Évközi 27. vasárnap – Terménybetakarítási hálaadás

Évközi 27. vasárnap – Terménybetakarítási hálaadás
szerkesztő

Az évközi 27. vasárnap kezdőéneke Isten fenséges nagyságát hirdeti. Minden az Ő hatalma alá tartozik. Mennyire jó tudni azt a bennünket egyre elbizonytalanító világban, hogy Isten a mindenség Ura. Sorsunk életünk az Ő kezében van.

Számomra ennek a vasárnapnak könyörgése az egyik legmélyebb katolikus teológiai tanítás és üzenet is egyben. Talán azért is, mert ifjú diákéveim egy őszi vasárnap délutánját eleveníti fel. Poósz Lajos atya Hosszúmezőn volt plébános, s vasárnap estére akkori plébánosomhoz látogatott, Áib Sándor atyához. Nagyon jó barátságban voltak. Természetes volt, hogy Lajos atya végezte a vasárnap esti szentmisét. Az ő sajátos és egyedi stílusában éppen erről a könyörgésről tartotta elmélkedését. Azóta is gyakran elmélkedem ennek a könyörgésnek tartalmas üzeneteiről.

  • „Isten, te mindig többet adsz nekünk, mint amit megérdemlünk és kívánhatunk.” –  Amennyiben őszinte vagyok magamhoz, el kell ismernem, nincs ez másként a magam életében sem. Ne tagadd meg ezt őszinteséget magadtól sem, s rá fogsz jönni, hogy magad életében is pontosan így van. Érdemeinken és egyéni kívánságainkon és óhajainkon túl!
  • „Áraszd ránk irgalmadat, bocsásd meg mindazt, amivel lelkiismeretünk vádol.” – Ezzel elismerem vétkes voltomat, s azt, hogy Isten irgalma nélkül senki vagyok. Lelkiismeretem vádló szavát csakis Isten irgalma tudja lecsendesíteni és kioltani.
  • „És amit szinte már kérni sem merünk, add meg túláradó atyai jóságodból.” – Szavak nélkül is megértjük egymást! Emberi kapcsolataink és kötődéseink igazi fokmérője. Igaz, ebbe vagy belenövünk – szülők és gyermek kapcsolata -, vagy pedig hosszas és közös utat megtéve – baráti kapcsolatok – jutunk el ide. A jó Isten esetében pedig már ki sem kell mondanunk, nem is kell kérnünk, mert túláradó atyai jóságából megadja nekünk. Mennyire csodálatos,  megnyugtató felismerés és érzés ez! 

Ideológiai értelemben fertőzött világunkban megnyugtató érzés ismételten felidézni a kinyilatkoztatás irányt mutató tanítását a Teremtés könyvéből. Erről hallhatunk az első olvasmányban. Embernek csakis ember lesz méltó és hozzá illő társa. Éppen ezért kellő óvatosságban kell viszonyulnunk a mesterséges intelligenciához. Továbbá, korunk veszélyes vállalása a határok teljességgel történő elmosása a férfi és nő vonatkozásában. Ismételten egy nagyon veszélyes és ingoványos területe ez jelen életünknek.

Emberi életünk boldogságának feltétele, hogy Isten áldása kísérjen bennünket. Ezt küldi üzenetként a 127. zsoltár.

Krisztus értünk, a mi üdvösségünkért lett emberré és vállalta a halált. Ezzel nem csupán megváltott bennünket, de ugyanakkor ösztönöz is, hogy követni tudjam példáját.

A farizeusok provokatív kérdéssel keresik fel Jézust. Ő azonban átlátja ártó szándékukat, s azt a világos választ adja, amellyel saját maguk is tisztában vannak. Életünk megannyi területén provokációk sokaságával találjuk szembe magunkat. Határozottság és óriási önfegyelem kell ahhoz, hogy az ilyen helyzetekben elveimet a lehető leghatározottabb formában képviselni tudjam. Közben pedig tudjam megvédeni magam az alantas szándékú emberi provokációktól.

Kezdőének:
Hatalmad alá tartozik, Uram, minden, és nincs, aki akaratodnak ellenállhatna. Te alkottad az eget és a földet, és mindent, amit az ég határa magába foglal; te vagy a mindenség Ura. (Vö. Eszt 4.17c-e)

Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, te mindig többet adsz nekünk, mint amit megérdemlünk és kívánhatunk. Áraszd ránk irgalmadat, bocsásd meg mindazt, amivel lelkiismeretünk vádol. És amit szinte már kérni sem merünk, add meg túláradó atyai jóságodból. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Mózes első könyvéből (Ter 2,18-24)
Az első ember teremtése után így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.”
Az Úristen megteremtette a földből a mező minden állatát és az ég minden madarát. Odavezette őket az emberhez, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. Az ember tehát nevet adott minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának. De a maga számára nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá.
Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, és amikor elaludt, kivette az egyik oldalbordáját, a helyét pedig hússal töltötte ki. Ezután az Úristen az oldalbordából, amelyet az emberből kivett, megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: „Ez most már csont az én csontomból és hús az én húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből vétetett.” Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy test lesz.
Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 127,1-2.3.4-5.6)
Válasz: Életünknek minden napját, * Isten áldása kísérje! (6. tónus.)
Előénekes: Boldog mindaz, ki féli az Urat, * aki az ő útjain jár.
Kezed munkájából élhetsz, * boldog leszel, és jól megy sorod.
Hívek: Életünknek minden napját, * Isten áldása kísérje!
E: Feleséged olyan, mint a ter szőlőtő, * a te házad bensejében.
Fiaid olyanok, mint az olajfacsemeték, * úgy veszik körül asztalodat.
H: Életünknek minden napját, * Isten áldása kísérje!
E: Íme, ilyen áldásban részesül az az ember, * aki li az Urat.
Áldjon meg téged az Úr Sionból, * hogy lásd Jeruzsálem jólétét életed minden napján.
H: Életünknek minden napját, * Isten áldása kísérje!
E: Lásd meg fiaidnak fiait, * békesség Izraelnek!
H: Életünknek minden napját, * Isten áldása kísérje!

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből (Zsid 2,9-11)
Testvéreim!
Annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koronáját nyerte el, hiszen az Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált.
Illett ugyanis (Istenhez), hogy azt, akiért és aki által minden lett – mivel számtalan fiát elvezette az üdvösségre –, az üdvösség szerzőjeként a szenvedésben tökéletesítse. Mert ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért nem szégyelli testvérnek nevezni őket.
Ez az Isten igéje.

ALLELUJA
Ha szeretjük egymást, Isten megmarad szívünkben, * és szeretete tökéletes lesz bennünk. (1Jn 4,12 – 10. tónus.)

Hosszabb forma: (Mk 10,2-16)

Rövidebb forma: (Mk 10,2-12 a *-ig.)

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből  
Abban az időben: A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.” Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságot tör.”*
Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban elutasították őket. Amikor Jézus meglátta ezt, megharagudott, és ezt mondta nekik: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda.” Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve megáldotta őket.
Ezek az evangélium igéi.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, a mennyei Atyához, hogy családjaink életét szentelje meg a szeretet és szilárdítsa meg a hűség!
Lektor:
1. Add, Urunk, hogy a házastársak kölcsönös és áldozatos szeretettel boldogítsák egymást!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
2. Add, Urunk, hogy a házastársak mindhalálig hűségben éljenek, és a családok együtt maradjanak!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
3. Add, Urunk, hogy a szülők imádságos lelkülete és munkaszeretete igaz keresztény otthont teremtsen a családnak!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
4. Add, hogy a szülők gyermekeiket mindig a jóra neveljék, és soha meg ne botránkoztassák!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
5. Add, Urunk, hogy a gyermekek egész életükben szeretettel viszonozzák szüleik jóságát!
Hívek: Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Pap: Istenünk, ki az emberi nemet a házasság alapításával kívántad fenntartani, szenteld meg a keresztény családokat, hogy életük példaképül szolgáljon a világnak! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Kérünk, Urunk, Istenünk, fogadd el rendelésed szerint bemutatott áldozatunkat, és a szent misztériumokkal, amelyeket köteles szolgálatunkkal megünneplünk, tedd teljessé megváltásunkat és szentelj meg minket. Krisztus, a mi Urunk által.

Áldozási ének:
Jó az Úr azokhoz, akik benne remélnek, a lélekhez, amely őt keresi. (Siral 3,25)
Vagy
Egy kenyér és egy test vagyunk mi sokan, mindnyájan, akik egy kenyérben és egy kehelyben részesülünk. (Vö. 1Kor 10,17)

Áldozás utáni könyörgés:
Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy tápláljon és lelkesítsen ez a magunkhoz vett szentség, és alakítson minket szent Fiad képmására. Krisztus, a mi Urunk által.

(Kép forrása: Pixabay)

Share