Benczúr-Ürmössy Gábor: Mátyás királyunkról szóló előadás margójára
szerkesztő Tibor atya
HISTÓRIA ÉS MŰVÉSZET
Magas akadémiai szinten kaptunk egy bőséges áttekintést a magyarok kedvenc királyáról Mátyásról. Gaal György tanár úr szintén kolozsvári. Szíve szerint beszélt számára is kedvenc témájáról, nagy királyunkról. A sajátos erdélyi, kolozsvári nézet meglepő, szeretetre méltó, eltér az átlagmagyar szemléletétől, aki Budára, vagy a környék váraiba/városaiba helyezi el Mátyást.
Stuttgartban a diaszporában élve ránkfér egy történelemóra ezen a szinten, ahol fogas politikai és diplomáciai kérdések is megvitathatók. A sok hadjárat mellett a dinasztia-alapítás kudarcának elemzése volt meggyőző.
Végtére mégis hiányoltam valamit, valami s z é p e t. Nekem könnyű a dolgom ezt a toldást összehoznom, csak hátranyúlok a könyvespolcra és előveszem dédapám u.n. Mátyás-ciklusát.
Történt ugyanis a királyi vár nagy építkezései során, hogy 1902-ben megbízták őt a Hunyaditerembe tervezett nyolc nagy festmény elkészítésével. A terem közben épült a quattrocento stílusában, a falak formája, anyagai, színei, a visszafogott berendezés bútorai nem kis problémákat okozva. A termet uralta Fadrusz János híres szobráról készült lekicsinyített másolata. A nyolc kép vázlata hamarosan elkészült, de a kivitelezés nagyon elhúzodott. Valószínűleg a magas tiszteletdíj fedezete sem volt biztosított, végül maga a király kezeskedett. A két óriáskép (203×435 cm) nagyot késve elkészült, s elfoglalta helyét. A közönség számára nem volt nyilvános a helység. A képek túléltek minden vészt, hosszú ideig Rómában voltak a magyar követségen.
Használjuk ki az alkalmat és tekintsük meg mind a nyolc kép témáját. Az első hat festmény kisebbre volt tervezve a helyi adottságokat követve, de így is impozáns nagyságúak (majd 2 m magas, másfél – két és fél m széles). A vázlatok 1/3 életnagyságú alakokat mutatnak.
Mátyás királlyá választása a Duna jegén.
Mátyás és Holubár.
Mátyás és Beatrix esküvője.
Mátyás az igazságos.
Mátyás mővészei körében.
A diadalmas Mátyás, részlet, 1919
Mátyás fogadja a pápa követeit, 1915
A befagyott Dunán minden más festő tömeget festett volna, itt csak pár alak kelti ezt a benyomást.
Mátyás párviadala a cseh vitézzel nem szinpadi játék volt, a királyt ájultan szedték le a lováról, Holubár eltörte a karját. Szédületesen lendületes az összecsapás pillanata, egyben egy búcsúpillantás a lovagi udvari életre.
Beatrix jelenete vagy az esküvői szertartás, vagy fogadása Budán. A kész festmény ezt a kérdést eldöntötte volna. A vázlat hosszú lappangás után csak pár éve került elő.
A fontos mondanivaló számomra a két csoportjelenetből adódik, Mátyás tudósai és művészei társaságában. Ha nem csalódom, úgy a Mátyás-templom maketjét emelik fel a segítők. A királyné a tudósok társaságát keresi, 100 éve ez még nem volt természetes, de a humanizmus korára jellemző.
A képek üzenete: Mátyás független országa korán átvette dél felől a reneszánsz kultúrát, eredményesen terjesztette észak felé és Európa teljértékű tagja lett. A két nagy kép pazar kivitelezésben ezt a tényt ünnepli. Szín- és formapompája a mantuai Mantegnára emlékeztet. Mantegna maga is megfestette Mátyás arcképét. A történést nem kell magyarázni, magától beszélnek a vásznak.
Benczúr a legszívesebben olajjal és vászonnal dolgozott, nem a falra festett.
Ha van ékes szó, akkor legyen ékes szín és ékes forma! Az Erasmus Akadémia 35 vendége hallotta a kicsiszolt, megfontolt, ellenőrzött és bizonyított szavakat és mondatokat. Összehasonlíthatja az átérzett, kitalált, komponált mozdulatot, fejkötőt, süveget, nekifeszülő lóhátat, parancsoló arckifejezést. A történész és a történelmi festő nálunk találkoznak.
Források:
Benczúr Gyula családi adattára
Bellák Gábor: Történelem – Kép, 2000
A képek közül, sajnos, csak az egyiket áll módunkban ide föltenni.
Ajánlott bejegyzések
Márton-napi „libalakoma” a Barátságklubban
2024. november 15
Barátságklub – 2024. október 18.
2024. november 05
Barátságklub – 2024. szeptember 27.
2024. október 09