Évközi 2. és 3. vasárnap

2020. január 19.

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP

                  

„Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.” (Róm 5, 20) Az emberek érezték bűnösségüket, s a bűnbánat keresztségét kérték Keresztelő Szent Jánostól. Ő boldogan mutatott rá az Isten Bárányára, aki elveszi a világ bűneit. Krisztus megadja a lehetőséget, hogy a bűn helyett a kegyelem uralkodjék életünkben.

OLVASMÁNY                                                 Iz 49, 3. 5–6

Isten bennünk is meg akar dicsőülni! Vajon engedjük ezt? Mi is becsesek vagyunk az Úr szemében, mint szemefényére vigyáz ránk. Kincseinket nem tékozoljuk el? Isten erőt ad nekünk is. Nem hagyatkozunk gőgösen a saját erőnkre? Világossággá tett minket is. Nem lettünk sötétséggé?

VÁLASZOS ZSOLTÁR            39, 2 és 4ab. 7–8a. 8b–9. 10

Válasz: Íme, eljövök, Uram, *

             hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.

SZENTLECKE                                                 1 Kor 1, 1–3

Folytassuk az Olvasmánynál feltett kérdéseket! Jézus Krisztusban szentek vagyunk. A szent dolgokat nem dobjuk oda a kutyáknak? (Vö. Mt 7, 6) Isten meghívott gyermekei közé, a kiválasztottak családjába. Nem vagyunk hűtlenek e híváshoz és kiválaszttottsághoz? Kegyelmet és békét kíván nekünk Szent Pál. Nem élünk békétlenségben?

ALLELUJA                                                         Jn 1, 14 és 12b

Az Ige emberré lett, és itt élt közöttünk. * Befogadóinak megadta, hogy Isten fiai legyenek.

EVANGÉLIUM                                                 Jn 1, 29–34

Jézus nem a zsidó főtanács előtt mutatkozott be, hanem a bűnösök körében, akik szabadulni akartak bűnösségüktől. Boldog perce volt Jánosnak, hogy bemutathatta az Üdvözítőt, aki nála sokkal nagyobb, „ő az Isten Fia”.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Krisztus, mint áldozati bárány feláldozta önmagát a világ bűneiért. Ez az áldozat jelenvalóvá válik a szentmisében. S arra indít minket, hogy bűnbánatot tartsunk és kegyelmével megújítsuk életünket.

MEGFONTOLANDÓ

A keresztény ember számára nincs fontosabb, mint találkozni Krisztussal és megváltó műveivel. Tiszteljük, becsüljük és szeressük a szentségeket, mint Egyházunk drága kincseit, lelkünk jótevőit. Hagyatkozzunk rá bátrabban a szentségek hatására, ez a bizalom a Krisztusban felénk kitárulkozó Atyának szól.

ÖKUMENIKUS IMAHÉT

A 2020. évi ökumenikus imahét anyagát a máltai keresztények készítették. Málta a Földközi-tenger szigetállama, amelyet minden oldalról hatalmas víz vesz körül, így a hajóközlekedés egyik központja a Földközi-tengeren. Ezen a 316 négyzetkilométernyi – Budapestnél jóval kisebb – szárazföldön, azaz az állam területét alkotó szigeteken 430 ezer máltai polgár él. A szigetállam fővárosa Valletta, s van nemzetközi repülőtere is. A lakosok a halászat mellett főleg a mezőgazdaságban kapnak munkát. Málta a Brit Nemzetközösség tagjaként 2004-ben az Európai Unióba is belépett. Az anyaszigethez tartozik a közeli Gozo szigete, amelynek területe 67 négyzetkilométer. Málta és Gozo keresztényei minden év február 10-én együtt ünneplik a hajótörött Pál apostol szigetre érkezését, a 2020-as imahéten pedig a világ krisztuskövetői a máltai keresztényekkel együtt olvassák ennek a hajótörésnek a történetét. Ezen az imahéten fontos lenne tehát, hogy mindenki gondoljon az imahét központi üzenetére és ez legyen iránymutatás embertársainkkal való kapcsolatunkban „…nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28, 2).

ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB  (kb. 1200-1270)

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítója. Esztergomban született, s itt is járt iskolába a Szent István által alapított káptalanba. Szegény, hallgatag, komoly ifjú volt, aki kedvelte a magányt. Szülei egyetértésével pappá szentelték, s hamar híres lett arról, hogy mély átszellemültséggel, áhítattal mutatta be naponta a szentmisét, ami akkor szokatlan volt. Papi jövedelmét szétosztotta a szegények között, s minden szabadidejét az olvasásnak és az írásnak szentelte. Művei sajnos nem maradtak fent, de feljegyezték róluk, hogy „olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki”.

Az Esztergom környékén élő sok remete gyakran betért a városba, s ott hamar Özséb háza lett az egyik legkedveltebb pihenőhelyük. A gyakori látogatások mellett a tatárjárás lehetett még ösztökélő erő Özséb számára, hogy remete legyen. Úgy gondolta, hogy kortársainak szüksége van a példaadásra, az engesztelésre és a vezeklésre. Az újjáépítés után lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között és Váncsai István érsek engedélyével 1246-ban remeteségbe vonult.

Szántó környéki híres hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet, s felírta rá jelmondatát: „Keresztben az üdvösség”. Egy látomás hatására egyesíteni szerette volna a szétszóródott remetéket, ezért sorba járta az országban a nagyobb remetetelepeket. Ezután Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerje a Szentszék jóváhagyását. Itt pártfogásába vette Aquinói Szent Tamás, így nem sokára IV. Orbán pápa jóváhagyta a rendet, amelynek ideiglenes szabályaival Pál veszprémi püspököt bízta meg. Boldog Özséb a rendet Remete Szent Pál oltalma alá helyezte. A rend első tartományfőnöke Özséb lett. 1270-ben halt meg a pilisszentkereszti monostorban, ajkán Jézus Krisztus és Szűz Mária nevével. A rend a végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg. Ünnepe: január 20.

TESTVÉREINK, A SZENTEK

Január 20-a Szent Fábián pápa és vértanú ünnepe az Egyházban (+ 250). 236-tól Róma püspöke, a Callixtus-féle katakombákban temették el. – Ugyanezen a napon ünnepeljük Szent Sebestyén vértanút. A császár szolgálatában állt, mint katonatiszt, hitéért vértanúhalált szenvedett, nyilakkal átverve szokták ábrázolni. A Via Appia mellett nyugszik. + 288.

Január 21-én Szent Ágnes szűz és vértanú napját ünnepeljük. Róma egyik legtiszteltebb vértanú szentje (+ 304 körül). Gazdag család gyermeke, alig 13 évesen lett a tisztaság vértanúja. A gyenge Ágnes megszégyenítette a világ erőseit. Az ünnepén megáldott bárányok gyapjújából készül a pallium, amelyet Szent Péter sírjára helyeznek először, s innen adományozza a pápa egyes püspököknek. A pallium kifejezi a közösséget Péterrel és mindenkori utódjával.

Január 24-e Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító emléknapja. A megújuló francia egyház egyik vezéralakja, Genf püspöke. Hitvédő, rendalapító, kora lelkiségének formálója. A katolikus írók pártfogója. Filótea című könyve ma is a legelterjedtebb lelki könyvek egyike. (+ 1622)

Január 25-e Szent Pál apostol megtérésének ünnepe (Pál-forduló). Saul, a buzgó farizeus Isten kegyelme által megtér a damaszkuszi úton. A keresztények üldözőjéből a népek apostola, Pál lett.

ÚJ GYULAFEHÉRVÁRI ÉRSEK

Február 22-én szentelik püspökké és iktatják be hivatalába az új gyulafehérvári érseket.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye új főpásztora, Kovács Gergely püspökké szentelése és érseki hivatalba való beiktatása február 22-én, Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén lesz 11 órától a gyulafehérvári székesegyházban. A főegyházmegyei hivatal a későbbiekben közöl új tudnivalókat az ünnepségről.

Ferenc pápa elfogadta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök lemondását, egyben 2019. december 24-én Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét gyulafehérvári érsekké nevezte ki.

Kovács Gergely 1968-ban született Kézdivásárhelyen. Teológiai tanulmányait 1987-ben kezdte meg a gyulafehérvári szemináriumban, majd 1990-ben Rómában folytatta. A Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana és Lateráni pápai egyetemeken tanult.

1993-ban pappá szentelték a gyulafehérvári érsekség számára. Római tanulmányait 1996-ban fejezte be egyházjogi doktorátussal, ezt követően egy évig káplánként dolgozott Marosvásárhelyen.

1997 augusztusától a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője. A Kléruskongregáció és a Rota Romana Bíróság munkatársa. 2019. november 25-én kinevezést kapott a Hittani Kongregáció azon bizottságába, amely a házasságok hit javára történő felbontásának eljárásait vizsgálja ki. Tudományos cikkei külföldi és belföldi folyóiratokban jelentek meg, a Kultúra Pápai Tanácsa által kiadott Cultura e Fede folyóirat felelős igazgatója.

2012 februárja óta Márton Áron, 2016-tól Hám János, 2017-től Bódi M. Magdolna boldoggáavatási ügyének posztulátora.

Kovács Gergely kinevezett gyulafehérvári érsek püspökké szenteléséig és beiktatásáig – amelyről a későbbiekben intézkednek –, Jakubinyi György nyugalmazott érsek apostoli kormányzóként vezeti a Gyulafehérvári Főegyházmegyét.

Kovács Gergely többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában lévő Pápai Magyar Intézet Vigilancia Bizottságának a tagja.

Forrás: RomKat.ro / Magyar Kurír

KÖSZÖNETET A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZNAK

Levélben mondott köszönetet Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) és a híveknek azért a nagylelkű támogatásért, amellyel az AVSI Alapítvány Nyitott Kórházak elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezését, valamint a szíriai Katolikus Karitász (Caritas Syria) munkáját támogatták.

„A véres konfliktus, a kilenc évig tartó pusztítás, a halál és a menekülttáborok végtelen sorai, sajnos még nem értek véget. Gondoljunk csak a bombázásokra és a mindennapos támadásokra északnyugaton, és a még mindig bizonytalan helyzetre az ország észak-keleti részén” – fogalmaz levelében a bíboros.

ENSZ-felmérések alapján a szíriai lakosság 83 százaléka él mélyszegénységben. Zenari bíboros szerint megnyugtató, hogy Veronika, Cirenei Simon és az irgalmas szamaritánus példáját követve a társadalomnak vannak jóakaratú és bátor tagjai, akik segítik a bajba jutott embertársaikat eljutni a biztonságot adó helyekre.

A bíboros kiemeli, hogy az Egészségügyi Világszervezet statisztikái alapján Szíriában a kórházak 54 százaléka teljesen bezárt vagy csak részben működik. Ebből is látható, hogy milyen nagy szükség van a „Nyitott Kórházakra”, amelyek bárki előtt nyitva állnak vallási vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. Ezekben az intézményekben két év alatt több mint 30 000 beteget láttak el, és ez a szám a harmadik év végére várhatóan eléri az 50 000-ret. A kezdeményezés ugyanakkor segít előmozdítani a különböző vallási és etnikai csoportok, különösen a keresztények és a muzulmánok békés együttélését is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2018 szeptemberében hirdetett gyűjtést üldözött keresztény testvéreink megsegítésére. A hívek felajánlásai alapján több mint 64 millió forinttal tudtuk támogatni közel-keleti keresztény testvéreinket.

Budapest, 2020. január 13.

az MKPK Titkársága

Forrás: MKPK Sajtószolgálat / Magyar Kurír

 

2020. január 26.

ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP

Nyilvános működésének kezdetén Jézus ezt hirdette: Isten országába az léphet, aki bűnbánatot tart és megtér. A megtérésre egész életünk folyamán szükségünk van. Állandóan építenünk kell lelkünkben Isten országát. Ezek eszközei: a hitből fakadó imádság, az egyetértésre törekvő testvéri szeretet és Krisztus hűséges követése.

OLVASMÁNY                                             Iz 8, 23b – 9, 3

Krisztus előtt 752-ben Izrael földjének északi részét elfoglalták az asszírok, és a lakosságot fogságba hurcolták. Izajás próféta arról jövendöl, hogy Isten egyszer majd megkönyörül rajtuk, és világosságot meg szabadulást hoz nekik. Jézus ezen a vidéken, Galileában kezdte meg működését. Ebben a próféta jövendölésének beteljesedését kell látnunk.

VÁLASZOS ZSOLTÁR                                 26, 1. 4. 13–14

Válasz: Világosságom az Isten, * üdvözít engem.

SZENTLECKE                                       1 Kor 1, 10–13. 17

A pártoskodás és a megosztottság sok baj forrása. „Egységben az erő”, tartja a régi mondás. Elerőtlenedik az a közösség, amelyben nincs egység.

ALLELUJA                                                                    Mt 4, 23

Jézus hirdette országának örömhírét, * és minden betegséget meggyógyított a nép körében.

EVANGÉLIUM                                                Mt 4, 12–23

Jézus maga köré gyűjtötte az embereket és tanította őket. Fontos, hogy megismerjék Isten titkait az emberek. Fontos a hitoktatás és a felnőttek katekézise is. Az Egyház a papok szent kötelességévé teszi a prédikációt és hitoktatást.

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Fény, öröm és remény sugárzik Jézus tanításából. De ugyanilyen boldogságot jelent számunkra, amikor a kenyér és a bor színe alatt megjelenik közöttünk, és táplálja lelkünket.

ELMÉLKEDÉS

Semmi ne zavarjon. Semmi ne rettensen. Minden elmúlik. Egyedül Isten marad. A türelem mindent elér. Ha Isten velünk, megvan mindenünk. Isten maga elég!   Avilai Szent Teréz

TESTVÉREINK, A SZENTEK

Január 28-a Aquinói Szent Tamás áldozópap, egyháztanító  emléknapja. Nápolyban tanult, majd Szent Domonkos rendjének tagjaként Párizsban és Kölnben folytatta tanulmányait. A középkor legtudósabb teológusa, „angyali doktor”, a skolasztika fejedelme. Egyetemi tanár Párizsban. Filozófiai, teológiai tanítása napjainkig irányadó. Az Oltáriszentség nagy hittudósa. Főműve a Summa Theologica, ebben a keresztény hitet tudományos rendszerbe foglalta.

Január 31-e Bosco Szent János áldozópap emléknapja. A

torinói egyházmegyében levő Castelnuovo közelében született 1815. augusztus 16-án. Ifjúkorában nehéz élet jutott osztályrészül. Pappá szentelése után minden erejét az ifjúság nevelésére szentelte. Megalapította a Szalézi Szent Ferenc, illetve Mária, a Keresztények Segítsége Leányainak Társaságát. Ezekben tanította az ifjúságot mesterségre és keresztény életre. A vallás védelmét és oltalmát szolgáló műveket is írt. Meghalt 1888. január 31-én, Torinóban.

MEGFONTOLANDÓ

Ha fiaink hibáit korholjuk, csillapítsunk le magunkban minden haragot. Ne legyen izgatottság lelkünkben, megvetés szemünkben, szidalom a szánkban, hanem tanúsítsunk irgalmat a jelenben, és legyünk jó reménnyel a jövőre. Így illik az igazi apához, aki igazán akarja gyermeke javulását és haladását. Igen súlyos esetben többet ér, ha alázattal Istenhez esedezünk, mint ha szavak özönét zúdítjuk a vétkesre. Ezek csak megsebzik a lelket, és semmi hasznára nincsenek.               Bosco Szent János

IMA AZ IFJÚSÁGÉRT

Vezesd, ó, Krisztus, az ifjúságot igazságban, hogy ne hagyják magukat tévútra vezetni új bálványok által, mint  amilyen a magamutogató fogyasztás, a mindenáron való jólét, az erkölcsi lazaság, vagy az erőszakos tiltakozás: hadd éljék meg inkább a Te üzenetedet örömben, amely a Nyolc Boldogság üzenete, az erkölcsi elkötelezettség üzenete a társadalom hiteles alakítása érdekében.

Vezesd, ó Krisztus, valamennyi hűségest a hitben, hogy a keresztény hit hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ előtt üdvözítő küldetésed során, hogy az Egyház tudatos és cselekvő tagjai legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei, és testvérek minden néppel!            Szent II. János Pál pápa

ÖKUMENIKUS IMAHÉT

A keresztények egységéért végzett imahetet fejezzük be a mai napon. Ismerjük az egyház történelméből azokat a sokszor mindkét oldalon meglévő emberi gyengeségeket, amelyek Krisztus varratlan köntösét szétszabdalták. Ha életünket egyre inkább krisztusivá tesszük, akkor egyre jobban közeledünk egymáshoz is. Istennek hála az évszázados csatározások elmúltak, egyre jobban tudjuk a szeretet kapcsolatot alakítani a különféle felekezetek között. A meglévő teológiai nehézségeket elsősorban a hozzáértő teológusok próbálják megoldani. A mi feladatunk, hogy Krisztusról, az Ő szeretetéről együtt tegyünk tanúságot. Azokon a területeken, ahol már most is egyek vagyunk. Ha mindannyian az idei imahéten is egy lépéssel közelebb lépünk Krisztushoz, akkor nem eredménytelen a közös imádság. És bár lehet, alig látható ez a lépés, mégis ha évről évre ezt tesszük, akkor egyszer majd Isten kegyelméből és a Szentlélek vezetésével, elérkezünk célunkhoz.

ÉLJÜNK TANÚSÁGTEVŐ ÉLETET!