emberiség Megváltóját!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Add, Urunk, hogy a népek oktalan versengés helyett egyetértésre törekedjenek Krisztus tanítása szerint!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Add, Urunk, hogy híveid ne csak a maguk javát keressék, hanem mindig tekintettel legyenek másokra is!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Add, Urunk, hogy a családtagok egymást önzetlenül szeressék, és ezáltal boldog legyen a családok élete!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Mennyei Atyánk! Szent Fiad megalázta magát, és mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Add meg nekünk, hogy alázatban élve kövessük Krisztust. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Add meg nekünk, jóságos Atyánk, hogy ez az áldozat kedves legyen előtted, és fakadjon belőle számunkra minden áldás forrása. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Ki megszánva a tévelygő embert, világra született a Szent Szűztől, majd kereszthalála által az örök haláltól megmentett minket, és feltámadva a halálból örök életet ajándékozott nékünk.
És ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok, a trónod körül álló hatalmas égi szellemek, és minden seregek a mennyben, a te dicsőséged himnuszát zengjük, és velük együtt vég nélkül énekeljük:

Áldozási ének:
Gondolj, Uram, szolgádnak mondott igédre, amellyel reményt öntöttél belém; gyötrő megaláztatásomban csak ez a vigaszom. (Zsolt 118,49-50)
vagy
Isten szeretetét arról ismerjük fel, hogy Krisztus az ő életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért. (1Jn 3,16)

Áldozás utáni könyörgés:
Urunk, Istenünk, szolgáljon ez a mennyei misztérium testünk és lelkünk megújulására, hogy az örök dicsőségben társörökösei legyünk Fiadnak, akinek halálát hirdetjük és vele együtt szenvedünk. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.

(Kép forrása: Instagram)

Share

Recommended Posts