Virágvasárnap

2019. ÁPRILIS 14.

VIRÁGVASÁRNAP:

AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA

Virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztus Urunk jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Az ünnepnek kettős jellege van: egyrészt a győzelem és a megdicsőülés napja, amelynek jele a győzelmi pálma vagy barka, másrészt a szenvedés és a halál ünneplése is ez a nap, amelynek jele a misében szereplő passió, vagy szenvedéstörténet.

URUNK JERUZSÁLEMBE VALÓ BEVONULÁSÁNAK EMLÉKEZETE

Megváltó Királyunk elébe megyünk… (SZVU 77. ének)

Vagy:

Hozsanna Dávid Fiának… (Éneklő Egyház 802. ének)

Üdvözlés – Könyörgés

Evangélium * Lk 19, 28–40

Jézus jeruzsálemi bevonulása valóságos diadalmenet. Ő azonban tudja, hogy a nép lelkesedése még nem igazi hit, hanem földies várakozás. Ezért is történik, hogy ugyanaz a hozsannázó nép hamarosan ellene fordul, és megtagadja őt.

KÖRMENET

1. antifóna

A választott nép gyermekei, kezükben pálmaágakkal kivonultak az Úr elé, hangosan kiáltva: Hozsanna! Dicsőség a világ Urának!

2. antifóna

A választott nép gyermekei ruháikat Jézus elébe terítik, és csengő hangon kiáltják: „Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében érkezik.”

ÜNNEPI SZENTMISE

Az Egyház évről évre e napokban üli meg Krisztus húsvéti titkának kimagasló ünnepét. Mélységes komolysággal és szent megilletődéssel lépjünk a Nagyhét ünneplésébe. Az Úr bevonul Jeruzsálembe, s mi ünnepélyesen elkísérjük őt azon az úton, a szenvedés útján. Szent színjáték játszódik le előttünk, amelynek azonban nem csak nézői, hanem szereplői is vagyunk.

OLVASMÁNY                                                            Iz 50, 4–7

Jahve szolgája, akiről a próféta beszél, a Messiás előképe. Isten azért küldte őt, hogy engesztelő áldozat legyen a nép bűneiért. Egész magatartásából ez a küldetéstudat sugárzik. Vállal minden gúnyt és megaláztatást, mert bízik a mennyei Atya segítségében.

VÁLASZOS ZSOLTÁR                                      21. Zsoltár

Válasz: Istenem, Istenem, *  miért hagytál el engem?

SZENTLECKE                                                     Fil 2,6–11

Jézus Krisztus csak úgy teljesíthette az Atyától kapott küldetést, hogy lemondott az Isten Fiának kijáró dicsőségről. Felvette a szolga alakját, vagyis egészen egy lett azokkal, akikért és akik helyett feláldozta magát a kereszten.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS                                 Fil 2, 8–9

Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig * mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki,  *  amely fölötte áll minden névnek.

EVANGÉLIUM                                      Lk 22, 14 – 23, 56

A szenvedéstörténet egyik legmegrendítőbb és legfelemelőbb vonása, hogy Jézus némán tűr minden fájdalmat. Még Kaifás, Pilátus és Heródes is elgondolkozik ezen. S megcsodálhatjuk a szenvedő Jézus példáján az ajándékozó lelkület szépségét is. Legnagyobb szenvedése közben sem magával törődik, hanem másokkal.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Az Oltáriszentség mindig eszünkbe juttatja Jézus önátadását. Az ő példája szerint mi is legyünk készek átadni magunkat Isten és embertársaink szolgálatára.

ÁLDOZÁSI ÉNEK                                                   Mt 26, 42

Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint.

ELMÉLKEDÉS

Jézus bevonul a szenvedésbe, hogy megkoronázza élete művét. Ez a bevonulás a világ legnagyobb drámájának a nyitánya. A Nagyhét eseményeinek egészében azonban világos a mondanivalója számunkra is. Elvezet Krisztus misztériumának legnagyobb magaslatára, a halál és a feltámadás hegyére. Megvilágítja életünk húsvéti értelmét, bátorítás jövendő napjainkra.                Csanád Béla

 

NAGYCSÜTÖRTÖK – Április 18.

Nagycsütörtök: az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe.

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A püspöki székesegyházakban a püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olaja, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizma megszentelésére. Nagycsütörtök esti liturgiájában az Eucharisztia alapítására emlékezünk, az utolsó vacsora felidézésével, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik.

Nagycsütörtök esti liturgiájában az Eucharisztia alapítására emlékezünk, az utolsó vacsora felidézésével, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. A nagycsütörtöki evangéliumban halljuk, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. A szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában, ezért szól a mise elején az orgona, ezért van virág az oltáron; ezért szólalnak meg Dicsőségre minden templomban a harangok, a csengők, az orgona. De azután elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja.

A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és szenvedéseire emlékeztet. A szertartás végén ez a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik. Ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. A szentmise végén nincs áldás, csendben fejeződik be. A díszeitől megfosztott oltár Jézusra emlékeztet, akit ma éjjel elfognak, megfosztanak ruháitól.

NAGYPÉNTEK – Április 19.

Urunk kínszenvedésére és kereszthalálára, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezünk. A kereszt, amely egykor a szégyen fája volt, Krisztus világot megváltó győzelmének a jelévé vált, ezért hódolunk előtte. Felnézünk a keresztfára és átérezzük, milyen nagy volt bűneink váltságdíja. Ezen a napon nincs szentmise.

A nagypénteki szertartásnak három része van: 1. Igeliturgia, 2. Hódolat a kereszt előtt, 3. Szentáldozás. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Nagypéntek szigorú böjti nap!

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztútjárást is tartanak.

Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Emlékeztethet ez az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement.

Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. Ezután – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az Egyház, az emberiség nagy kéréseiért. Az egyetemes könyörgések az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak. Ezután a pap a feketevasárnapon (nagyböjt ötödik vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgoa keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk, és aki ma is szenved. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak.

 

NAGYSZOMBAT – Április 20.

Ezen a napon az Egyház Urunk sírjánál időzik, az ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Majd az ősi hagyományok szerint virrasztást tart a szent éjszakán.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigíliaszertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szent sírt.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az Egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.

A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium. A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Ha ez mégsem lenne, akkor is vizet szentel az Egyház, a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az Egyház meghinti őket az új vízzel. A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét. Az egész világ számára elviszik az Örömhírt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Forrás: MKPK Sajtószolgálat