Gondolatok nagypéntekre

szerkesztő

Gondolatok nagypéntekre

A kereszt az utóbbi években ismét az érdeklődés homlokterébe került. Újabb és újabb tiltakozások és tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a feszületek lekerüljenek a különböző középületek és intézmények faláról. Miközben ezekről  olvasok, arra gondolok: a keresztet mindig is megvetették és ma is ezt teszik vele. Egyesek kigúnyolják, mások számára nem más, mint talmi ékszer, de talán mi sem fogjuk fel mindig, hogy a kereszt a mi Istenünk irántunk való szeretetének a jele, amely arra emlékeztet bennünket, hogy milyen nagy volt lelkünk ára, és hogy mennyire szeret minket Isten!

A kereszt ellentmondásaival Szent Pál apostol is szembesült missziós útjai során. „A keresztrefeszített” – írja a korintusi egyházközségnek – „a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” (1 Kor 1,23-24)

Noha a kereszthalált a zsidók szégyennek, az Istentől való elhagyatottság biztos jelének, sőt Isten büntetésének tekintették (MTörv 21,23), és a rómaiak is rendkívül embertelennek és megalázónak tartották, így szabad római állampolgárokat nem is volt megengedett ilyen módon kivégezni, Szent Pál számára a kereszt az egész evangélium  összefoglalása. Ezért is írja a korintusiakhoz írt levelében: „Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.” (1 Kor 2,2). Szent Pál számára tehát a kereszt nélkül a megváltás elképzelhetetlen! Meg van győződve, hogy Krisztusnak a kereszten kiontott vére nélkül nem juthatunk volna Istenhez! Ez a vér tett bennünket Isten előtt megigazulttá!

Isten meghal értünk a kereszten! Van-e ennél irántunk való szeretetének szemléletesebb, lélegzetelállítóbb, megdöbbentőbb, észbontóbb bizonyítéka? Kissé túlzásnak tűnik ugyan, de igaz, amit a nemrég elhunyt költő, Ernesto Cardenal ír: „Isten a szeretet őrültje”! Krisztus szeretett bennünket és odaadta életét értünk a kereszten!

A kereszt tehát Isten irántunk érzett végtelen szeretetéről beszél. Jézus kitárt karjai és az Ő átdöfött szíve Isten szeretetének legbeszédesebb jelei. Ha át tudnánk érezni, mennyire szeret minket Isten, sírnánk az örömtől!

Ezért is volt a kereszt – és az is lesz, míg keresztény ember él a földön – a mi hitünk központi jele. Ez nem fake news, azaz: „kacsa”, hamis hír, hanem jó hír. A lehető legjobb hír! Különösen a mostani időkben, amikor az emberi tudomány véget érni látszik. Amikor senkiben és semmiben nem kapaszkodhatunk teljes bizonyossággal, csak a keresztrefeszített Jézus Krisztusban, aki át tudja élni félelmeinket és szenvedéseinket!  Sőt, nem csak átérzi őket, de le is tudja venni azokat a vállunkról! Jézus hátán a mi keresztjeink is mind-mind elférnek!

Ma Stuttgartból közvetítjük a nagypénteki szertartást, amelynek központi része a kereszt leleplezése, az előtte való hódolat, illetve az Egyetemes Könyörgések, amelyeket a Keresztrefeszített elé terjesztünk a világért és minden emberért.

Jóllehet Ti nem lehettek majd jelen a szertartáson, mégis azt szeretném, ha megfogalmaznátok egy-egy egyéni kérést, és én valamennyit a szertartás keretében a keresztfára felfüggesztem, hogy Jézus Urunk őket is vigye fel – keresztjével együtt – Istenhez. Nagypéntek reggel 9.00 órától 12.00 óráig a Bruder Klaus templom elé kiállítom hát a keresztet, hogy aki személyesen akarja elhozni és felfüggeszteni kérését, megtehesse.

Aki viszont nem tudja megtenni, az írja meg a kérését az én vagy az egyházközség e-mail illetve whatsapp-címére. Én majd kinyomtatom őket, és a szertartás előtt felfüggesztem a keresztre. Hiszem, hogy Ő valamennyit – ha testünk és lelkünk javára válik – meg fogja hallgatni! Mint ahogyan abba is rendületlenül hiszek, hogy bár Krisztus keresztútja a Golgotához vezet, de nem ott ér véget! Ahogyan ebben a versben is megfogalmaztam:

Jézus Krisztus, kereszted láttán néha összezavarodom.

Olykor nem értem az értelmét… és Téged sem értelek.

Olyankor újra és újramegállok a kereszted előtt, és nézem szótlanul…

Máskor hirtelen szíven üt irántam való szereteted nagysága,

és hitetlenkedve kérdezem: Valóban igaz lenne?

Valóban ennyire szeretnél engem?

Azt is megtapasztaltam már sokszor, hogy az aggódás óráiban,

amikor szükségem van rád, Te mindig képes vagy megvígasztalni engem.

Máskor hallgatsz, és belevonsz szenvedésedbe, részt adsz nekem belőle.

Jó ilyenkor tudni, hogy Veled szenvedhetek!

Jó érezni azt, hogy kiegészíthetem azt a szenvedést, ami a Tiedből hiányzik…

Végül nem egyszer tapasztalom meg azt is, hogy a fájdalomban visszatalálok Istenhez.

Olyankor érzem, hogy Te, aki megvigasztalsz engem, valóban Isten vagy!

Isten, aki után a lelkem mindig is vágyakozik!

Isten, aki a víz fölött tartasz, hogy ne merüljek alá.

Jézus Krisztus! Mindig veled akarom járni az élet útját!

Szenvedésben is, öröm idején is.

Mert tudom, hogy lábad nyoma a Golgotához vezet ugyan,

de azt is tudom, hogy ott nem ér véget.

Tudom, hiszem, hogy Te vagy a kiút a föld minden sírjából!

Tudom, hiszem, hogy Te vagy az élet, aki legyőzi a halált.

Lelkipásztori szeretettel,

Imre atya 

Stuttgart, 2020-04-09. 

 

Még egy pár gyakorlati infó az elkövetkezendő napokra!

  1. Holnap, Nagyszombaton 9.00 – 12.00 óra között, Stuttgartban szentségimádás. Aki el tud jönni a megadott órák között bármikor, az együtt imádkozhat velem. Csak arra kell vigyáznunk, hogy egyszerre ne legyünk 5 személynél többen a kitett Oltáriszentség előtt! Egyébként pár szentségimádási óra szövegét már előkészítettem, de természetesen saját szavaitokkal is imádkozhattok! A feltámadási szertartást – mint azt már többször is írtuk és mondtuk – Weingartenből közvetítjük 20.00 órakor. Itt, Stuttgartban is lesz kicsi körben szentmise… A szentmise után ne felejtsétek el majd köszönteni a Tieiteket. Ebben az esztendőben viszont ne csak úgy, hogy pár sort írtok, hanem küldjetek nekik – ha tudtok – egy fényképet a Húsvéti örömtűzről, ezzel is jelképezve, hogy a húsvéti örömhír a mi életünk számára világosság, fényesség és melegség, amely mindenkinek az életét be kellene, hogy ragyogja!
  1. Húsvétvasárnap ismét Stuttgartból közvetítjük az ünnepi nagymisét 12.00 órakor. Weingartenben is lesz kicsi körben… A szentmise végén mindkét helyen ételszentelés lesz. A templomba csak egy kosarat hozunk, ezt azonban valamennyi hívünk kosara helyett fogjuk megszentelni. Ti készítsétek otthon elő kosaraitokat a húsvéti eledelekkel, szerezzetek be szenteltvizet (lourdesi víz is jó!), s miközben mi, lelkipásztorok mondjuk a szentelés szövegét, Ti otthon meghintitek vele ételeiteket! Utána pedig jó étvágyat hozzá!
  2. Végül Húsvét napján vagy hetében jöjjetek/menjetek el a legközelebbi katolikus templomba egy otthonról vitt gyertyával. Ott gyújtsátok azt meg a Húsvéti gyertyáról, s vigyétek haza Húsvét fényét, amely hadd égjen otthon, nálatok, így jelezve, hogy Krisztus feltámadásának fénye erősebb a világ valamennyi sötétségénél!

 

Share

Ajánlott bejegyzések