Évközi 27. vasárnap

Évközi 27. vasárnap
szerkesztő

OLVASMÁNY Iz 5, 1-7

    A próféta szóhasználatában a választott nép az a szőlő, amelyre Isten ajándékait pazarolta. Történetét üdvtörténetté tette, hazát adott, kinyilatkoztatást és törvényt, védelmezte őket és jövőt ígért. Ennek ellenére meghonosodott benne a gaz, az igazságtalanság, a visszaélés és a hitetlenség. Isten idejében, figyelmeztet a megtérésre, de tud ítéletet is tartani.


OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből


A Seregek Urának szőlője Izrael háza.

Hadd zengjem el barátomnak
az ő szőlője iránt érzett szerelmes énekét.

A barátomnak volt egy szőlőskertje,
termékeny domboldalon.
Felásta földjét, a köveket kiszedte belőle
és nemes szőlőfajtákkal ültette be.
A középre tornyot épített,
sajtót is vágott benne.
Aztán várta, hogy szőlőt teremjen,
de csak vadszőlőt hozott.
Most hát, Jeruzsálem lakói
és ti, Juda férfiai:
Tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!
Mit kellett volna még tennem szőlőmmel,
mit nem tettem meg vele?
Azt vártam, hogy szőlőt teremjen,
hát miért hozott csak vadszőlőt?
Most ezért tudtotokra adom,
mit fogok tenni szőlőmmel:
Lebontom sövényét, hadd legeljék le,
lerombolom falát, hadd tapossák össze.
Parlaggá teszem:
Nem metszik és nem kapálják meg,
hadd verje föl a bozót és a gaz.
És megparancsolom a felhőknek:
ne hullassanak rá esőt.
Igen, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Juda népe az ő dédelgetett ültetvénye.
Azt várta, hogy igaz tetteket vigyenek végbe,
és lám, gaztetteket követnek el.
Azt várta, hogy igazság terem náluk,
de csak jajkiáltás hallik és siralom.

Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 79, 9 és 12. 13-14. 15-16. 19-20    4g. tónus.
Válasz: Isten kedves szőlője * az ő választott népe. Vö. Iz 5, 7a.

Előénekes: Egyiptomból telepítetted át szőlődet, * népeket űztél el, hogy elültethesd.
Indái a tengerig elértek, * hajtásai pedig a Folyamig.
Hívek: Isten kedves szőlője * az ő választott népe.

E: Miért romboltad le falait, * hogy az arra járók mind leszüreteljék?
Elpusztította az erdei vadkan, * a magányos vad lelegelte.
H: Isten kedves szőlője * az ő választott népe.

E: Seregek Ura, fordulj hozzánk, + tekints le az égből, * lásd és látogasd meg ezt a szőlőt!
Védd meg, amit jobbod ültetett, * és az emberfiát, akit magadnak megerősítettél.
H: Isten kedves szőlője * az ő választott népe.

E: Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, * és mi segítségül hívjuk nevedet.
Seregek Ura, Istene, téríts meg minket, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.
H: Isten kedves szőlője * az ő választott népe.

SZENTLECKE Fil 4, 6-9

    Az apostoli buzdítás megkapó példája áll előttünk. A hívő ember élete is tele van gonddal, bajjal, de tudja, hogy a mindenható Isten elé terjesztheti kéréseit és rábízhatja sorsát. Isten talán nem veszi le vállunkról a terhet, de szívünkbe adja békéjét, amely felülmúl minden értelmet. Érezteti velünk, hogy ő mindenható és javunkat akarja. Ilyen lelkülettel lehet gyakorolni az erényeket, az igazságosságot, a türelmet, az együttérzést, a szolgálatkészséget.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből

    Amit tanultatok, váltsátok tettekre, és veletek lesz a béke Istene!

Testvéreim! Ne aggódjatok semmiért, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket hálaadással együtt az Úr elé. Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.
Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes és igazságos, arra, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos. Amit tanultatok és elfogadtatok, amit hallottatok és példámon láttatok, azt váltsátok is tettekre, és veletek lesz a béke Istene!

Ez az Isten igéje.

ALLELUJA

Alleluja. 6. szám.
Én választottalak titeket a világból, + hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek, * és gyümölcsötök maradandó legyen, mondja az Úr. Jn 15, 16 – 6. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Mt 21, 33-43

    Jézus is szőlőhöz hasonlítja az Isten országát. Előlegezi a bizalmat, ránk bízza kegyelmi javait, de elvárja, hogy kamatoztassuk erőinket. A példabeszéd történeti célzás a próféták üldözésére és Jézus keresztre feszítésére. Isten terve azonban az emberek ellenállása ellenére megvalósul. Talál olyanokat, akik megteszik akaratát és megdicsőítik őt életükkel, s végül ő fog ítéletet tartani mindenki fölött.

+ EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Más munkásoknak adja bérbe szőlőskertjét.

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek:
Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig (a sziklába) taposógödröt vágott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte le hozzájuk, mondván: ,,A fiamat csak megbecsülik!” Mikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: ,,Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!” Meg is ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték.

Amikor megjön a szőlőskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?
Ezt válaszolták: ,,Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik idejében átadják neki a termést.”
Jézus így folytatta: ,,Nem olvastátok soha az Írásokban:
A kő, melyet az építők elvetettek,
mégis szegletkővé lett,
az Úr tette azzá,
és szemünkben csodálatos ez!
Ezért mondom nektek: Az Isten országát elveszik tőletek, és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét.”

Ezek az evangélium igéi.

Egyetemes könyörgések Évközi 27. vasárnapra

Pap:    Testvéreim! Isten szőlőmunkásai vagyunk, és az ő akaratát kell követnünk. Kérjük ehhez kegyelmi segítségét!

Lektor:
1.    Add meg, Urunk, főpásztorainknak és papjainknak, hogy hűségesen közvetítsék számunkra szent akaratodat!
 Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

2.    Adj készséges lelkületet híveidnek, hogy engedelmesen hallgassanak egyházi elöljáróik szavára!
Hívek: Kérünk téged . . .

3.    Add, hogy az államférfiak egyetértésben munkálkodjanak Egyházaddal a világ békéjéért és a népek szabadságáért!
Hívek: Kérünk téged . . .

4.    Add, hogy azok is eljussanak az igazság ismeretére, akik még nem hisznek Krisztusban!
Hívek: Kérünk téged . . .

5.    Add, hogy mindig azt cselekedjük, ami kedves előtted, és így béke lakjék családjainkban és egyházközségünkben!
Hívek: Kérünk téged . . .

Pap:    Mennyei Atyánk! Nyisd meg szívünket, hogy hozzánk küldött szent Fiadat szívesen fogadjuk, és életünket az ő tanítása szerint alakítsuk. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Hívek:    Ámen.

*

SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA

Az ünnep története a magyar Millenniumhoz kapcsolódik, amikor Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünneplését, melyet az október 2-i vasárnapra tettek, később X Piusz pápa október 8.-ra helyezte át, majd szeptember 12-én ünnepelték. 1984-től újra visszakerült október 8.-ra.

Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.

A felajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartwik-legenda szerint a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve így kiáltott föl: „Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.”

Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: “A Boldogságos Szűz ad segítséget!” Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet – védelmül – a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket “máriásoknak” hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a “nagyságos fejedelem” zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a “németek” ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak.

Vaszary Kolos bíboros kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. Mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített XIII. Leó, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.

A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Hogy csak néhány más országot említsünk: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik. Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638- ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá. Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának, 1647-ben; ők december 8-án ünneplik. Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban. 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. XIII. Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék, valamint, hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

(Kép forrása: Pixabay és Katolikus.ma)

Share

Ajánlott bejegyzések