Házasság hete: Létezik-e tartós szeretetkapcsolat?

1. TÉMA:

Létezik-e tartós szeretetkapcsolat?

Szeretet, szerelem változásai

Szászi Balázs és Szásziné Fehérváry Anikó

Hogyan alakul a párkapcsolatban a szerelem, a szeretet? Miként változhat? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Szászi Balázs és Szásziné Fehérváry Anikó családterapeuta házaspárral.

Anikó: Egy modell szerint párhuzam van az anya-gyermek kapcsolat és a párkapcsolat között. Ugyanis a párkapcsolat elején is van egy szimbiózis, ahogy az anya és a gyerek között is. Ebben az időszakban nagyon azonosan gondolkodunk egymásról, a világról. Szinte észre se vesszük a különbözőségeket.
A hangsúly az egységen van. Ez szükséges is a közösségünk megalapozásához. Később, a kisgyermek eltotyog az édesanyjától, hogy a saját erejét megélje, kezdi kialakítani érdeklődési körét, képességeit fejleszti.

A házasságban is elkövetkezik egy szakasz, amikor a férfi és a nő saját magát próbálgatja.

Ez a fajta természetes differenciálódás ijesztően hathat a társakra, mert konfliktusokat szül, újfajta egyeztetésekre van szükség. Kifejezésre kerülnek a személyes igényeik. A kérdés: ebben a szakaszban tudunk-e egymásnak támaszai lenni.

Mindenki tükröt tart számunkra. A kisgyermeknek még az anyja a tükör, a kamasznak már a világ.
A dolgozó anya más tükröt kap a munkahelyétől, ahol jól öltözött, precíz, míg otthon a férj a kissé szétesett, pongyolás feleség arcát látja. Az évek múlásával kívánatos, hogy az egység növekedjen a házaspárok között, így tudnak együtt maradni. Ezt a hosszú folyamatot tarkítják az életciklusok: kisgyermekek nevelése, kamaszkori problémák, üres fészek szindróma, szülők elmúlása, stb.
A kapcsolatot megterhelő események közepette a különböző szerepeinkkel (anya, feleség, apa, munkavállaló, stb.) is zsonglőrködünk. Mindegyik szerepünket táplálni kell, attól függően, melyik, mikor, mennyit kíván tőlünk. Például a kisgyermeket nevelő családnál az anya szerepe nagyon jelentős, sok energiát igényel, emiatt gyengül a párkapcsolati szerepe.

Egy családban szükség van mindkét szülőre, a figyelmükre, az energiájukra. Időben észre kell venni, ha túlsúlyba kerül például az anya figyelme a gyerekekre. Szerepekkel zsúfolt életet élünk, beleadunk apait-anyait, ennek ellenére mégis elromolhat valami. Ha nem kapunk meg valamit a másiktól, akkor hibáztatjuk egymást.

Érdemes időben megtanulni, hogy az egymást vádoló konfliktusok mélyítik a nehézségeket. Ha hibáztatok, akkor erősebbnek érzem magam. Ellenben, ha a nehézségeimről, fájdalmaimról beszélek, akkor kiszolgáltatottá válok. Szükséges, hogy megtanuljunk kommunikálni az igényeinkről, képesek legyünk vállalni a kiszolgáltatottságot a másik előtt. Ha csak a saját fájdalmamat fejezem ki, nem támadok, akkor a páromnak nem kell védekeznie és kifejezheti az együttérzését. Sokszor már a másik megértése is elég ahhoz, hogy enyhüljön a konfliktus. Persze, ezután szükséges kidolgozni egy új stratégiát erre a helyzetre. A követelőzés nem indítja el a közös párbeszédet.

A házasságban az évek során a minél mélyebb egymásra hangolódás a hűség, az elköteleződés egyik kulcsa. Érzékenyen, folyamatosan csiszolódunk egymáshoz. Így lesz eggyé a két ember, akiket házaspároknak tekintünk.

Fontos megemlíteni a szexualitást.
Sok férfi sok nőt észrevesz, ez természetes. Amikor már a kelleténél nagyobb figyelmet szentel egy nőnek, annak hátterében egy hiányos párkapcsolat áll. A kiegyensúlyozott szexuális élet nagyban hozzásegít ahhoz, hogy ne történjen meg a kifelé kacsingatás. Ne meneküljön el a társam előlem egy másik karjába, vagy a pornóba, az alkoholba, a sportba, esetleg a hobbijába! Úgy gondolom, erre nem fektetnek nagy hangsúlyt a párok. Nem próbálnak meg a változásra reflektálni, megoldást keresni. Természetes, hogy a gyermekvállalásokkal a házasélet hullámzó. Mindez sokat követel a férfitól. Meg kell tanulnia úgy szabályoznia a saját rendszerét, hogy ne az azonnali kielégülés legyen a cél, ne követelőzzön.
A nő pedig képes legyen a megértésre, ne támadóként tekintsen rá, hanem tudja biztosítani a meghittséget.
A gyermekek megszületése után a szexualitással biztonságot tudunk teremteni a felnövekvő gyermekeinknek.

Balázs: Nagyobb jelentősége van elsajátítani a gyengédséget, az intimitást, mint az orgazmus alapú szexualitást élni. Mondják párok, hogy van a jó és a gyors szex. Sokszor csak a gyorsra van idő. Lehet, de nagyon fontos, hogy a kettő kellő arányban legyen. A valós igények kifejezését is meg kell tanulni.

Anikó: Igen. Ezzel kapcsolatban elmesélnék egy közelmúltban történt élményünket.

Hallgattunk egy műsort, melyben szó volt a böjtölésről. Hangsúlyozták, hogy ne csak az evésben történjen lemondás, hanem bármi olyanban, amiben az embernek fejlődnie, változnia kell. Balázs elém állt és arra tett fogadalmat, hogy ha egy érzékeny gondolatomat osztom meg vele, akkor ő azt nem üti el tréfával, ahogyan szokta. Ez nagyon jól esett, mert egy mély, belső igényemre próbál válaszolni. Én meg arra az elhatározásra jutottam, hogy ha érzékeny állapotba kerülök, akkor ne sértődjek meg Balázs tréfáján, hanem vegyem a helyzetet lazán. Neki csökkennie, nekem növekednem kell. Így, 34 évnyi házasság után is tudunk apró kihívásokat adni egymásnak, ami szerintem izgalmas.

Balázs: Egy régi bölcsesség jutott eszembe. „Igazság mindenben van, sőt, mindenkinek van igazsága, de egy a fontos, a szeretet.” Fontos megadni egymás számára az igazságot, de amire igazán vágyunk, az az igazság felett álló szeretet.

(Köszönet Vereb Istvánnak, a Laudetur Közösség és Kiadó vezetőjének a rendelkezésünkre bocsátott témákért)