Csak így érdemes…

Csak így érdemes...
szerkesztő

+! Kedves Egyháztanácsosok, kedves Legátusok, kedves Önkéntesek, kedves Fellépők, kedves Híveim, kedves Barátaim,

engedjétek meg, hogy így szóltsalak Benneteket még akkor is, ha talán túl bizalmaskodónak tűnik egyesek számára. Tudjátok be annak az örömnek, ami most eltölt engem, Egyházközségünk 70. jubileuma alkalmából rendezett háromnapos ünnepségünk sikere után.

Nem, ne gondoljatok rosszat! Ha ismertek engem, akkor tudjátok, hogy természetesen egy percig sem tulajdonítom magamnak a sikert. Sokkal inkább mindannyiótoknak, akik eljöttetek, és nem csak lelkesen részt vettetek rajta, de adtatok is valamit az embereknek, a híveknek, az érdeklődőknek: előadástokkal, szervezéstekkel, rendezéstekkel, az ünnepség levezetésével vagy bárminemű segítségetekkel. Sőt, ki kell javítanom magam, mert nem „valamit” adtatok csak, hanem tudásotok, tehetségetek legjavát adtátok, és azt önzetlenül, jó szívvel, derűsen! Isten pedig – tudnivaló, hogy – a derűs adakozókat szereti!

Ő áldjon meg hát Benneteket minden segítő tanácsért, elismerő szóért, önzetlen munkátokért – százszorosan!

Hiszem azt, s befejezésül legyen ez egyfajta NAGY álma a „katolikus lelkésznek”, hogy csak így érdemes élni és alkotni: mindenkinek szórni tudásunk legjavát, aki hozzánk eljön; mindenkit részeltetni benne lelkesen, derűsen, jó szívvel, örömmel, függetlenül attól, hogy  milyen pártot vagy vallást illetve felekezetet vall, fő, hogy közös a nyelvünk zöngéje.

Mert csak így tudjuk majd elmondani: nem éltünk hiába abban a korban, amelyben – idekint legalábbis! – egyre nehezebb nyelvhez, kultúrához és valláshoz hűségesnek megmaradni!

Isten adjon nekünk, stuttgarti és Stuttgart-környéki magyaroknak illetve magyar kultúrájúaknak még számos ilyen közös rendezvényt!

Hálás köszönettel és szeretettel – mindenkinek mindenért,

 

Imre atya

 

Share

Ajánlott bejegyzések