Zarándoklat Konstanzba
szerkesztő Tibor atya
Egyházközségünk „Gloria Cantus “kórusa múlt szombaton a Boden-tó partján épült Konstanzba zarándokolt.
Miután kétszer Brigiéknél grilleztünk és nagyon jól telt, úgy határoztunk, hogy egy egynapos zarándoklatra indulunk Baden-Württemberg tartomány területén. Vonattal tettük meg a kétórás utat, így nem kellett parkolási gondokkal küzdeni és a hétvégére érvényes jutányos áron utaztunk.
Kórusvezetőnk, Brigi, szervezte meg az utat, értesített bennünket a napi programról és meglepetésként önkéntes idegenvezetőnk is volt, Thomas, aki Konstanzban született és Brigi irodai munkatársa.
A stuttgarti vasútállomáson találkozott a héttagú csapat, amely Konstanzban kilencre bővült, mert Marika és Bandi ott csatlakozott hozzánk és már vártak ránk a vasútállomáson.
Útban Konstanz felé üzenetet kaptunk Marikától, hogy náluk jelenleg esik, dörög és villámlik, ami egy kicsit elkedvetlenített bennünket, de a Jóistenben bízva mire odaértünk se híre se hamva nem volt az esőnek, így kissé borús, de kellemes időben kezdtük meg zarándoklatunkat.
A város bátor lakosainak köszönhetően maradtak meg épen a második világháború idején az óváros, a középkori gyönyörű templomok, műemlékek és épületek, mivel éjnek idején minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták nem bombázták le, mert azt hitték, hogy Svájc felett járnak.
Első utunk a Szentháromság (Dreifaltigkeitskirche) templomba vezetett, amelyet a 13. században építettek. Itt fohászkodtunk a Jóistenhez családunkért, egyházközségünkért és megcsodáltuk a gyönyörű kései-gótikus freskókat, valamint a barokk műalkotásokat.
Az óvárosban meglátogattuk a 11. századi Münstert, (Münster unserer lieben Frau) székesegyházat, a város legnagyobb templomát, amelyet már a 600-as években megemlítenek a történészek. Megcsodáltuk a 16. században reneszánsz stílusban épült városháza gyönyörű falfestményeit.
Thomastól megtudtuk, hogy 1414-1418 között itt ülésezett a Konstanzi Zsinat. Az ülés eredménye volt, hogy felszámolták az egyházszakadást.
A 69 km hosszú Boden-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Balaton és a Genfi-tó után. Németország, Ausztria és Svájc határolja. A tó partján, egy vendéglő szabadtéri részében ebédeltünk, örültünk egymás társaságának és hálát adtunk a Jóistennek, hogy a hosszú bezártság után újból együtt lehetünk.
A finom ebéd után egy rövid hajókirándulásra is jutott még idő. Amíg mi fényképezéssel voltunk elfoglalva, Thomas önkéntes idegenvezetőnk megvásárolta a hajójegyeket.
Zarándoklatunkat kávézással fejeztük be egy vendéglő teraszán a Boden-tó partján.
Időközben röviddel visszautazásunk előtt beborult az ég, így a városi buszjárattal igyekeztünk elérni a vasútállomást, ami sikerült is, az ég csatornái beindultak, mi pedig örültünk, hogy a vonatból nézhetjük a lezúduló esőt.
Köszönet Briginek, aki megszervezte ezt a zarándoklatot, Thomasnak, aki önkéntes idegenvezetőként bemutatta nekünk a várost és minden résztvevőnek, akik jókedvükkel emelték az út hangulatát.
Dávid Melinda
- július 30.
Ajánlott bejegyzések
Barátságklub – vendégségben Gábornál
2024. november 13
2023. MÁJUS 8 ÉS 14 KÖZÖTT
2023. május 08
Jóanyámnak
2023. május 04