Benedek Annikó: Péntek este a templomban…
szerkesztő Tibor atya
Péntek este a templomban…
Nagyon nehéz és fárasztó hét volt. Mint az eddigiek. Az ember alig várja a hétvégét, hogy végre igazából kipihenhesse magát. Fizikaliag és lelkileg. Egy ilyen rohanó világban alig van időnk megállni és megpihenni. Az ember érzi, hogy valamit kellene tenni azért, hogy ez ne így legyen, de nem tudja mindig, hogy hogyan?
Az utóbbi időben sokat foglalkoztat a rituálék, a szertartások szerepe a mindennapjainkban. Vannak olyanok, amelyek hirtelen adódnak: egy közös vacsora egy barátnővel, egy kiadós séta vagy elmerülés a nagyváros forgatagában. Vannak viszont olyanok is, amelyek állandóak, adottak, és ezeket ápolnunk kell.
A péntek esti szentmise közösségünk egyik kedves, felemelő, megnyugtató rituáléja, ha szabad így mondanom. A héten elmaradt a szentmise, mert Imre atya édesanyja elhunyt, mégis összegyűltünk egy imára. Eszter vezetésével elmondtuk az egész rózsafüzért. Személyes kéréseink mellett ezúttal egy közös szándék is volt: Valika néni lelkiüdvéért, illetve halottainkért imádkoztunk. Máskor is szoktunk imádkozni, de ez az alkalom valahogy más volt. A templom csendje, a fegyelmezett, részvéttel teli és őszinte „ottlét“, az a tény, hogy ott voltunk együtt, mély nyugalmat és belső megbékélést adott. A rózsafüzér nem helyettesíti ugyan a szentmisét, de megvagyok győződve hogy a Jóisten és a Szűzanya meghallgatta imáinkat…
Éppen befejeztük a rózsafüzért, mikor jött a házmester, hogy a templomot bezárja. Mosollyal az arcunkon léptünk ki a templomból, és egyik-másikunktól elhangzott a szép megállapítás: „Ez jó volt!“, „Szép volt!“…
Elgondolkoztatott: lám, a heti rituáléhoz mennyire hozzátartozik a péntek esti templomba járás, és nem csak nekem fontos, hanem még sok másnak is…
Igy legyen ez a jövőben is!
Stuttgart, 2020-02-01.
Benedek Annikó
Ajánlott bejegyzések
Márton-napi „libalakoma” a Barátságklubban
2024. november 15
Barátságklub – 2024. október 18.
2024. november 05
Barátságklub – 2024. szeptember 27.
2024. október 09