Évközi 24. vasárnap

Évközi 24. vasárnap
szerkesztő

2020. szeptember 13. – Évközi 24. vasárnap

OLVASMÁNY Sir 27, 30 – 28, 7

    A türelem és a megbocsátás gondolata már a régi szövetségben is követelmény volt, legalább népük keretén belül. A megokolás az, hogy Isten megkívánja és mi magunk is rászorulunk az ő irgalmára. Márpedig hogyan kérhetne valaki megbocsátást Istentől, ha ő maga nem tud megbocsátani. Végül gondolni kell arra, hogy egyszer mi magunk is Isten ítélőszéke elé kerülünk.

OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből

    Bocsásd meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.

A düh és a harag egyaránt utálatos,
csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is,
kemény számadást tart vele bűneiért.
Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett,
imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.
Aki más emberre konokul haragszik,
hogy keres Istennél gyógyulást magának?
Aki nem könyörül meg embertársán,
a saját bűneiért hogyan imádkozik?
Jóllehet ő csak ember, kitart a haragban,
és ugyanakkor bocsánatot kér Istentől?!
– hát az ő bűneiért ki ad elégtételt?
Gondolja végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést,
gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat.

Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársadat,
gondolj az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 102, 1-2. 3-4. 9-10. 11-12    11. tónus.
Válasz: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve. Vö. 8a. vers.

Előénekes: Áldjad, lelkem, az Urat, * egész bensőm az ő szent nevét áldj a.
Áldjad, lelkem, az Urat, * és ne feledd, hogy hozzád milyen jó volt.
Hívek: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.

E: Megbocsátja minden vétked, * meggyógyítja minden gyengeséged.
A pusztulástól megmenti életed, * kegyelmében és irgalmában meg is koronázza.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.

E: Irgalmas és kegyes a mi Istenünk: * nagy irgalmú és hosszan tűrő.
Nem bűneink szerint bánik velünk, * és nem gonoszságunk szerint fizet vissza nekünk.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.

E: Amilyen messze van napkelettől a napnyugat, * bűneinket olyan messze dobja tőlünk.
Ahogyan az atya megkönyörül fiain, * úgy könyörül meg az Úr az istenfélőn.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.

SZENTLECKE Róm 14, 7-9

    A római egyházban voltak felvilágosultak, akik pl. tudták, hogy olyan ószövetségi előírások nem kötelezik őket, mint amilyenek az ételek megkülönböztetésére vonatkoznak. Mások aggályosak maradtak. Ezért az apostol ajánlja, hogy legyenek tekintettel egymás meggyőződésére, és a szeretet alapján kerüljék a megbotránkoztatást. Hiszen a közösség tagjai nem függetlenek egymástól: Krisztusban összetartoznak, a keresztségben az ő testének tagjai lettek.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt Leveléből

    Akár élünk, akár halunk, mindig az Úréi vagyunk.

Testvéreim! Egyikünk sem él csak önmagának, és egyikünk sem hal meg csak önmagának. Amíg élünk, Istennek élünk, és ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, mindig az Úréi vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és azért támadt fel, hogy mind a holtaknak, mind az élőknek Ura legyen.

Ez az Isten igéje.

ALLELUJA

Alleluja. 4. szám.
Jézus mondja: + ,,Új parancsot adok nektek, * szeressétek egymást, amint én szeretlek titeket.” Jn 13, 34 – 4g. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Mt 18, 21-35

    Akik a régi törvényen nevelődtek, azoknak az igazságosság mértéke a szemet szemért elv volt. Krisztus ellenben azt ajánlja, hogy az ő követője legyen mindig kész a megbocsátásra. Péter ennek a mértékét akarja tisztázni. Jézus ellenben nem mértéket állít fel, hanem a szeretet túlcsordulását ajánlja. A példabeszéd megvilágítja, hogy Istennel szemben mindig több az elszámolni valónk, mint az emberekkel szemben, s ő majd olyan mértékkel mér nekünk, ahogy mi mértünk másoknak. Jézus azonban ezzel nem, függeszti fel az igazságosság követelményeit, hanem inkább arra céloz, hogy egyáltalán ne kövessünk el igazságtalanságot, és a jogok érvényesítésében sem szabad a szeretetről megfeledkezni.

+ EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

    Nem mondom, hogy hétszer bocsáss meg, hanem hetvenszer hétszer.

Abban az időben:
Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: ,,Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: ,,Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.

A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdrehullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hivatta őt, és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.

Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”

Ezek az evangélium igéi.

Egyetemes könyörgések Évközi 24. vasárnapra

Pap:    Testvéreim! Isten szent Fia megbocsátást és irgalmat hozott a földre. Kérjük tőle, hogy példájára mi is meg tudjunk bocsátani.

Lektor:
1.    Hogy az Egyház pásztorai mindenkor a megbocsátás és irgalom örömhírét hirdessék a világnak!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

2.    Hogy az emberiség nagy családjában megszűnjék a viszálykodás és a bosszúállás!
Hívek: Kérünk téged . . .

3.    Hogy önmagunkat legyőzve szívből meg tudjunk bocsátani az ellenünk vétkezőknek!
Hívek: Kérünk téged . . .

4.    Hogy ne verjen bennünk gyökeret a sértődöttség, a harag és a megtorlás szelleme!
Hívek: Kérünk téged . . .

5.    Hogy megbocsátó szeretetünkkel mi is méltók lehessünk a te irgalmadra!
Hívek: Kérünk téged . . .

Pap:    Irgalmas Istenünk! Segíts minket, hogy szeretetben és békességben élve a földön, halálunkban is a tieid maradjunk! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek:    Ámen.

*

Szeptember 14. – Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe

Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.

Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére – a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

*

Az egyház minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.

A kereszt ószövetségi előképe a Mózes által póznára tűzött rézkígyó: aki hittel és bűnbánattal tekintett a kígyóra, megmenekült a marásától. E rézkígyót Jézus is említi Nikodémusnak mint kereszthalála előképét.

A kereszt hitünk központi jelképe és tartalma. Általa nyertük el megváltásunkat, a kereszt útján mutatta meg Isten irántunk való végtelen szeretetét. Titkát Krisztus feltámadása tárja fel. Jézus Krisztus megfeszítése előtt a kereszt a legnagyobb tehetetlenség és szégyen jele volt; ám feltámadásával a remény, a győzelem és a szeretet jelévé vált. A kereszt az ókori és kora középkori keresztény hitvilágban és művészetben győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül.

(Forrás: Magyar Kurír)

Share