A betlehemi csillag
szerkesztő Tibor atya
A betlehemi csillag
Vannak olyan ünnepek az Egyházban, amelyek mondanivalóját azonnal felfogja az ember. Ott van például Jézus megkeresztelkedése. Az ünnep lényege: Jézus a világ elé lép és elkezdi nyilvános működését.
Más ünnepekről akármennyit is gondolkodhatunk és beszélhetünk, értelmünk mégis sötétben tapogatózik. Igy van ez a Húsvéttal, Jézus feltámadásának ünnepével. Igazából nem tudjuk felfogni, hogyan válik ismét élővé az, akit keresztre feszítettek, s egyszer már halott volt.
Végül vannak olyan ünnepek, amelyekről azt hisszük, hogy megértettük, pedig csak a felületen mozgunk. Az ünnep titkát soha nem tudjuk egészen megérteni. Csak itt-ott lebben fel róla a fátyol. Ez történik a Karácsonnyal, Jézus születésének ünnepével. Az embernek az az érzése: minél többet beszélünk Isten irántunk való szeretetéről, amely annyira ment el, hogy Szent Fiát küldte le hozzánk a mennyből, esetlen szavainkkal annál inkább elködösítjük a felfoghatatlant. Minél jobban hangsúlyozzuk a szeretetnek minden egyéb emberi erénynél való fontosságát, annál kevésbé fogjuk fel azt.
Hogy mi a Karácsony lényege?
Most, egy régi legenda szavaival szeretném újra elmesélni.
Miután a három bölcs elhagyta Betlehemet és a dombtetőről még egyszer visszanézett a városra, csodaszép látvány tárult a szemük elé. Miközben így álltak lenyűgözve, hirtelen a csillag, amely őket a jászolhoz és a Gyermekhez vezette, ezer és ezer darabra tört, és ezek az egész világra szétoszlottak. A bölcsek nem tudták mire vélni a dolgot. Amint hazafelé igyekeztek, egy útkereszteződéshez értek. Mivel nem tudták a helyes irányt, megkérdeztek egy idegent, hogy merre menjenek? Az barátságosan útba igazította őket. Miközben beszélt, feje fölött egy apró kis csillagocska gyulladt ki. Amikor tovább mentek és egyik teherhordó állatuknak kibicsaklott a lába. Egy éppen arra legeltető pásztor oda sietett, és helyretette és bekötözte az állat lábát. Erre az ő feje fölött is felragyogott egy apró kis csillagocska. Amikor pedig este egy vendéglőbe tértek be, ahol a vendéglős mosolyogva és kedvesen kiszolgálta őket és szállást adott nekik, az ő feje fölött is kigyúlt egy kis csillag.
Ekkor értették meg a betlehemi dombtetőn látott csodálatos látvány értelmét: Mindenütt, ahol egy szó, egy tett szeretetből fakad, ott – apró kis csillag formájában – felragyog a betlehemi kisded Jézus csillaga! Mindenütt, ahol két ember egyetért, egymást elfogadja, szereti és segíti, ott tovább él az értünk emberré lett Isten Fiának aa földre hozott ajándéka, a szeretet!
Mit kívánhatnék Nektek, kedves Híveimnek és Olvasóimnak mást, mint hogy családjukban és egyházközségünkben, munkahelyükön és környezetükben sok olyan emberrel találkozzanak, akinek feje fölött felragyog a ma született Jézus Krisztus kis apró csillaga. Ugyanakkor azt is kívánom Nektek, hogy Ti is olyan emberekké váljatok, akiknek szavait és tetteit a szeretet vezeti, akiknek a feje fölött mások ilyen apró kis csillagot vélnek majd felfedezni.
Csak és csakis ilyen kis csillagokkal a fejünk fölött tudunk majd szembenézni azzal a sötétséggel, amelyet a jövő esztendő hoz, és csakis ilyen csillagocskákkal a fejünk fölött lehetünk biztosak abban, hogy Isten áldása nyugszik rajtunk az elkövetkezendő 2020-as esztendőben is…
Ilyen értelemben kíván szeretetteljes, lélekmelengető Karácsonyt és örömteli , áldott Új Esztendőt minden egyes Hívének és Olvasójának!
Stuttgart, 2019 Karácsonyán
Imre atya
Ajánlott bejegyzések
Húsvét 3. vasárnapja
2024. április 13
Nagypéntek
2024. március 29
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora miséje
2024. március 28