Évközi 14. vasárnapra
szerkesztő Tibor atya
- július 5.
ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP
Július: Jézus Szent Vére hónapja
„Az Úr az engedelmeseket az igazság útján vezeti; az alázatosakat megtanítja ösvényeire.” (Zsolt 25, 9) Az alázatosság gyakorlására Jézus ad nekünk példát. „Ő az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodjék.” (Fil 2, 6)
KEZDŐÉNEK Zsolt 47, 10–11
Jóságodról elmélkedünk, Istenünk, templomod belsejében. Istenünk, miként már neved is, úgy fölséged is betölt minden földhatárt; jobbod telve igazsággal.
OLVASMÁNY Zak 9, 9–10
A választott nép fényes uralkodót, dicső hadvezért várt az Eljövendőben, aki szabadulást, jóllétet és gondtalan életet biztosít népének. Jézus, az igazi Messiás szegénységben és egyszerűségben érkezett. De nagyobb ajándékokat hozott, mint amit vártak tőle: bűntől való szabadulást, lelki békét és örök üdvösséget. S mindezt nem csupán egy népnek, hanem az egész emberiségnek!
VÁLASZOS ZSOLTÁR 144. Zsoltár
Válasz: Istenem és királyom, magasztallak téged: *
szent nevedet áldom örökkön–örökké.
SZENTLECKE Róm 8, 9 11–13
A Szentlélek működött közre Krisztus megtestesülésénél és feltámadásánál. Megvan a hatalma, hogy bennünket is lelki emberré tegyen. Ennek feltétele azonban az, hogy ne a test vágyait, hanem a Lélek indításait kövessük.
ALLELUJA Mt 11, 25
Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Istene, * mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait.
EVANGÉLIUM Mt 11, 25–30
Jézus nemcsak tanításával, hanem szent és példamutató életével is bizonyította: ő az Isten egyszülött Fia. Ezért bízhatunk benne, hogy megbocsátja bűneinket és örök életet ad majd nekünk. De lelkierőt is remélhetünk tőle az élet terheinek és keresztjeinek hordozásához.
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
Jézus a gazdagokat és szegényeket, a bölcseket és egyszerűeket egyaránt hívja asztalához, és felajánlja nekik az élet kenyerét. Ez a kenyér enyhülést ad a fáradtaknak, vígaszt ad a szenvedőknek és erőt ad az igaz keresztény életre törekvőknek.
ELMÉLKEDÉS
A keresztény ember életében az örömnek kell az uralkodó érzésnek lennie. Azért, mert a keresztény ember életének kezdő szava: a megváltás, – és végső szava a feltámadás.
A keresztény ember szeretete több és más, mint a tisztán csak emberi szeretet. Ez krisztusi szeretet, amely Krisztust viszi az emberek közé, vagyis a megváltást és a feltámadást.
JÉZUS SZENT VÉRÉNEK LITÁNIÁJA
A kinyilatkoztatott Szentírásban a vér szorosan kapcsolódik az élethez és ellentétéhez a halálhoz, a kivonuláshoz és a húsvéthoz, a papsághoz és a kultikus áldozatokhoz, a megváltáshoz és a szövetséghez.
A megváltó vér emlékezete központi helyet foglal el az Egyház kultikus ünneplésében, elsősorban az Eucharisztiában, de jelentőséget tulajdonít az egyes liturgikus időkben is. Egyes vidékeken július elsején ünneplik a szent vér ünnepét, és itt kapcsolódik a népi jámborság megnyilvánulása is ájtatosságok alakjában. Ennek egyik formája a Jézus Szent Vérének litániája, amelyet jelenlegi rendjében XXIII. János pápa 1960. február 24-én hagyott jóvá. Ez egy olyan vezérfonal, amely az üdvtörténeti vonatkozásokat nyilvánvalóvá teszi, és számos biblikus részlettel és hivatkozással is találkozhatunk.
Krisztus Vére, az örök élet záloga, – üdvözíts minket!
SZENT BENEDEK APÁT
Július 11-én ünnepeljük a nyugati szerzetesség atyját, Szent Benedek apátot, aki a keresztény Európa arculatának kialakításában egyik legnagyobb hatású egyéniség. 547-ben halt meg. VI. Pál pápa Európa védőszentjévé jelölte ki. Reguláját ma is sok ezren követik, a bencés szerzetesrendiek, a ciszterciek, stb. Imádság és munka (Ora et labora), szemlélődés és tevékenység együttesen adják az Egyház életének egyensúlyát.
NÉHÁNY GONDOLAT AZ IMÁDSÁGRÓL
Néhány gondolat az imádságról, amelyet alsós és felsős gimnazisták osztottak meg velünk
1/ „Szerintem a legtöbb gyereket érdekel Isten, és szívesen imádkozik. Sokszor gondolják, hogy imádkozni ciki, és ezért úgy tesznek, mintha ők nem imádkoznának, és azt mondják: „á, én nem imádkozom, és templomba se járok”. De azt gondolom, hogy mégiscsak ezt teszik, csak nem akarják mutatni”.
2/ „Gyakran imádkozom éjszaka, különösen egy nehéz nap után, de megpróbálok minden este imádkozni, ha kész vagyok a házi feladatokkal, vagy ha egy kicsit lazítani akarok. Néha az iskolában is imádkozom, ha rossz a hangulatom, vagy ha magányosnak érzem magam, és szükségem van arra, hogy valakivel beszélhessek, nem csak a barátokkal, tanárokkal vagy a testvéreimmel, vagy ilyesmi. Ilyenkor szükségem van egy kis szünetre, és tudatosítanom kell, hagy Isten itt van velem.”
3/ „Én nagyon sok különböző helyzetben imádkozom – amikor csak Jézusra gondolok. Sokszor, mikor magányos vagyok, vagy nyomott a hangulatom, arra kérem, hogy segítsen, máskor mg, ha jó napom volt, meg akarom köszönni neki. Akkor is imádkozom, ha azt hallom, hogy valakivel, vagy valakikkel valami rossz történt. Megköszönöm Istennek, hogy nem velem történt, és arra kérem, hogy segítsen azoknak, akikkel történt.” [..]
8/ „Az imádság Isten munkájának végzése.”
Dolores Ready: Imádság (munkafüzet és tanári kézikönyv)
LETETTÉK A MINDSZENTY JÓZSEF MÚZEUM ÉS ZARÁNDOKKÖZPONT ALAPKÖVÉT ZALAEGERSZEGEN
A Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, rövidebb nevén Mindszentyneum alapkövét július 2-án tették le Zalaegerszegen.
A Mindszentyneum fő kiállítása Mindszenty József érsek, hercegprímás életútját mutatja majd be, aki huszonöt éven át szolgált plébánosként a városban. Az intézményben a 20. századi kommunista diktatúra vallásüldözéssel foglalkozó tárlata kap helyet külön szinten. Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes; Erdő Péter bíboros, esztergombudapesti érsek – aki megáldotta az épület alapkövét –, valamint Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó és Székely János szombathelyi megyéspüspök.
Kiemelt állami beruházásként, 8,3 milliárdos kormányzati támogatással épülhet meg a zalai megyeszékhelyen a Modern Városok Program keretében a Mindszentyneum. A múzeum ünnepélyes alapkőletételét megelőzően Péntek Imre Isten foglya: Mindszenty József monológja. 1948. december 26-i letartóztatása előtt és után című művéből hangzottak el részletek.
„Uram, a leckét korán feladtad,
gyermek imáim szálltak hozzád,
apám s anyám megmutatta,
merre is rejlik a mennyország.
Szolgálni hívtál a szívemben,
híven követtem atyai szódat,
minden körülmények között
makacsul megmaradni jónak.
Káplán lettem, majd hittanár
Egerszeg kedves városában,
igéd hirdettem, köz- és vasárnap,
amerre én nyomodban jártam.
Ránk tört a rémes háború,
széthullt a régi Magyarország,
az átkozott vörös diktatúra
megpecsételte végleg a sorsát.”
„Mindszenty József a 20. századi történelem egyik legnagyobb hatású alakja. Az egyetlen olyan Zalaegerszeghez köthető személyiség, akit egész Európában ismernek és elismernek” – mondta köszöntőjében Balaicz Zoltán. A megyei jogú város polgármestere felidézte a hercegprímás életúját, benne azt a negyed évszázadot, amelyet építő tevékenységgel, a szegények támogatásával töltött a városban.
Mindszenty József 1917-ben érkezett hitoktatónak Zalaegerszegre, 1919-től a város plébánosa volt huszonöt éven át, amikor veszprémi püspökké szentelték. Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson fotón örökítették meg, ahogy zalai plébánosként gyóntat a Hősök terén.
Balaicz Zoltán kiemelte, Mindszenty templomot, iskolákat építtetett, szeretetotthont alapított, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett Zala megyében. Saját hetilapjában, a Zalamegyei Újságban nyíltan szembefordult a hatalom túlkapásaival. Károlyi Mihály miniszterelnöksége idején letartóztatták, a Tanácsköztársaság alatt internálták. A kommün bukása után tért vissza Zalaegerszegre.
Balaicz Zoltán beszédében kitért arra is, hogy 1944 novemberében már veszprémi püspök volt Mindszenty, amikor a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára hurcolták, majd házi őrizetbe helyezték. 1945 tavaszán, amikor a szovjet csapatok elérték Sopront, visszatért Veszprémbe. Mindszenty élesen bírálta, hogy idegen csapatok szállták meg Magyarországot és korlátozták a vallásszabadságot, illetve a katolikus sajtó működését.
- október 7-én XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Mindszenty egyre gyakrabban összetűzésbe került a kormánnyal, például a hitoktatás fakultatívvá tétele kapcsán, majd az iskolák államosítása miatt. Hosszú lejárató sajtóhadjárat után, 1948. december 26-án a Rákosi-rendszer bosszúszomjas Államvédelmi Hatósága őrizetbe vette Mindszenty bíborost hazaárulás, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. A koncepciós pere végén életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom napjaiban szabadították ki. A szovjet csapatok intervenciója elől az amerikai követségre menekült, ahol tizenöt évnyi bezártság várt rá.
1971 szeptemberében hagyta el Magyarországot a Vatikán, a magyar kormány és az USA megállapodásának értelmében. Bécsben a Pázmáneumban lelt menedéket. Innen utazott a világban élő magyar közösségekhez, hogy lelkipásztori munkáját végezze.
Mindszenty 1975. május 6-án Bécsben hunyt el, végakaratának megfelelően Mariazellben temették el ideiglenesen. Hamvait 1991-ben hozták Magyarországra, végső nyughelyére, az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájába. Életművének elismeréseként a sírján ez a felirat áll: Fidelissimus in tribulatione pastor (Az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor).
Zalaegerszeg polgármestere reményét fejezte ki, hogy jövőre, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idejére lezárul Mindszenty boldoggáavatási eljárása, amely 1994-ben kezdődött. 2012-ben Mindszenty teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására sor került, Erdő Péter bíboros kérésére. A Szentek Ügyei Kongregációjának tavaly februári dekrétuma elismerte Isten Szolgája, Mindszenty József, a Római Szentegyház bíborosa, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies erényeit, ami fontos lépés a boldoggá avatása felé.
„Mindszenty harcolt, hogy megőrizhessük alapértékeinket” – fogalmazott a hercegprímás küzdelmét méltató beszédében Vigh László. A térség országgyűlési képviselője szerint az olyan személyiségeknek köszönhetjük azt, hogy a magyarság megmaradhatott Európa közepén a világháborúk, Trianon pusztítása közepette, mint a hercegprímás.
„Mindszenty József életútja erkölcsi iránytű volt, és az ma is” – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnökhelyettes hozzátette, a hercegprímás elutasította a faji és az osztályalapú szocializmust is, mert mind a nemzeti-szocialista, mint a kommunista rendszer a gyűlöletre épített, míg Mindszenty a szeretetre. Felidézte, hogy a hercegprímás elítélte a zsidók, a svábok üldözését, kiállt a délvidéki és felvidéki magyarság mellett is. A szónok kitért arra, hogy a kereszténység nem megfojtja, hanem megerősíti a nemzeti létünket. Semjén Zsolt szerint Mindszenty életútja is ezt a gondolatot erősítheti meg, hogy Isten az égi mellett egy földi hazát is adott. A hercegprímás tudatában volt annak, hogy tagja az Egyháznak és polgára a hazának, életútja ezért is példaértékű számunkra. A miniszterelnökhelyettes szerint ebben az identitásban erősíthet meg bennünket Szent István öröksége, kereszténységünk és magyarságunk.
Az ünnepség az időkapszula elhelyezésével és a múzeum alapkőletételével zárult. Az időkapszulában egy rózsafüzért, a múzeum alaprajzát, aprópénzt, a megyei napilap aznapi számát, egy millenniumi emlékérmet és egy keresztet helyeztek el. Erdő Péter megáldotta a kapszulát és a Mindszentyneum alapkövét.
A múzeum nemcsak a 20. század egyik legnagyobb hatású egyházi személyiségének állít emléket, innen indul majd a Mindszenty-út is. Zalaegerszeg a Csíksomlyótól Mariazellig tartó Mária-zarándokútnak is fontos állomása és egyik regionális központja lesz.
Forrás: S. Csilla / Magyar Kurír
IMA MINDSZENTY ATYA
SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT
Mennyei Atyánk, alázatosan kérünk, dicsőítsd meg Mindszenty bíborost szentjeid dicsőségével. Méltó a dicsőségre és az Egyház dicséretére, mert amikor szenvedett, Te voltál a reménye; amikor megpróbáltatott, olyan volt, mint a színarany a tüzes kemencében, és Te elfogadtad egészen elégő áldozatnak. Dicsőítsd meg, hogy érte dicsérjünk és áldjunk Téged, Szent Fiaddal és a Szentlélekkel együtt, és kövessük a példáját: amint őt, bennünket se tudjon senki és semmi elszakítani szeretetedtől. Amen.
– P. Füzér Julián OFM, New Brunswick, N.J., USA
„Nem kötelező másoknak jót tenni. De ha jót teszel, az a jó valahogy visszajut hozzád.”
Ajánlott bejegyzések
Évközi 33. vasárnap – Szegények világnapja
2024. november 16
Évközi 32. vasárnap – A feltételek nélküli önátadás
2024. november 09
Évközi 31. vasárnap
2024. november 03