Barátom: 2016 július – szeptember

B a r á t o m

A  Szent Gellért Magyar Katolikus

Egyházközség Havilapja

Szerkesztők: Ft. Merlás Tibor és Ft. Dr. Tempfli Imre. Kiadó: Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség. Postacím: Albert-Schäffle-Str. 30, 70186-Stuttgart. Tel: 0711-2369190, Fax: 0711-2367393, E-mail: mission@gracious-dewdney.138-201-221-2.plesk.page Honlap: www.stuttgarti-katolikusok.de Számla: Postbank Stuttgart, IBAN: DE80600100700002190704,  BIC: PBNKDEFF

2 0 1 6   JÚLIUS – SZEPTEMBER

 

Szent Gellért püspök és vértanú (980 körül – 1046. szeptember 24.)

 

Budapesten, az Erzsébet-híddal szemben áll Jankovics Gyula gyönyörű alkotása, az első magyar vértanúnak, Szent Gellértnek hatalmas bronzszobra. A szobor magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a magyarok városa fölé, hirdetvén ezzel, hogy a nemzet a kereszt jegyében született, és annak védelme alatt áll. Gellért volt a magyar nép első nagy térítője. Származását tekintve viszont nem magyar: az Itáliában született főpapot a véletlen hozta hazánkba.

Szent Gellért életének eseményeit két legenda őrizte meg, melyek jóval halála után íródtak, így a forráskritika által felvetett kérdések megválaszolása még hátravan. Azonban ettől függetlenül Gellért életét és személyiségét a már rendelkezésre álló biztos adatok segítségével is hitelesen meg lehet ismerni.

Itália egyik legjelentősebb városában, Velencében született, köztiszteletnek örvendő patríciuscsalád gyermekeként. Szülei a György nevet adták neki. Édesapja, Sagredo Gellért kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a bencések Szent György tiszteletére alapított monostorába vitték, és felajánlották a lovagszentnek. Megígérték, ha a kis György felépül, ő is felölti a szerzetesi csuhát. A kisfiú egészsége helyreállt, és a szerzetesek iskolájában tehetségével hamar kivívta tanárai megbecsülését.

15 éves volt, mikor édesapja a Szentföldre zarándokolt és ott meghalt. György ekkor édesapja emlékére a Gellért nevet vette fel. Hamarosan édesanyját is elvesztette.

25 éves korára Gellért mintaszerű szerzetessé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Vilmos apát javaslatára ezért Bolognába küldték tanulni. 7 év múlva tért vissza a kolostorba, ahol Vilmos apát halála után a társai az apáti tisztséggel bízták meg.

Akárcsak édesapjának, Gellértnek is élete nagy álma volt, hogy a Szentföldön végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Ezért 3 év múlva lemondott apáti tisztségéről, és hajóra szállt. Velencéből először Zára kikötőjébe akart hajózni, egy vihar miatt azonban Isztria partvidékén kötöttek ki. A kényszerű várakozás során a Szent András kolostorban találkozott Razin pannonhalmi apáttal, aki Rómából hazafelé tartva rábeszélte, hogy kísérje el őt, és látogassa meg a magyarok istenfélő királyát, Istvánt.

A legenda szerint 1015 júliusában érkezett meg Pécsre Mór püspökhöz, akivel István királyhoz ment Székesfehérvárra. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében el-ragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá.

1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle. Más alkalommal, amikor az erdőből fával megrakodva hazatért, kunyhója ajtajában egy farkas feküdt. Jöttére az hozzá ment és a lábaira rogyott. A remete ekkor vette észre, hogy a vad oldalán seb tátong. Kimosta és bekötözte a sebet, majd a kunyhójába vitte a farkast. Mikor az magához tért, hálás kutya módján megnyalta a remete kezét, és szelíden a kis szarvas mellé heveredett.

1028-ban, miután István király hadai Ajtony vezért a Maros vidékén legyőzték, sor kerülhetett a kilencedik egyházmegye szervezésére, és István Gellértre bízta a püspökség, valamint a káptalan, a káptalani iskola és a papi utánpótlás megszervezését. Ennek Gellért és társai becsülettel eleget tettek, és a csanádi iskola híre gyorsan terjedt.

A keresztény és európai értékrendnek a védelmében került szembe Aba Sámuellel, aki uralkodói tetteivel nem követte az 1038-ban sírba szállt Szent István példáját. Az 1044-es év tavaszán Aba Sámuel Csanádon tartózkodott, és 50 ellene szervezkedő főurat kivégeztetett. Az április 22-i, húsvétra tervezett koronázást Gellért megtagadta, s félelmetes, prófétai szavaiban megjósolta a király halálát, a pogánylázadást és saját vértanőságát. Gellért ezzel megnyitotta a magyar püspökök azon sorát, akik a hatalommal is szembeszállva védelmezik az igaz értékeket.

Péter király uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja az oroszok közötti számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat. Egyik este Diósd községben vacsora után megjövendölte püspöktársainak, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap, 1046. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol szintén megjövendölte vértanúságukat, és azt is, hogy társuk Beneta püspök nem fog részesülni a vértanúság dicsőségében.

Még aznap, a Buda felé tartó püspököket egy lázadó pogány csapat elfogta a pesti révhez közel, s egy kivételével megölték őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (a mai Gellért-hegy) letaszították, majd „mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották.”

Az első magyar vértanú holttestét a Boldogságos Szűz templomában temették el először, majd Csanádra vitték. Sírja körül egyre több csoda, rendkívüli gyógyulás történt. A spontán módon kialakult népi kultuszt követte a hivatalos szentté avatás 1083. július 26-an, Szent László király kérelmére.

S Z E N T M I S É I N K

Bärensee                                        július 03 vasárnap                 09.30 óra

Ave Maria (Deggingen)             július 10 vasárnap                 11.30 óra

————————————————————————————–

Balingen                                       szeptember 03 szombat         17.00 óra

Munderkingen                            szeptember 04 vasárnap        09.00 óra

Schwäbisch Gmünd                   szeptember 04 vasárnap        09.30 óra

Stuttgart                                       szeptember 04 vasárnap        15.00 óra

Friedrichshafen-Berg                szeptember 10 szombat          17.00 óra

Weingarten                                  szeptember 11 vasárnap         10.00 óra

Ulm                                                szeptember 11 vasárnap          15.00 óra

Ludwigsburg                               szeptember 18 vasárnap         09.30 óra

Stuttgart                                       szeptember 18 vasárnap         12.00 óra !!!

Heidenheim                                  szeptember 24 szombat          15.30 óra

Reutlingen                                     szeptember 24 szombat          16.30 óra

Biberach                                        szeptember 25 vasárnap         08.45 óra

Böblingen                                      szeptember 25 vasárnap         09.30 óra

Eislingen                                        szeptember 25 vasárnap         15.00 óra

Heilbronn                                       szeptember 25 vasárnap        15.30 óra

KÖZLEMÉNYEK – RENDEZVÉNYEK

Július 3-án, vasárnap, a Bärensee mellett Családi Nap. A program – 9.30 órakor –  szentmisével indul, majd közös ebéd, sport és baráti együttlét napestig. Minden családos (és nemcsaládos) hívünket szeretettel várunk!

*

Július 10-én, vasárnap, Egyházközségünk 14 részegyházának Kis Zarándoklata. Útirány a Deggingenhez közeli Ave Maria kegykápolna! A stuttgartiak a Bruder Klaus templom elől a weingarteniek, az ulmiak és a biberachiak pedig Weingartenből in-dulnak – autóbusszal. Az ünnepi szentmise 11.30 órakor lesz! Utána ebéd, ének és baráti együttlét. Mindenkit szeretettel várunk! Jelentkezni lehet az Irodán!

*

Lelkipásztorok szabadsága – július 18-a és augusztus 31-e között van. Kérjük az itt maradtakat, hogy lelki ügyekben a helyi német plébánoshoz forduljanak. Szeptembertől a mellékelt miserend érvényes. Minden kedves Hívünknek tartalmas nyarat kívánunk, sok napfénnyel, pihentető programokkal, jó egészséggel és lelki tartalommal! Ne feledkezzenek meg sem otthon sem idegenben a vasárnapi szentmiséről! Köszönjük az egyházi év első felének lezárásakor az egyháztanácsosoknak, a legátusoknak, a felolvasóknak, az orgonistáknak, sekrestyéseknek, a ministránsoknak és valamennyi önkéntes segítőnek azt a sok áldozatot, amelyet közösségünkért hoztak. Isten fizesse meg nekik százszorosan!

*

Stuttgartban péntekenként 17.45 órakor rózsafüzér-ájtatosság, majd szentmise, keretében beszélgetés a katekizmusról. Az érdeklődőket szeptember 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án várjuk. A Barátságklub tagjai ugyancsak ezeken a napokon találkoznak, 15.30 órakor, a Közösségi Teremben. Mindenkit szeretettel várnak!

*

Ulmban csütörtökönként, azaz szeptember 1-jén, 8-án, 15-én, 22-én és 29-én 17.30 órától, Weingartenben pedig péntekenként, azaz szeptember 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án 18.30 órától szentmise, utána Beszélgetések a Bibliáról. Mindenkit szeretettel vár Tibor atya!

*

Stuttgartban szeptember 2-án este 19.00 órakor Imakör. Szeptember 4-én, du. 15.00 órakor Zarándok Találkozó. Szeptember 9-én és 23-án Sportklubunk tagjai jönnek össze asztaliteniszre, aerobicra, és Kórusra. Végül szeptember 16-án, pénteken 19.00 órakor a Bibliakörösök találkoznak. Mindenkit szeretettel várunk!

*

Szeptember 18-án Stuttgartban, templombúcsú: Egyházközségünk védőszentjének, Szent Gellért püspök és vértanúnak az ünnepe. A szentmise, amelyet meghívott vendégünk, S.E. Böcskei László nagyváradi püspök tart, 12.00 órakor lesz a Bruder-Klaus-templomban. Utána közös ebéd és kulturális program következik Egyházközségünk nagytermében – vagy, jó idő esetén kinn, a templom előtti téren.

*

Nevess velünk: XXIII. János pápa egyszer meglátogatta az apácák által vezetett római Szentlélek Kórházat. A főnöknő izgatottan sietett eléje és bemutatkozott: „Szentatyám, én vagyok a Szentlélek főnöknője!” Mire a pápa humorosan: „Kedves Főnöknő! Ön többre vitte nálam, mert én csak Krisztus helytartója vagyok!”