Évközi 11. vasárnap

Évközi 11. vasárnap
szerkesztő

Gyakorta túlgondoljuk dolgainkat. Mintha minden csak rajtunk múlna. Ilyenkor éppen Őt hagyjuk ki számításainkból. 

„Nagy az Úr, ereje hatalmas, és bölcsessége mérhetetlen” (Zsolt 146,5). Az általa elültetett kis hajtás, gyenge palánta naggyá nő, a mustármag fává terebélyesedik. Nem szabad hagynunk, hogy a magunk félelmei és kicsinyes gondolkodásunk bénítsanak. Amennyiben ezt az érzést sikerül legyőznünk magunkban, úgy teret biztosítunk az isteni Gondviselés számára. 

Erre irányítja figyelmünket már a szentmise könyörgése is. Az Isten iránti bizalom felülírja minden bizonytalanságunkat és félelmünket. Bizton remélhetjük, hogy minden szükséges segítséget megkapunk tőle. Csak bíznunk kell őbenne. Ezt jelenti tetszésének elnyerése.

Az olvasmány az isteni mindenhatóságot hivatott érzékeltetni. A magas cédrusfáról lemetszett ág az Isten magas hegyén, ahol esély sem lenne az életre, zöldellő fává terebélyesedik. Csakis az Ő erejében vagyok képes bármire.

A szentlecke ugyancsak a bizalom fontosságát emeli ki. Ez vezet egész földi életünkön át. Végül pedig, amikor Isten ítélőszéke elé érkezünk, éppen életünk és cselekedeteink azok, amelyek meghozzák a végső döntést. Mennyire érdekes, ez a felismerés nem bénít, sokkal inkább biztat, hogy emberségesen éljek.

Az evangéliumi példabeszéd lényegében emberi életünk alapvető feladatáról szól. A feladatot, jó lelkiismeretem szerint, nekem kell elvégeznem. Nem háríthatom másra. Azt követően pedig nincs mitől tartanom. Az elvetett mag, vagyis életem munkája, hivatása, gyümölcsöt terem. Mindegy, hogy nappal, vagy éjszaka van. A növekedést és a termés beérését Isten adja. 

Kezdőének:
Halld meg, Uram, hangomat, amellyel hozzád kiáltok. Te légy segítőm, ne hagyj el, és ne vess meg engem, üdvözítő Istenem. (Vö. Zsolt 26,7.9)

Könyörgés:
Istenünk, benned bízók erőssége, nélküled semmit sem tehet a gyenge halandó. Kérünk, add nekünk mindenkor kegyelmed segítségét, hogy jó szándékkal teljesítsük parancsaidat, és cselekedeteinkkel megnyerjük tetszésedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből (Ez 17,22-24)
Ezt mondja az Úr, az Isten: „Veszek egy hajtást a nagy cédrusfa tetejéről, a legmagasabb ágáról, és elültetem egy igen magas hegyen. Izrael magas hegyén ültetem el. Ágakat fejleszt, gyümölcsöt terem és pompás cédrussá fejlődik. Alatta lakik majd mindenféle madár, és ágai árnyékában pihen meg mindenfajta szárnyas.
S akkor megtudja majd a mező minden fája, hogy én, az Úr aláztam meg a magas fát, és emeltem föl az alacsony fát; én szárítottam ki a zöldellő fát, és én borítottam virágba a száraz fát. Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem.”
Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR (Zsolt 91,2-3.13-14.15-16)

Válasz: Mennyire jólesik kem, * tégedet, Uram, lával dicsérnem. (5. tónus.)
Előénekes: Jó dolog az Urat dicsérni, * nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni.
Irgalmadat hajnalban hirdetni, * és egész éjszaka ségedet.
Hívek: Mennyire jólesik kem, * tégedet, Uram, lával dicsérnem.
E: Virul az igaz, akár a pálma, * s úgy növekszik, mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában ültették el őket, * Istenünk csarnokában virágzanak.
H: Mennyire jólesik kem, * tégedet, Uram, lával dicsérnem.
E: Még öregkorukban is gyümölcsöt hoznak, * telve vannak séges élettel.
Hogy hirdessék: „Igaz az Isten, * ő a menedékem, hamisság nincsen benne.”
H: Mennyire jólesik kem, * tégedet, Uram, lával dicsérnem.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből (2Kor 5,6-10)
Testvéreim!
Bizalom tölt el minket, s nem feledkezünk meg arról, hogy míg e testben vándorként élünk, távol járunk az Úrtól. A hitben élünk, a szemlélet még nem osztályrészünk. Ám bizalom tölt el bennünket, így jobban szeretnénk megválni a testtől, és hazaérkezni az Úrhoz. Ezért is igyekszünk az ő kedvében járni, akár közel vagyunk hozzá, akár távol járunk tőle. Mindnyájunknak meg kell ugyanis jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megkapja, amit testi életében kiérdemelt, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett.
Ez az Isten igéje.

ALLELUJA
Isten igéje a mag, Krisztus a magvető, * mindaz, ki reá talál, örökké élni fog. (5. tónus.)

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből (Mk 4,26-34)
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Ezek az evangélium igéi.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Testvéreim! Kérjük bizalommal mennyei Atyánkat, aki Egyháza által gondoskodik üdvösségünkről!
Lektor:
1. Add, Urunk, hogy szent néped N. pápa vezetésével mindenben teljesítse akaratodat!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, Urunk, hogy Egyházad minden nemes emberi törekvést támogasson!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Engedd, Urunk, hogy mindig nagy szeretettel kapcsolódjunk az Egyházhoz, és így tegyük egyre szilárdabbá szent Fiad titokzatos testének egységét!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Engedd, Urunk, hogy egyházközségünk családjaiban Krisztus békéje uralkodjék!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Vezess el, Urunk, minden embert az Anyaszentegyház egységébe!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Gondviselő Atyánk! Te úgy rendelted, hogy Egyházad legyen a nemzetek anyja és tanítómestere. Kérünk, hogy vezetésével minden ember eljusson országod dicsőségébe! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Istenünk, te az ember testét és lelkét a kenyérrel és borral mint eledellel táplálod, mint szentséggel újjáalkotod. Add, hogy ugyanezen ajándékaid testünk és lelkünk javára váljanak. Krisztus; a mi Urunk által.

Áldozási ének:
Egyet kértem az Úrtól, egy a vágyam: hogy az Úr házában lakjam életem minden napján. (Zsolt 26,4)
vagy
Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi – mondja az Úr. (Jn 17,11)

Áldozás utáni könyörgés:
Urunk, Istenünk, szent lakomádban való részesedésünk láthatóvá teszi a hívek benned való egységét. Add, hogy ez a szentáldozás munkálja is hatékonyan ezt az egységet Egyházadban. Krisztus, a mi Urunk által.

Share