Nagyböjt 2. vasárnap

Életünk nem más, mint állandó Isten-keresés. Keressük Isten arcát. Miért? Keresésünk célja, felemelni tekintetünket Őhozzá. Ebben az isteni arcban pedig, felismerve annak ragyogását, azt szemléljük, mi az amire nekünk mindennapi életünkben szükségünk van. Keresésre az vállalkozzon, aki hisz a keresés értelmében. Hinnem kell abban, hogy általam a világ jobb és békésebb lesz.

Az olvasmányban arról hallunk, hogy Isten szövetségre lép Ábrahámmal. Magát a szövetséget az áldozat bemutatásával pecsételik meg.

Szent Pál apostol a szentleckében személyes példáját és tanúságtételét ajánlja követendő útként. Amennyiben mi magunk is így élünk, jellé válunk. Igazi tanúságtétel ez! Ehhez pedig az a felismerés ad erőt, hogy a mi hazánk a mennyben van. Vagyis az örökéletben való hit, az abban való bizonyosság, lelki erőt ad a mindennapi élő és hiteles tanúságtételhez.

Az evangéliumban a Tábor-hegy jelenetét hallhatjuk. A kiválasztott apostolok társaságában, miközben színében elváltozott, Mózessel és llléssel beszélget. Közben pedig a ráváró szenvedésekről szól. Világos az üzenet, az egyéni megdicsőülés a szenvedésen keresztül vezet.

Kezdőének:
Neked mondta a szívem: „a te arcodat keresem, vágyakozom a te arcod után, Uram.” Ne fordítsd el arcodat tőlem! (Vö. Zsolt 26,8-9)
Vagy
Emlékezzél meg, Urunk, könyörületedről és irgalmasságodról, mely öröktől való! Ne uralkodjanak ellenségeink fölöttünk; szabadíts meg, Izrael Istene, minden szorongattatásunkból! (Vö. Zsolt 24.6.3.22)

Könyörgés:
Istenünk, te megparancsoltad nekünk, hogy szeretett Fiadra hallgassunk. Kérünk, tápláld lelkünket szent igéddel, hogy lelki örömmel szemlélhessük dicsőségedet! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Mózes első könyvéből (Ter 15,5-12.17-18)
Ábrahám hitt az Istennek, Isten pedig szövetséget kötött vele, és megígérte neki minden áldását.
Isten egy napon kivezette Ábrahámot sátrából a szabad ég alá, és ezt mondta neki: „Nézz föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod őket számolni.” Majd hozzáfűzte: „Ilyen lesz a te nemzetséged.” Ábrahám hitt az Úrnak, Isten pedig beszámította ezt az ő megigazulására.
Majd ismét szólt Isten Ábrahámhoz: „Én vagyok az Úr, aki kihívtalak a káldeai Ur városából, hogy ezt a földet neked adjam birtokul.” Ábrahám így válaszolt: „Uram, Istenem, miből tudom meg, hogy birtokolni fogom azt?”
Erre Isten megparancsolta neki: „Hozz egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét, egy hároméves bakot, egy gerlét és egy galambot.”
Ábrahám odahozta neki ezeket az állatokat, majd középen kettévágta őket, és a szétvágott részeket egymással szemben helyezte el; a madarakat azonban nem vágta szét. Akkor ragadozó madarak szálltak a testekre, de Ábrahám elűzte őket. Amikor a nap lenyugodott, Ábrahám mély álomba merült, és félelmetes sötétség szállott rá.
Amikor a nap lenyugodott, és beállt a sűrű sötétség, füstölgő kemencéhez és égő fáklyához hasonló valami vonult végig a szétvágott darabok között. Azon a napon kötött az Úr szövetséget Ábrahámmal, és így szólt: „Utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom patakjától egészen a nagy folyamig, az Eufráteszig.”
Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 26,1.7-8.9abc.13-14)
Válasz: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem. 1a. vers. (4. g tónus)
Előénekes: Világosságom és üdvösségem az Úr, * kitől félnék.
Az Úr életem oltalmazója, * kitől rettegnék.
Hívek: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Uram, halld meg kiáltó szavamat, * könyörülj rajtam és hallgass meg engem.
Szívem rólad mondta: * „Keressétek az ő arcát!”
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: A te arcodat keresem, Uram, * ne rejtsd el előlem arcodat.
Ne fordulj el haragodban szolgádtól, * segítségem te vagy, el ne taszíts.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Hiszem, hogy meglátom az Úr javait, * az élők földjén.
Remélj az Úrban, bátran cselekedj, * szíved legyen erős, és bízzál az Úrban.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.

Hosszabb forma:
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből (Fil 3,17–4,1)
A feltámadáskor Krisztus átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.
Testvéreim!
* Kövessétek a példámat mindnyájan! Nézzétek azokat, akik úgy élnek, ahogy példámon látjátok. Hiszen – mint már többször mondtam, most meg könnyek közt mondom – sokan úgy élnek, mint Krisztus keresztjének ellenségei. Végük a pusztulás, Istenük a hasuk, azzal dicsekszenek, ami gyalázatukra válik, és az eszüket földi dolgokon járatják.
* A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.
Ezért, szívből szeretett testvéreim, örömöm és koronám: így álljatok helyt az Úrban, szeretteim!
Ez az Isten igéje.

Vagy rövidebb forma a *-ok közötti rész kimarad Fil 3,20–4,1

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
A fényes felhőből az Atya szózata hallatszott: * „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Vö. 2Pét 1,17 – 3a. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből (Lk 9,28b-36)
Míg Jézus imádkozott, arca teljesen megváltozott.
Abban az időben Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott, ruhája pedig hófehéren ragyogott. S íme két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és a mellette álló két férfit.
Azok már épp menni készültek. Péter akkor így szólt Jézushoz: „Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.” Nem tudta ugyanis, hogy mit mondjon. Közben felhő támadt és beborította őket. A felhőben félelem szállta meg őket.
A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok.” Miközben a szózat hangzott, Jézus ismét egyedül volt. Ők pedig hallgattak, és senkinek sem árultak el semmit abból, amit láttak.
Ezek az evangélium igéi.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Kérjük, testvéreim, mennyei Atyánkat, hogy templomainkban gyakran átéljük a Táborhegyen megdicsőült Krisztus vigasztaló közelségét!
Lektor: 1. Add, Urunk, hogy templomaidból sugározzék áldás és kegyelem az egész világra!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
2. Add, hogy Szentatyánkkal, főpásztorainkkal és papjainkkal együtt mindig odaadó lélekkel mutassuk be Fölségednek az újszövetség áldozatát!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
3. Vezesd el az egyházakat a teljes egységre és a nemzeteket békés egyetértésre!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
4. A szentáldozás kegyelmei erősítsék és vigasztalják gondokkal küzdő, rettegésben élő vagy bántalmakat szenvedő embertársainkat!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
5. Egyházközségeink hívő népe vasárnapról vasárnapra a közösen bemutatott szent áldozatból merítsen erőt az élet küzdelmeihez!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Pap: Mindenható, örök Isten! Örvendeztesd meg lelkünket közelséged vigasztaló tudatával! Add, hogy hozzád mindhalálig hűségesek maradjunk, és az istenlátás örök boldogságában is részünk legyen! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Kérünk, Istenünk, ez az áldozat tisztítson meg vétkeinktől, szentelje meg szolgáid testét és lelkét, hogy méltó módon üljük meg húsvét ünnepét. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: – Krisztus, a mi Urunk által.
Ő tanítványainak saját halálát előre megmondta, – a szent hegyen megmutatta nékik dicsőségének fényét.
Így világossá tette számunkra, amit a törvény és a próféták tanúsága hirdet, hogy szenvedésére a feltámadás örök fénye virrad.
(És) Ezért a mennyei hatalmas angyalokkal együtt a földön mi is szüntelenül magasztalunk téged, – fölségedet dicsérjük, és hangos szóval vég nélkül mondjuk (zengjük):

Áldozási ének:
Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok! (Mt 17,5)

Áldozás utáni könyörgés:
Dicsőséges szent titkokat magunkhoz véve, hálát adunk neked, Urunk, mert már itt a földön mennyei ajándékaidban részesítesz minket. Krisztus, a mi Urunk által.

Könyörgés a népért:
Istenünk, örök áldással áldd meg híveidet, és segítsd úgy ragaszkodni Egyszülötted evangéliumához, hogy arra a dicsőségre vágyakozzanak, amelyet apostolainak megmutatott, és oda el is jussanak. Krisztus, a mi Urunk által.

(Kép forrása: Pixabay)

Ajánlott bejegyzések

Nagyböjt 1. vasárnapja

2025. március 09

Évközi 8. vasárnap – Könyörgőnap a világ éhezőiért

2025. március 01

Évközi 7. vasárnap

2025. február 22