Sebestyén Péter atya: Még egy hónap

Sebestyén Péter atya cikkét azért ajánlom kedves Híveimnek, mert nagyszerűen felkészít bennünket a mostani, és a járvány utáni nehéz idők megélésére. Hogyan lehet a megszorító intézkedések ellenére is „egész”, teljes életet élni? Nem különböző lelki praktikákkal, hanem az ún. „lelki élet” gyakorlásával – mondja Péter atya. Mi a lelki élet? – teszi fel a kérdést. Majd így válaszolja meg: Isten élete bennünk. Ezekben a nehéz időkben tehát ezt az isteni életet kell magunkban felfedeznünk és megélnünk. Hogyan? Fel kell emelkednünk Isten „platformjára”. Minden nap „online”–kapcsolatot kell kiépítenünk vele. Ezt tegyük!

Lelkipásztori szeretettel,

Imre atya

Stuttgart, 2020-04-23.

Még egy hónap

Talán kibírunk még ennyit. Fertőzés nélkül. Addigra túl leszünk majd a keleti húsvéton. A görbe kezd lefelé nyomulni. A gócpontok megszűnnek. A vírus már nem tapad annyira. Vagy ellenkezőleg: akkorra jut a csúcsra és csak temetünk. Megritkulunk. Foghíjasak lesznek a templom padjai. A brit vagy kínai tudósok akkorra már kiderítik, hogy közel tízezer fajtára szaporodott a KOVID-19. Akkorra már nem biztos, hogy aki egyszer elkapta, az túl van rajta. Akkorra már a vírus is maszkot hord, hogy ne vegyüljön a mutáns rokonával, akire nem számított a telefon hullámok okozta zavar miatt. És megmenekül az egészségügyi rendszer. Kiderül, hogy elég volt a bespájzolt sok lélegeztető gép. Akkor már az intenzív osztályok folyosóján nem gyűlnek fel az örökre elalvó vírushordozók holttestei.

Embert próbáló időket élünk. Nagy csoda lesz, ha ép ésszel, pszichével s főleg erős lélekkel kijuthatunk ebből az alagútból. Ebben az évben az egész emberiségnek hosszúra nyúlt a lélek sötét éjszakája. Van, akiknek a Húsvét fénye sem szerzett világosságot, nem csak szó szerint, hanem a lélek mélyén sem. Sokan már megunták a bezártsággal járó kiszolgáltatottságot. Bizalmuk a vezetőkben, a szakemberekben egyre csökken, halványodik. Erőtartalékaik fogyóban s ezzel együtt reményeik is, holott a remény utolsónak sem hal meg, hanem beteljesedik. Ami nem teljesedett be, arról ilyenkor derül ki, hogy csak illúzió, ábránd, délibáb.

De akkor mi marad meg, hisz szeretnénk (még) élni? Mi lesz terveinkkel, gyermekeinkkel, munkánk gyümölcsével, örökségünkkel? Akkor mi ösztönözzön alkotásra, újjáteremtésre, szeretetre?

Pál Feritől is megkérdezték mi az a spiritualitás? [Magyar Kurír – A belső átalakulás útján] amiről mostanság annyit beszélnek. Ő is csak körülírta, de én megmondom egyenesen: Isten élete bennünk. Lélek, lélegzés, Spiritusz… A személyes Isten a Feltámadt Krisztuson keresztül, Szentlelkével benned vett lakást. Ez a te életérzésed. Minden porcikádat ez járja át. Minden nap. Reggeltől estig. Ez a te imádságod. A lelki élet, amit táplálni, erősíteni, folyton öntözni, éltetni kell. Ez az ember megtartó forrása, gyökere.

A lelki életet, a spiritualitást nem lehet behelyettesíteni semmilyen pszichológiai trükkel, meditációs technikával. Nem lehet kispórolni belőle az alázatot és a személyes Istenhez fordulást. Nem a racionalitás, nem a szellemed karbantartása, nem „mentál”-higiéné, nem a pénzed, nem az újratervezés, nem a válságmenedzselés, nem a folyamatos telefon-locsogás, nem a mobil-appok vagy digitális alkalmazások. Fenét. Az mind csak a felszín kapargatása, a kapkodás vagy a pótcselekvések egyik módja. A lelki élet olyan, mint a friss levegő, a tiszta ruha, az üdítő korty víz, ami után elepedsz. A lelki élet az, hogy Isten „platformjára” költözöl. Nem te mented meg magad a joggal és a szakmaisággal, hanem Ő ment meg téged mindattól, amit eddig bálványoztál.

A lelki élet ment meg attól, hogy megbolondulj vész, statárium idején is. Az biztosít benned békét, egyensúlyt, rendet, célt. Isten adja hozzá a kegyelmi jelenlétet, te csak „kapcsold be”, s vele tartsd magad „ONLINE”… Élőben légy vele. Hagyatkozz rá. Fürkésszed szándékait, keresd a tetszését, járj kedvébe. Minden ezután következzék. Mindent Ő járjon át, mint napfény a fák lombjait. És ne engedj be minden nyomasztó hírt, történést a szívedbe, ne érdekeljen minden, ami múlandó. Legyen benned egyfajta szent közömbösség, egy-ügyűség.

Akkor felszabadul egy csomó időd, erőd, figyelmed az apró szépségekre, az életre, a LÉT-re önmagára, és akkor már tudni fogod: ilyenkor sem vegetálsz, hanem „élvezed” az életet. Csak úgy. Kritizálás és feleselés nélkül. Ha kezed-lábad meg is kötik, ha kapcsolat-szálaidat el is vágták, ha terveid romokban hevernek, ha az eddigi járvány-időd elvesztegetettnek is tűnik, ha már nem tér vissza soha, ami eltelt vagy megtörténhetett volna veled, – akkor is figyelj arra, amit Isten most akar adni.

Figyelj, mert országát veled akarja építeni. Azt is, ami ezután válik valóra.

Benned. S általad.

Írta: Sebestyén Péter

Kép forrása: Yaroslav Danylchenko / Pexels

Ajánlott bejegyzések

Barátságklub – vendégségben Gábornál

2024. november 13

2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT

2023. május 08

 Jóanyámnak

2023. május 04