Az Eucharisztia álljon életünk középpontjában

Az Eucharisztia álljon életünk középpontjában
szerkesztő

Számítottunk rá, mégis érzékenyen érint a 2020. április 23-án megjelent hír, amelyet a Magyar Kurír katolikus hírportál is közölt. Természetes, hogy a hír hallatán sokféle vélemény lát napvilágot. Nem tisztem valamely álláspont mellett kardoskodni, inkább helyette magam véleményét osztanám meg veletek. 

Jó ideje, amikor dolgaim nem úgy alakulnak, ahogyan én azt elképzelem, lehetőségként tekintek az új helyzetre. Így érzem ezt most is. Szerény meglátásom szerint az újabb egy esztendő lehetőség  számomra, hogy az Eucharisztia iránti szeretetemet még inkább elmélyítsem. 

Fogadjátok szeretettel az alábbi interjút, melyben Erdő Péter bíborost, prímást kérdeztek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy esztendővel történő elhalasztásáról.

Barátsággal,

Tibor atya

Ulm, 2020. április 24.

 

Ferenc pápa a kongresszus pápai bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire – úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A döntés bejelentését követően Erdő Péter bíboros, prímást kérdeztük.

– Mi előzte meg Ferenc pápa döntését?

– Hosszú tanácskozás előzte meg ezt a döntést a Szentszék, a magyar egyház és a szervezők között is. A Szentszék a saját egészségügyi szervezetével is konzultált, figyelembe véve a járvány jelenlegi helyzetét és a felállított előrejelzéseket is. Három nagy nemzetközi programot is elhalasztottak, vagyis figyelembe kellett venni, hogy ezek később se essenek egybe. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021-re, a római Családok Világtalálkozóját 2021-ről 2022-re, míg a lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozót (IVT) 2023-ra halasztották.

– Mit jelent ez a döntés azon túl, hogy egy évvel később lesz a NEK?

– Egyrészt természetesen egyfajta biztonságot is jelent, hiszen most már látjuk, hogy mikorra kell áttennünk az előkészületeket. Ugyanakkor nagyon sok munkát is ad ez a döntés, hiszen sok mindent újra kell szervezni: egyeztetni kell az előadókkal, a helyszíneket is újra kell biztosítani, de a programokat is át kell tekinteni. Ezenkívül azokkal, akik jelentkeztek, fel kell venni a kapcsolatot.

– Mikor fogjuk megtudni a pontos időpontot?

– Az biztos, hogy a NEK-et szeptember első felében tartjuk meg. A dátumot néhány nap múlva egészen pontosan meg fogjuk mondani.

– A napokban is zajlik az előkészület a kongresszusra. A kényszerpihenőn lévő missziós kereszt újabb ereklyékkel gyarapodott…

– A Szentatya tavaly Balázsfalván boldoggá avatott hét vértanú püspököt. Lucian Mureșan, a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus Főegyházmegye nagyérseke örömmel és egy kedves levél kíséretében küldött nekünk a görögkatolikus vértanúk ereklyéiből. Tudjuk, hogy nem minden vértanútól maradhatott ereklye, hiszen néhányuknak nem is találták meg a földi maradványait. A nagyérsek arra is ígéretet tett, hogy videoüzenetet is küld majd. Ezt várjuk, hiszen az ő börtönben töltött ideje is tanúságtétel, mint ahogyan azoké is, akikkel együtt volt, köztük Márton Áron gyulafehérvári püspöké is.

– Miért tartja fontosnak, hogy a missziós keresztbe a Kárpát-medence nem magyar  nemzetiségű vértanúinak ereklyéiből is kerüljön?

– Mi nem egy nemzetiségi filozófia mentén gondolkodunk. A Kárpát-medence minden szentjének és vértanújának az ereklyéje helyet kaphat ebben a keresztben, hiszen közös az örökségünk és közös a hitünk. A mai napon Szent Adalbert ünnepe van, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje. Szent Adalbert prágai érsek volt, az első szerzetesi és püspöki nemzedék itt, Esztergomban az ő köréből került ki: német, szláv, olasz és bizánci papok vitték szerte az országban az örömhírt.

– A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottója „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Az Eucharisztia keresztény életünk és küldetésünk forrása. A rendkívüli helyzetben most meghosszabodó felkészülési idő milyen pozitívumot adhat az eddigi előkészülethez?

– A felkészülés és az imádság folytatódik. Ha a kongresszusért végzett imát átelmélkedjük, láthatjuk, hogy az most is aktuális. Új mélységei nyílnak meg ennek az imádságnak, gazdagít bennünket.

Most már látjuk, hogy hosszú zarándoklattal jutunk el a mottóban jelzett forráshoz. A mostani helyzetben még nagyobb szükségét érezzük annak, hogy szentáldozáshoz járulhassunk. Ebben az időszakban még jobban vágyunk arra, hogy ott lehessünk a szentmisén. Még inkább nyilvánvalóvá válik, mennyire fontos, hogy az Eucharisztia álljon életünk középpontjában.

Fotó: Merényi Zita

Kuzmányi István, Baranyai Béla/Magyar Kurír

Share