“1956 és az ifjúság” – Ünnepi megemlékező műsor

"1956 és az ifjúság" - Ünnepi megemlékező műsor
szerkesztő

“1956 és az ifjúság” címmel ünnepi megemlékező műsort tartottunk az ökumenikus istentiszteletet követően a Bruder Klaus templomban

Az alábbi  linkre kattintva megtekinthető ünnepi műsorunk. Hálás köszönet Schultheis Évának, aki műsorunkat összeállította, s természetesen minden közreműködőnek. 

“1956 és az ifjúság”

Főbb részei a műsornak:

  • Köszöntő gondolatok – Tibor atya
  • Bartók Béla: Este a székelyeknél – Pál Ramóna, zongora

Bartók Béla- Este a székelyeknél

Az Este a székelyeknél Bartók Béla legismertebb zongorára írott műve, amelyet 1908-ban komponált. Nyilatkozatából tudjuk, hogy ez a rendkívül népszerűvé vált kompozíciója követi ugyan az erdélyi népdalok stílusát, zenei anyaga azonban nem népi eredetű, hanem a komponista saját invenciójából származik. A mű kétféle anyagból szerkesztett: az egyik lassú tempójú, parlando dallam, ének illúzióját kelti, míg a másik feszes ritmusú, gyors tánczene, amelyet nyilván furulya szólaltat meg az elképzelt székely falu esti összejövetelén. Ezt a két anyagot a bemutatás után variált formában megismétli a darab, majd az énekelt dallam szenvedélyes unisonójával ér véget. A darabot 1931-ben zenekari változatban is elkészítette Bartók.

  • Dr. Horváth Dániel vezető konzul úr ünnepi beszéde

  • Baka István: Halottak napja – vers – előadja Tóth Márta

  • Janák Réka vezetésével a gyermekek előadása

  • Sipos Gyula: Egy orosz katonáról – vers – előadja Józsa Tamás

  • Bereményi Géza: Magyar Copperfield – részlet – előadja Andriska Gábor

  • J. S. Bach – C-dúr prelúdium – Pál Ramóna, zongora

Dávid Melinda vezeti föl mind a két elhangzó zenei művet

Johann Sebastian Bach – C-dúr prelúdium

Johann Sebastian Bach monumentális életművének egyik nagy pillére Wohltemperiertes Klavier címmel publikált kétkötetes sorozata. Pontos címe magyarra fordítva: A jól hangolt zongora, azaz prelúdiumok és fúgák minden egész- és félhangról. A C-dúr prelúdium a kötet legelső műve, amire 2 évszázaddal később Charles Gounod komponált egy Ave Mariát. Szent István király 1038. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Székesfehérvárott fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A 17. Században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami azt fejezi ki, hogy Szent István felajánlásával nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. Azért esett e műre a választás, mert az 56-os forradalom fiataljai is Magyarországért, Mária országáért harcoltak, továbbá október 7-én volt a Rózsafüzér királynőjének ünnepe. 1571. október 7-én a lepantói tengeri ütközetben a keresztény seregek által alkotott Szent Liga összecsapott az oszmán flottával. A csatát segítendő V. Piusz pápa elrendelte a rózsafüzér imádkozását, melyet maga is kitartóan végzett.

Ma az eredeti, Bach által írt mű fog elhangzani.

  • Nemzeti Himnusz

Share