Egy igazi közösség…
szerkesztő Tibor atya
Egy igazi közösség
Felejthetetlen marad számomra a Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészsége húsz tagjának és lelkipásztoruknak, Ft. Lukács József atyának a látogatása egyházközségünkben.
A látogatás ötletét Imre atyának köszönhetjük, és azt a célt szolgálta, hogy jobban megismerjük egymás történetét, programjait, terveit, élményeit és a várost, ahol élünk.
Április 15-én, péntek délután érkezett meg a zarándokcsoport a Bruder Klaus templom elé, ahol már várt rájuk Imre atya. A zarándokokat bevezette a templomba, ott megáldotta őket, és utána röviden bemutatta nekik a „mi templomunkat”.
Mint régi zarándoktársat köszönthettük köreinkben József atyát, Reinhold Gizellát és férjét Herbertet, valamint Dr. Szathmáry Csabát, aki az Erasmus Akadémia keretén belül tartott nekünk egy nagyon érdekes vetítéses előadást.
Vendégeink a templomi szertartás után először a Barátság Klub tagjainak vendégei voltak, akik kávéval, teával és süteménnyel vártak a zarándokokra. Imre atya bemutatta József atyát, akit középiskolásként ismert meg. József atya Gyergyószentmiklósról származik, 1998 januárjától szolgál Kölnben, kilenc városba jár misézni, és kéthavonta Luxemburgba is átjár az ottani magyarokhoz. Kölnben is, mint Stuttgartban, kétszer egy hónapban van szentmise a Szent Apostolok bazilikában. A városban és környékén hat-hétezer honfitársunk él, ez is egy szórványközösség, amely az utóbbi két-három évben a munkaerőpiac megnyitása óta állandóan nő.
Azt is megtudtuk, hogy állandó programjaik közé tartozik a havonta egyszer megrendezett „Zenés irodalmi kávéház”, ahol kávé és sütemény mellett kötetlen beszélgetésre várják a zenét és irodalmat kedvelő érdeklődőket, „Zeneóvi + Kézműves” valamint a „Magyar Iskola” program keretén belül a gyerekek megtanulnak helyesen magyarul beszélni.
A kölni testvérközösség is minden évben zarándokutat szervez. Idén egyhetes erdélyi kiránduláson és a csíksomlyói zarándoklaton vesz részt egy húsztagú zarándokcsoport.
A hagyományos 18.00 órás szentmisét ezúttal is rózsafüzér imádkozásával kezdtük, majd József atya prédikációján épültünk.
A közös szentmise után bibliakör volt, amelynek keretén belül húsmentes hideg vacsorára hívtuk meg vendégeinket. Egy igazi közösség szellemében a „svédasztal” minden elképzelhető jóval volt megrakva. A vendégvárók a legfinomabb falatokat hozták el, hogy örömöt szerezzenek. Volt aki a szabad napját áldozta fel a készülődéssel, volt olyan is, aki nem tudott eljönni és mégis hozott illetve küldött vacsorára valót. Együtt terítettünk és közös erővel együtt tettük rendbe a közösségi termet.
Vendégeink egy Szent Gellértről szóló emléklappal ajándékoztak meg bennünket, amelyen négy fénykép volt látható. Szent Gellértről egy falfestmény részlete és alatta a következő tőle származó idézettel: „Csak az a boldog és szerencsés, aki semmi mást nem tisztel,
mint az igazságot, és a világ üldözésétől nem fél.” A második kép Szent Gellért vértanú neveltetésének színhelyét, Velence, Szent György szigetét ábrázolja. A harmadik képen Szent Gellért földi maradványait láthatjuk egy megható imával: „Oh, Szent Gellért püspök / Álld meg országunkat, Mi magyar hazánkat /És szent egyházunkat. Közbenjárásodban bőven legyen részünk, Isten irgalmába ajánld fel nemzetünk!” Végül a negyedik képen Szent Gellért nyughelyéről láthatunk egy felvételt, ami Muranoban, a Szent Donát templomban van.
Köszönet érte a kölni testvérközösségnek!
Mi is megajándékoztuk vendégeinket egy – Benedek Annikó egyháztanácsosunk által – művészi módon elkészített gyertyával, és az egyházközség részére készült csészével, amin „Katolikus magyarok Baden-Württemberg” felírás áll.
Az ifjúsági szálláson töltött éjszaka után szombat reggel újból találkoztunk vendégeinkkel a templom előtt, ahol már várt ránk Imre atya, aki városnézésre hívott meg bennünket. Többek között megnéztük az Eberhard katolikus- és a Stiftskirche evangélikus templomokat, a Katolikus Házat, a középkori várat és a Kastélyt… Imre atya ismertette velünk a város történelmét, nevezetességeit, és mint mindig új ismeretekkel gyarapodtunk annak ellenére, hogy huszonöt éve ebben a városban élünk…
A Katolikus Ház kávézójában búcsúztunk el vendégeinktől abban a reményben, hogy nemsokára Kölnben újból találkozunk.
Álljon ez a rövid kis írás kis emlékműként közösségünkből azok számára, akik ezt a két napot olyan emlékezetessé tették. Ilyen kell, hogy legyen egy igazi közösség!
Dávid Melinda
Stuttgart, 2016.04.25.
Ajánlott bejegyzések
Márton-napi „libalakoma” a Barátságklubban
2024. november 15
Barátságklub – 2024. október 18.
2024. november 05
Barátságklub – 2024. szeptember 27.
2024. október 09