„1956 és az ifjúság” – Ünnepi megemlékező műsor
szerkesztő Tibor atya
„1956 és az ifjúság” címmel ünnepi megemlékező műsort tartottunk az ökumenikus istentiszteletet követően a Bruder Klaus templomban
Az alábbi linkre kattintva megtekinthető ünnepi műsorunk. Hálás köszönet Schultheis Évának, aki műsorunkat összeállította, s természetesen minden közreműködőnek.
Főbb részei a műsornak:
- Köszöntő gondolatok – Tibor atya
- Bartók Béla: Este a székelyeknél – Pál Ramóna, zongora
Bartók Béla- Este a székelyeknél
Az Este a székelyeknél Bartók Béla legismertebb zongorára írott műve, amelyet 1908-ban komponált. Nyilatkozatából tudjuk, hogy ez a rendkívül népszerűvé vált kompozíciója követi ugyan az erdélyi népdalok stílusát, zenei anyaga azonban nem népi eredetű, hanem a komponista saját invenciójából származik. A mű kétféle anyagból szerkesztett: az egyik lassú tempójú, parlando dallam, ének illúzióját kelti, míg a másik feszes ritmusú, gyors tánczene, amelyet nyilván furulya szólaltat meg az elképzelt székely falu esti összejövetelén. Ezt a két anyagot a bemutatás után variált formában megismétli a darab, majd az énekelt dallam szenvedélyes unisonójával ér véget. A darabot 1931-ben zenekari változatban is elkészítette Bartók.
- Dr. Horváth Dániel vezető konzul úr ünnepi beszéde
- Baka István: Halottak napja – vers – előadja Tóth Márta
- Janák Réka vezetésével a gyermekek előadása
- Sipos Gyula: Egy orosz katonáról – vers – előadja Józsa Tamás
- Bereményi Géza: Magyar Copperfield – részlet – előadja Andriska Gábor
- J. S. Bach – C-dúr prelúdium – Pál Ramóna, zongora
Dávid Melinda vezeti föl mind a két elhangzó zenei művet
Johann Sebastian Bach – C-dúr prelúdium
Johann Sebastian Bach monumentális életművének egyik nagy pillére Wohltemperiertes Klavier címmel publikált kétkötetes sorozata. Pontos címe magyarra fordítva: A jól hangolt zongora, azaz prelúdiumok és fúgák minden egész- és félhangról. A C-dúr prelúdium a kötet legelső műve, amire 2 évszázaddal később Charles Gounod komponált egy Ave Mariát. Szent István király 1038. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Székesfehérvárott fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A 17. Században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami azt fejezi ki, hogy Szent István felajánlásával nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. Azért esett e műre a választás, mert az 56-os forradalom fiataljai is Magyarországért, Mária országáért harcoltak, továbbá október 7-én volt a Rózsafüzér királynőjének ünnepe. 1571. október 7-én a lepantói tengeri ütközetben a keresztény seregek által alkotott Szent Liga összecsapott az oszmán flottával. A csatát segítendő V. Piusz pápa elrendelte a rózsafüzér imádkozását, melyet maga is kitartóan végzett.
Ma az eredeti, Bach által írt mű fog elhangzani.
- Nemzeti Himnusz
Ajánlott bejegyzések
Dr. Klaus Krämer püspök nagyböjti üzenete
2025. március 04
50. Magyar Katolikus Jótékonysági Bál promotálása
2025. január 01
Az 50. Stuttgarti Magyar Katolikus Jótékonysági Bál meghívója
2024. december 31