Szent Imre templombúcsú Weingartenben
szerkesztő Tibor atya
A stuttgarti magyar egyházközség egyik különlegessége, hogy 15 kis közösségből áll és ezek egymást látogatják különleges alkalmakkor. Egy ilyen alkalom volt a Szent Imre búcsú Weingartenben. A búcsú, amelyet ideigtartó büntetéseink elenegéséért járunk, keresztény életünkben egy olyan alkalom is, amely által hitünket gyakorolhatjuk, átélhetjük és példánkkal egyúttal tovább is adhatjuk.
Szombat délben zarándoktársaimmal gyülekeztünk a templom előtti téren és türelmesen vártuk buszunkat. Örömmel indultunk el, mert nem csak a régebbi és újabb ismerősökkel találkozhatunk, hanem ennél inkább, lelki feltöltődésre vágytunk.
A buszban, Tóth Márta nagyon sok érdekes dolgot mesélt Szent Imréről. Életéről már sokat halottunk az elmúlt években, így hát egy másik szemszögből mutatta be nekünk Szent Imrét. Róla keveset jegyeztek fel a krónikák. Ami nekem különlegesnek tűnt, az Szent Imre szüzességi fogadalma. Első benyomásra érthetetlen az ő fogadalma. Fiatal házas volt, az országa és családja is több mind valószínű, hogy örökösre vártak. De ő valami nagyobbra és többre vágyott, akart. Nekünk is lehet példaképünk, abban hogy tanuljuk meg a lemondás értékét, a „hősies“ szolgálat ott, ahová a Jóisten rendelt minket.
Megérkezve Weingartenbe nagy szeretettel fogadtak minket Tibor atya és Laci atya. Énekelve, zászló kíséretében bevonultunk a templomba.
Az ünnepi szentmise kezdetén egy gyönyörű verset halhattunk, Dux Emericus – felolvasta Tóth Márta. Sok történelmi eseményt elevenít meg. Biztos mindannyiunkat más és más idézet ragadott meg. Nekem lélekhez szóló volt a következő: „A faragott Jézus az oltárról lelép, két kezébe fogja az ifjú fejét“. Magam elé tudom képzelni, és ez annyira csodálatos lehet…
A szentbeszédben Laci atya szent Imre életéből, de személyes tapasztalatokból is próbált egy pár gondolatot megosztani velünk. Szent Imre életében nagyon fontos szerepet játszott a szülői nevelés, a szülők példaképe. Kihangsúlyozta, mennyire fontos a példakép és különösen az, hogy a család együtt imádkozzon. Ez sajnos a mai társadalomban egyre ritkább családi esemény.
Szent Imre az ifjúság védőszentje, azonban mindannyiunk példaképe lehetne. Imádsággal, tudatosan Isten akarata szerint döntött. (Laci atya újból és újból hangsúlyozta mennyire fontos az ima!) Arra buzdított, hogy úgy mint ahogy szent Imre is, imádsággal keressük azt, ami az életünk célja, mi a feladatunk ezen a világon, milyen úton járjunk. Minden nap imádkozva kellene kérnünk Isten akaratát és segítségét.
A szentmisét követően búcsús vacsorára került sor, ahonnan persze a jó beszélgetések, a hangulatos zene és a tánc sem hiányozhatott.
Úgy gondolom, hogy mindannyian lélekben gazdagabban tértünk vissza Stuttgartba és még sokáig fogunk belőle erőt meríteni.
Benedek Anniko
Ajánlott bejegyzések
Anyák napi ünnepség 2023. május 5-én
2023. május 13
Egy önfeledten vidám délután
2023. április 24
Újévi köszöntő pezsgős koccintással
2023. január 14