Roob Katalin: Üres templomban, mégsem magányosan
szerkesztő Tibor atya
Folytatjuk a „rendhagyó Húsvét” sorozatunkat. Ezúttal Roob Kati kiváló, gondolatébresztő írásával. Még sok ilyet!
Lelkipásztori szeretettel,
Imre atya
Üres templomban, mégsem magányosan
Igen, ez a Húsvét más volt, rendhagyó.
Tudomásul venni a jelenlegi helyzetet, belehajolni, hozzá idomulni, de nem hagyni, hogy letaglózzon, és kétségbe ejtsen.
Lelassulás – befelé és Őreá figyelés, várakozás és vágyakozás.
Ami most nem valósulhat meg… elfogadás… lemondás… felajánlás. Valakiért vagy Valamiért.
Újratervezés, a, b és c terv.
De elő lehet hozni, húzni más terveket, újakat, vagy a régieket leporolni ebben a furcsán kapott időben.
És töltekezni…
– Imával, lelki táplálékkal, olvasmányokkal. Írásokkal, amikről lelkiatyáink gondoskodtak, és fogták a kezünket.
– Szentmisékkel, amelyeket a technika segítségével láthattunk és hallhattunk.
Nekem a „sajátjaink“ voltak a legkedvesebbek!
– Az énekekkel: „A feltámadt Úrnak – Húsvéti Báránynak
Dicsőség, szent áldás, tisztesség…“
– Az egymásnak küldött üzenetekkel-telefonhívásokkal, az otthoniak kedves hangjával,
a ránk, „őrzőangyalokra” bízottak viszontszeretetével, a vígasztaló gondolatokkal, az idővel, amivel egymás felé fordultunk.
– Az apró örömökkel és eredményekkel, amiket újra észrevettünk, és nem engedünk.
Töltekezni attól a gondolattól, milyen jó lesz újra, úgy igazából megölelni szeretteinket,
barátainkat, és kicsit az egész világot.
És attól az érzéstől, hogy járhatunk bármerre, Ő ott van mindenhol.
A fában, a virágban, a pillangó röptében, a madárdalban.
Mindíg velünk, ahogy ígérte!
Roob Katalin
Stuttgart
Ajánlott bejegyzések
Márton-napi „libalakoma” a Barátságklubban
2024. november 15
Barátságklub – 2024. október 18.
2024. november 05
Barátságklub – 2024. szeptember 27.
2024. október 09