Magyar Katolikus Egyházközség | Albert-Schäffle-Str. 30, 70186 Stuttgart
szentgellert.stuttgart@drs.de
+49 (0) 711 236 919 0

Nagyböjt 5. vasárnapja

szerkesztő
2019. április 05
kategória Vasárnapi gondolatok
750

2019. ÁPRILIS 7.

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA

Sokan azt mondják: a rosszat gyökerestül ki kell irtani. Az evangélium szelleme viszont azt kívánja, hogy a fizikai betegséghez hasonlóan az erkölcsi rosszat is igyekezzünk meggyógyítani. A lélektan és neveléstan egyértelműen tanúsítja, hogy a kemény büntetésnél hatékonyabb gyógyszer a türelem és a szeretet.

OLVASMÁNY                                                        Iz 43, 16–21

A próféta  azzal vigasztalja a fogságban lévő népét: Isten mindig hű marad a népével kötött szövetséghez. Bízzanak benne: most is megmutatja majd hatalmát, mint a régebbi időben. Hazavezeti népét, élvezni fogják jótéteményeit, és hirdetik majd dicsőségét.

VÁLASZOS ZSOLTÁR                                    125. Zsoltár

Válasz: Hatalmas dolgot művelt az Úr vélünk, *

              azért szívből ujjongunk.

SZENTLECKE                                                    Fil 3, 8–14

Az Apostol sajnálja, hogy korábbi lelkesedése és buzgósága nem Istenre irányult, hanem az az emberi szenvedély kiélése volt. Most azonban már értéktelennek tekinti, amiért eddig lelkesedett. Megismerte ugyanis az igazságot: Krisztus feltámasztása által Isten megmutatta erejét, és Krisztusban minket is meghívott a feltámadásra és az örök életre.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS                        Joel 2, 12–13

Teljes szívvel térjetek vissza hozzám, mondja a mi Urunk Istenünk, * mert jóságos és irgalmas vagyok tihozzátok!

EVANGÉLIUM                                                   Jn 8, 1–11

Jézus a házasságtörő asszony esetét is alkalmul használta fel arra, hogy Isten irgalmasságát hirdesse. Magatartásával kifejezésre juttatta, hogy a törvény betű szerinti, könyörtelen alkalmazásánál tökéletesebb cselekedet: felkínálni a bűnösnek a megtérés lehetőségét. Ez arra figyelmeztet minket is, hogy mások megítélésében ne legyünk szívtelenek.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

A szentmiseáldozat Jézus keresztáldozatának a megjelenítése. Amikor részt veszünk a misén, mondjunk mindig köszönetet az Isten Bárányának, Jézusnak, aki elvette a világ bűneit.

FEKETEVASÁRNAP

Nagyböjt 5. vasárnapjának népi neve. A liturgiában egyre erősebben rajzolódik ki a Szenvedő Krisztus képe, megjelenik a Fájdalmak Férfia. Testvérek, vegyünk részt fájdalmában, de lássuk meg benne a Győzőt is. Nézzük benne a Királyt, aki szenvedése által a kereszt trónjáról uralkodik. Gondoljuk végig, hogy mennyire vettük komolyan az idei Nagyböjt kihívásait?

Ez a hét a bűnbánat hete is.  Gondoljuk végig: mi is köt bennünket az élethez, és mi távolít el tőle? Miképp teljesedhetne ki az életünk, ha a bűneink nem tennének tönkre mindent bennünk és körülöttünk? Hogyan van benne az élet és a halál a gondolatainkban és cselekedeteinkben? Most nagyon mélyen a szívünk és lelkünk legmélyére kell néznünk, hogy meg is lássuk mindazt, ami bennünk van: mikor térünk az élet, mikor a halál felé.

A LETAKART KERESZT

Húsvét közvetlen előkészületi ideje két hétig tart és ez a két hét a mai vasárnappal kezdődik. Ennek a vasárnapnak a neve az introitusról Judica-vasárnap vagy más néven Passio-vasárnap. De ide tartozik már e vasárnap vigila-ünnepe is, a Sitientes (Szomjúhozók)-szombat. Az egész elkövetkezendő hetet a szenvedés (passio) hetének nevezzük, mert a Szent Kereszt megdicsőítése és Krisztus haláláldozatának gondolata áll a liturgia előterében. A szentmisében és minden más liturgikus cselekményben elnémul a dicsőítés, a „Gloria Patri”, az oltárokon és a templomban lévő kereszteken magát a testet lila színű lepellel takarják le. Mindezeknek a jeleknek speciális jelentésük van. Ezek segítenek bennünket lépésről lépésre eljutni nagypéntekhez és húsvéthoz, azaz Jézus halálához és dicsőséges feltámadásához.

A zsolozsmában ugyan gyönyörűséges himnuszokat énekelünk a keresztről, de az oltáron eltakarjuk azon nagy titok iránti hódolat jeléül, amely rajta nagypénteken végbe fog menni. A kereszt a győzelem jele. A kereszténység korai időszakában, mintegy a középkor feléig, a keresztet corpus, azaz Krisztus teste nélkül ábrázolták. Gyönyörű kereszteket készítettek, nemes anyagból, drágakövekkel ékesítve, hiszen a kereszt a győzelmet jelképezte. Ugyanezen okból takarjuk le mi is Krisztus testét keresztjeinken.

A kereszt letakarását a gyász jeléül értelmezni ellentmond a liturgiának, amely éppen ezeken a napokon a zsolozsmában és a szentmisében hangosan dicsőíti a keresztet. A győzelem éppen a győzelmi jel eltakarása által válik világossá. A húsvét után leleplezett kereszt így lesz a győzelem nyilvánvaló jele, ugyanúgy, ahogy a görög oltárokon levő feltámadott Krisztus is Megváltónk győzelmét jelképezi. A húsvét után leleplezett keresztet a római liturgiában úgy kell értelmeznünk, ahogy a görög liturgiában az ikonokat, amelyek mindig a feltámadott Krisztust ábrázolják.

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.

Mert szent kereszted által megváltottad a világot!

 

ELMÉLKEDÉS

Hitünk tanítása szerint szoros kapcsolat van a bűn és a halál között. A halál ugyanis a bűn révén lépett a világba. Jézus kereszthalála és feltámadása azonban megtörte a bűn és a halál uralmát. Reményt ad nekünk, hogy elnyerhetjük bűneink bocsánatát, és részesülhetünk a dicsőséges feltámadásban. Az emberi történelem vége meghozza ezt a teljes győzelmet.

Share

Ajánlott bejegyzések