Ferenc pápa üzenete a betegek világnapjára: a hit mélyebb értelmet ad a betegségnek

szerkesztő

„Bízzuk magunkat az irgalmas Jézusra, miként Mária: Bármit is mond, tegyétek meg!” – ez a központi témája Ferenc pápa kedden közzétett üzenetének, melyet a Betegek 24. Világnapjára írt. A pápai dokumentum magja a kánai menyegző evangéliumi elbeszélése, amit a pápa az „egyház ikonjának” nevez. A Betegek Világnapját jövő évben Názáretben tartják, a Lourdes-i Boldogasszony emléknapján, február 11-én.

A hit a szenvedés és a betegség értelmezési kulcsa

„Miért éppen én?” – erre a betegséggel kapcsolatban oly sokszor felvetett kérdésre válaszol Ferenc pápa a Betegek Világnapjára írt üzenetében. A kérdés, főként súlyos betegség esetében merül fel azok lelkében, akik nagyon szenvednek. „A kérdés az ember lelke mélyét érinti, amikor az emberi létezés válságba kerül és az ember fellázad ellene”. „Könnyen meglehet, írja a pápai üzenet, hogy az ember enged a reménytelenség kísértésének, gondolván, hogy minden elveszett”. Ám éppen ezekben a nehéz pillanatokban mutatkozik meg az Istenben való hit pozitív lehetősége. A hit, noha nem szünteti meg a betegséget vagy a fájdalmat, mégis olyan értelmezési módot kínál, mellyel fel lehet fedezni annak a mélyebb értelmét, amit az ember megél. Ezt az „értelmezési kulcsot” Mária, Isten Anyja adja nekünk, aki ismeri az utat, mely mind közelebb visz Jézushoz.

Betegeket ápolni a hit szemeivel, Isten gyengédségét tükrözve

Ferenc pápa a betegekhez írt üzenetében a kánai menyegző történetét elemzi, melyet az „egyház ikonjának” nevez, középpontjában Jézus irgalmasságával, akit az apostolok közössége és az előrelátó és imádkozó Mária vesz körül. Mária megvigasztalja a gyermekeit, aki vigyázó és jóságos szemeivel törődik a betegekkel. Mária gondoskodásában visszatükröződik az Isten gyengédsége és ami eltölti azok lelkét is, akik a betegeket ápolják, akik érzik, hogy „a szükség kínja nagy” és a szeretet szemeivel tekintenek a világra.

Az imádság a szenvedőkért: gyógyulás és a szív békéje    

Ferenc pápa üzenetében megemlékezik az anyákról, akik ott állnak beteg gyermekeik ágya mellett: és szól a fiakról-lányokról, akik idős szüleiket gondozzák, de az unokákról is, akik nagyszüleikkel törődnek; ők mindnyájan a Szűzanya kezeire bízzák magukat.  Mit is kérjünk szenvedő szeretteink számára? – teszi fel a kérdést a pápa. Biztos, az egészséget, válaszolja meg azonnal, hiszen Jézus maga az Isten Országának a jelenlétét éppen a gyógyításokon keresztül mutatta meg. Ám van ennél valami nagyobb, kérjük a békét, az élet derűsségét, mely a szívben születik meg Isten ajándékaként.

A rászorulók szolgálata az embert Jézushoz teszi hasonlóvá

A pápai üzenet ráirányítja a figyelmet azokra a szolgákra, akik megtöltötték a hordókat vízzel, amit Jézus aztán borrá változtatott. Ők névtelen személyek, de nagyon sokat tanítanak nekünk, mert nagylelkűen engedelmeskednek a felszólításnak, azonnal  és jól megteszik azt, amit kértek tőlük, bármiféle panaszkodás vagy számítgatás nélkül. Ez azt mutatja nekünk, hogy Krisztus számít a mi közreműködésünkre, a készségünkre a rászorulók és a betegek szolgálatában. Lehet, hogy ez fáradságos és súlyos szolgálat, mégis az Úr azt átalakítja valami isteni dologgá, mert mások szolgálata Krisztushoz tesz bennünket hasonlóvá. Mi mindannyian lehetünk tehát kéz, kar és szív, mely segíti az Istent, hogy betöltse a sokszor láthatatlan csodáit és így kövessük Mária példáját. Jézus ugyanis mindig jobb borrá alakítja át az életünk vizeit.

Mozdítsuk elő a találkozás és a béke kultúráját a kórházakban  

Az irgalmasság közeli rendkívüli szentévére tekintve, a Szentföldön ünnepelt Betegek Világnapja és a térség két szerzetesnővérének múlt májusban szenttéavatott alakjai segíthetnek bennünket, hogy minden kórház legyen a találkozás és a béke kultúrájának látható jele és helye, ahol a betegség és a szenvedés, a szakmai és testvéri segítséggel karöltve, hozzájárulnak mindenféle korlát és megoszlás legyőzéséhez. Ferenc pápa betegek világnapi üzenete végül a Szűzanya segítségét kéri, fordítsa felénk irgalmas szemeit, különösen is a fájdalom pillanataiban.

(vl)

Ferenc pápa üzenete az elvándorlók és menekültek világnapjára

  1. szeptember 24. szerda 12:57

2015. január 18-án tartja a katolikus egyház az elvándorlók és menekültek világnapját. „Az egyházban nincsenek határok, az egyház anya mindenki számára” – ezt a témát jelölte meg Ferenc pápa a világnapra. A Vatikáni Rádió tudósít.

 

Az egyház kitárja ölelő karjait, hogy befogadjon mindenkit, elsősorban is a migránsokat és a menekülteket, akik drámai életkörülményeket és különféle veszélyhelyzeteket akarnak maguk mögött hagyni. A pápa ezekkel a gondolatokkal kezdi a világnapra szánt üzenetét.

Az egyház hivatása az, hogy szeresse Jézust, és a szegény és elhagyatott emberben felismerje az Ő arcát. Az egyház terjessze az elfogadás és a szolidaritás kultúráját, mely szerint senkit sem tekinthetünk hasznavehetetlennek, fölöslegesnek és mellőzhetőnek. Az elvándorlás jelenségének globálissá válására választ kell adni a szeretet és az összetartás globalizációjával.

A pápa súlyos szavakkal bélyegzi meg az emberekkel való kereskedés szégyenletes és kegyetlen jelenségét, az erőszak és a mai modern rabszolgaság minden formájával együtt. Ezek ellen erőteljesebben és hatékonyabban kell fellépni, az együttműködés világméretű hálózatán keresztül, melynek célja minden egyes emberi személy méltóságának védelme. Ferenc pápa ezért tevékeny és hatékony együttműködést sürget az államok és a nemzetközi szervezetek között, hogy az elvándorlási folyamatok kezelhetőbbé és szabályozhatóbbá válhassanak.

Ezzel egy időben meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az okok, például a háborúk vagy a nélkülözés, amelyek egész népeket hazájuk elhagyására kényszerítenek. A pápa emlékeztet arra is, hogy gyakran még az egyházi közösségek is bizalmatlanok, ha nem egyenesen ellenségesek a bevándorlókkal szemben, még mielőtt megismernék az okokat, az üldözést és nyomorúságot, amely elől menekülnek. Mindez ellentétben van a bibliai paranccsal, miszerint forduljunk tisztelettel és együttérzéssel a szükségben lévő idegenek iránt. Jézus azonosította önmagát az erőszak és az elnyomás minden ártatlan áldozatával, az idegenekkel és minden szenvedővel. Jézus azt kéri tőlünk, hogy cselekedjünk a szeretet parancsa szerint.

Jézus olykor azt is elvárja tőlünk, hogy mondjunk le egy kicsit a saját jólétünkről. A mai társadalom multikulturális jellege arra indítja az egyházat, hogy vállalja a szolidaritás, a közösség és az evangelizálás új formáit. Ma már nem elég a puszta tolerancia. Az egyház mai hivatása arra szól, hogy emelkedjen felül a korlátokon, segítsen abban, hogy az önvédelem és a félelem magatartása helyett megvalósuljon a találkozás kultúrája.

Magyar Kurír

Share

Ajánlott bejegyzések