Emlékezés gyermekkorom Karácsonyára
szerkesztő Tibor atya
Ádventre készülődve a pincében felfedeztem régi csillagszórókat. A mai modern világban ők idejüket vesztették, mert veszélyesek voltak a szikrái.
Ellenben éppen ezek a csillagszórók repítettek engem gondolatban vissza gyermekkoromba, a mi régi, háború utáni, anyagiakban szegényes, de mégis csodálatos karácsonyaimra, szent estéimre. Nálunk a fenyőfa, mivel az alföldön nem nő sok fenyő, egy kóróba szúrt fenyőágakból állt. A fa díszítése pár üveggolyó, mellette ezüstös dió és alma, valamint édesanyám készítette szaloncukor, ami sztaniolba volt csomagolva.
Karácsony délutánján minket gyerekeket mindig elfoglaltak valamivel. A csengetésre szaladhattunk be a szobába. Édesapám kérdezte, láttátok a Jézuskát éppen most szállt el, de itt hagyta nekünk ezt a karácsonyfát. Csillogó szemekkel néztem a gyertyáktól, csillagszórótól ragyogó fát. Mi nem az ajándékokra vártunk lázasan, hanem a Jézuska születését ünnepeltük meg bensőségesen. Engem és testvéreimet szüleink vigyázó szeretete vezetett. Akkoriban még sokszor elő fordult, hogy rövidebb-hosszabb ideig áramszünet volt. Ez azonban minket nem zavart. A fa ez által még szebben ragyogott.
A gyertya fényénél és a csillagszóró ragyogása mellett bensőségesen, boldogan énekeltük a karácsonyi énekeket. A kis Jézus beköltözött a szívünkbe és az megtelt hálával szeretettel. Így mentünk később boldogan az éjféli misére, hogy ezt a nagy csodát és áldást, a kis Jézus születését ünnepeljük és a Jó Istennek megköszönjük.
Áldott, békés Karácsonyt kívánok,
Sahin Kornélia
Ajánlott bejegyzések
2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT
2023. május 08
Jóanyámnak
2023. május 04
A Barátságklub március 24-ei találkozó margójára
2023. március 31