Húsvét 2. vasárnapja, az isteni irgalmasság vasárnapja
szerkesztő Tibor atya
„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Szent Faustyna Kowalska: Napló 300)
Most különösen is helytálló Fausztina nővér napló bejegyzése. Húsvét 2. vasárnapján az Isteni Irgalmasság vasárnapját ünnepeljük.
Szent II. János Pál egész pápaságában központi helyet foglalt el az Isteni Irgalmasság gondolata. Már megválasztása után két évvel, 1980 adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz.” (96)
Az irgalmasság gondolata és üzenete végig jelen van a Szentírásban. A II. világháború előtt az Isteni Irgalmasság üzenete nagy erővel köszönt vissza Fausztina nővér életében és működésében. Leírásra került: a világban nem lesz béke addig, míg nem fordulunk az Isteni Irgalmassághoz.
Kezdőének:
Mint a most született kisdedek, hamisítatlan, szellemi tej után vágyakozzatok, hogy általa növekedjetek az üdvösségre, alleluja! (1Pét 2,2)
vagy
Örüljetek dicsőségeteknek, adjatok hálát Istennek, aki meghívott titeket a mennyek országába, alleluja! (4Ezdr 2,36-37)
Könyörgés:
Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, milyen vízben tisztultunk milyen Lélekből születtünk újjá, és kinek a Vére szerzett nekünk megváltást. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 5,12-16)
A hívők száma napról napra növekedett.
Az apostolok keze által sok jel és csoda történt a nép körében. Mindnyájan egy emberként voltak a Salamon-csarnokban. Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép sokra tartotta őket. A hívők – férfiak és nők – egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz. Még a betegeket is kivitték az utcára, hordágyra fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább az árnyéka érje egyiket-másikat. Sőt, még a Jeruzsálemhez közel eső városok népe is odatódult, vitték a betegeket, a tisztátalan szellemektől gyötörteket, és ezek mind meggyógyultak.
Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 117,2-4.22-24.25-27a)
Válasz: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vö. 1. vers. 6. szám. (6. tónus)
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 6. szám.
Előénekes: Mondja Izrael háza, hogy jó az Isten, * mivel irgalma örökké megmarad.
Mondja Áron papi háza is, * mivel irgalma örökké megmarad.
Hívek: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: A kő, amelyet az építők félredobtak * íme, az vált szegletkővé.
Mindezt az Úr vitte végbe, * csodálatra méltó a mi szemünkben.
Ezt a napot az Úristen adta, * örvendjünk és vigadjunk rajta.
H: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Uram, szabadíts meg engem, * ó, Uram, adj nekünk bőséget.
Áldott, aki jön az Úr nevében, † az Úr házából megáldunk titeket, * Isten az Úr, ő ragyog felettünk.
H: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
SZENTLECKE a Jelenések könyvéből (Jel 1,9-11a.12-13.17-19)
Meghaltam, s lám, mégis élek, örökké.
Én, János, testvéretek Krisztus Jézusunk és az ő országának türelmes várásában, és társatok az üldöztetésben, a Patmosz nevű szigeten voltam, az Isten szava miatt, meg azért, hogy Jézus mellett tanúságot tegyek.
Az Úr napján elragadtatásba estem. Hátam mögül, mint valami harsona, megszólalt egy hang: „Amit látsz, írd le egy könyvbe, és küldd el a hét egyháznak. Erre megfordultam, hogy megnézzem, ki szól hozzám. Amint megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, a gyertyatartók közt pedig valakit, aki az Emberfiához hasonlított. Bokáig érő ruhát viselt, aranyöv övezte mellét.
Amikor megpillantottam, mint egy halott, a lába elé rogytam, de megérintett jobbjával, és megszólított: „Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó, és az élő. Meghaltam, s lám, mégis élek, örökké. Nálam van a halálnak és az alvilágnak a kulcsa.
Írd le hát, amit láttál, a jelent és ami ezután történik.”
Ez az Isten igéje.
ALLELUJA
Jézus mondja, † „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem, boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.” Jn 20,29 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből (Jn 20,19-31)
Nyolc nap múlva eljött Jézus.
Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
Ezek az evangélium igéi.
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, mennyei Atyánkhoz, aki Egyháza által hív bennünket az élő hit boldogságára!
Lektor: 1. Add meg, Urunk, Szentatyánknak, a püspököknek és a papoknak a rendíthetetlen hit kegyelmét!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add meg, Urunk, az egész világnak az élő hit ajándékát!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Erősíts meg mindnyájunkat, hogy hitünkben soha meg ne inogjunk!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Vezesd vissza, Urunk, a hit útjára mindazokat, akik elpártoltak tőled!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Adj hitből fakadó állhatatosságot a betegeknek és a szomorkodóknak!
Hívek: Kérünk téged.
Pap: Mennyei Atyánk! Te megerősítetted hitében a kételkedő Tamás apostolt, midőn szent Fiad testét érintette. Add meg nekünk is, hogy Jézus testét és vérét magunkhoz véve, a megtapasztalás boldogságát élvezzük! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.
Felajánló könyörgés:
Urunk, Istenünk, fogadd kegyesen néped (és az újonnan megkereszteltek) áldozati adományait, hogy neved megvallásában és a keresztségben újjászületve eljussunk az örök boldogságra. Krisztus, a mi Urunk által.
Prefáció:
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy minden időben magasztaljunk, Urunk, téged, de különösen ezen a szent ünnepen, – midőn áldozattá lett értünk KRISZtus, a Húsvéti Bárány.
Mert ő az igazi Bárány, aki elvette a világ bűneit, – halálunkat halálával MEGtörte, és feltámadásával új életet szerzett nékünk.
A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre, a nagyvilág örvendezve ujjong, a mennyei erők és a hatalmas angyalok, – (a te) dicsőséged himnuszát ZENgik, és vég nélkül mondják (éneklik):
Áldozási ének:
Nyújtsd ki kezedet, érintsd meg a szegek helyét, és ne légy hitetlen, hanem hívő, alleluja! (Vö. Jn 20,27)
Áldozás utáni könyörgés:
Kérünk, mindenható Istenünk, hogy a magunkhoz vett húsvéti szentség ereje szüntelenül megmaradjon lelkünkben. Krisztus, a mi Urunk által.
(Kép és gondolatok forrása: Magyar Kurír)
Ajánlott bejegyzések
Húsvét 4. vasárnapja – Könyörgőnap papi hivatásokért
2025. május 10
Húsvét 3. vasárnapja
2025. május 03
Húsvétvasárnap
2025. április 20