Nagyheti és Húsvéti ünneplésünk

Nagyheti és Húsvéti ünneplésünk
szerkesztő

+! Kedves Híveink!

Ez lesz az egyháztörténelemben az első eset, hogy a kereszténység egy jelentős része – felszabadulása óta (Kr.u.313) – nem tudja közösségben megünnepelni hitünk legnagyobb ünnepét, Urunk Jézus feltámadásának napját: a Húsvétot. A világjárvány leküzdése nagy erőfeszítéseket és áldozatokat kíván a hívektől kezdve lelkipásztorain és püspökein keresztül egészen a pápáig, s az egyik éppen ez a magányios ünneplés. Nemcsak a Szentatya, de mi is egyedül fogunk ünnepelni – otthon. Helyesebben mi, lelkipásztorok hívők nélkül a templomban, Ti otthon, házaitokban és lakásaitokban.

Hogy az ünneplés egységesen, és liturgikus szemponból helyesen történjék, a Szentségi és Fegyelmi Kongregáció Rómában két rendelkezést adott ki. Először ezeket hozzuk Nektek (I.), azután a minket befogadó s nekünk otthont adó Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye püspökének, Dr. Gebhard Fürstnek ezekhez a rendelkezésekhez fűzött magyarázatát (II.), végül pedig a mi – Szent Gellértről elnevezett Magyar Katolikus –Egyházközségünknek az idei Húsvéttal kapcsolatos utasításait (III.).

Fogadjátok szeretettel, s ha tehetitek, tartsátok magatokat hozzá. Hisszük, hogy lelketek és egész egyházközségünk javára válik!

 I.

Húsvéti szertartások rendje – Újabb liturgikus rendelkezések a COVID-19-járvány idejére

Itt közöljük az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció 154/20. sz., március 25-én kelt újabb dekrétuma – valamint az ahhoz kapcsolódó megjegyzés – magyar fordítását, amelyet a COVID-19-járvány miatt a latin rítusú nagyheti szertartások rendjével kapcsolatban hozott.

Prot. N. 153/20

DEKRÉTUM COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉRE

Ebben a nehéz időszakban, amit a Covid-19 okozta járvány jelent, figyelembe véve, hogy a kiadott rendelkezések miatt a liturgiák közös ünneplése a templomokban ellehetetlenült, ahogy azt a megyéspüspökök a saját területükre vonatkozóan jelezték, beadványok érkeztek ehhez a Kongregációhoz a közelgő húsvéti ünnepek kapcsán. Ezért, erre vonatkozóan, a következő általános elveket és tanácsokat ajánljuk a püspököknek.

1 – A Húsvét Ünnepének dátuma:

Mint a liturgikus év szíve, a Húsvét, egyetlen másik ünnephez sem hasonló: három napon keresztül történő ünneplése, a Húsvéti Szent Háromnap, melyet megelőz a Nagyböjt és megkoronáz a Pünkösd, nem helyezhető át.

2 – A Krizmaszentelési mise.

Alkalmazkodva a különféle országokban lévő konkrét helyzethez, a püspök megteheti, hogy a krizmaszentelési misét egy későbbi dátumra halasztja.

3 – A Húsvéti Szent Háromnaphoz kötődő útmutatások:

Ott, ahol a civil és egyházi hatóságok korlátozásokat léptettek életbe, a Húsvéti Szent Háromnappal kapcsolatban az alábbiakhoz kell igazodni:

A püspökök adjanak útmutatásokat arra vonatkozóan – egyetértésben a Püspöki Konferenciával -, hogy a székesegyházakban és plébániatemplomokban, a hívek fizikai részvételének hiánya ellenére, a püspök és a plébánosok ünnepeljék meg a Húsvéti Szent Háromnap liturgiáinak misztériumait, értesítve a híveket a kezdés időpontjáról, hogy lakóhelyeiken imádságban egyesülhessenek az ünnepléssel. Ebben az esetben hatalmas segítséget jelent a modern kommunikációs eszközök segítségével történő élő közvetítés, nem felvételről.

A Püspöki Konferencia és az egyes egyházmegyék is ajánljanak segédanyagokat a családi és a személyes imádsághoz.

Nagycsütörtökön, a székesegyházakban és a plébániatemplomokban, olyan mértékben, amilyenben a valóságos helyzetet figyelembe véve a felelősök lehetségesnek tartják, a papok koncelebrálhatják az Utolsó vacsora emlékmiséjét.

Ugyanakkor kivételesen minden pap engedélyt kap arra, hogy megfelelő helyen, ezen a napon nép nélkül is misét (magánmisét) celebráljon. A Lábmosás fakultatív szertartását hagyjuk el. Az Utolsó vacsora emlékmiséjének végén elmarad az Oltáriszentség átvitele, és azt továbbra is a tabernákulumban kell őrizni. Azok a papok, akiknek nincs lehetőségük szentmisét ünnepelni, imádkozzák el a Vesperást (lásd Imaórák Liturgiája).

Nagypénteken, a székesegyházakban és a plébániatemplomokban, olyan mértékben, amilyenben a valóságos helyzetet figyelembe véve a felelősök lehetségesnek tartják, a püspök/a plébános megtartja Urunk szenvedésének ünneplését. Az egyetemes könyörgésekben a megyéspüspöknek legyen gondja rá, hogy külön megemlékezzenek a betegekről, a halottakról, és mindazokról, akik gyászolnak (lásd Római Misekönyv 224. old 12. pont).

Húsvétvasárnap – A húsvéti vigília szertartása: ünnepeljék a székesegyházakban és a plébániatemplomokban, olyan mértékben, amilyenben a valóságos helyzetet figyelembe véve a felelősök lehetségesnek tartják.

„A vigília ünnepélyes megkezdése: a Lucernárium (Fényünnepség)” részből hagyjuk el a tűzgyújtást. A húsvéti gyertya meggyújtását követően a körmenetet elhagyva hangozzék el a Húsvéti Örömének (Exultet). Ezt követi az Ige liturgiája.

„A keresztség liturgiájá”-nál, csak a keresztségi fogadást újítsák meg (lásd Római Misekönyv 269. old. 46. pont). Így következzen az Eukarisztia liturgiája.

Azok, akik semmilyen módon nem tudnak csatlakozni a templomban ünnepelt húsvéti vigília szertartáshoz, imádkozzák el a Húsvétvasárnapra előírt Olvasmányos Imaórát (lásd Imaórák liturgiája).

A monostorok, szemináriumok, női szerzetesközösségek kapcsán a megyéspüspök jogkörébe tartozik a döntés.

A népi vallásosság kifejezései és a körmenetek esetében, melyek gazdagítják a Nagyhetet és a Szent Háromnapot, a megyéspüspök jogosult dönteni arról, hogy áthelyezésre kerüljenek-e más megfelelő napokra, pl. szeptember 14-re és 15-re.

 

De mandato Summi Pontificis pro hoc tantum anno 2020.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció székhelyén, 2020. március 19-én, Szent Józsefnek az egyetemes Egyház védőszentjének főünnepén.

 

Robert Card. Sarah

prefektus

+ Arthur Roche

érsek-titkár

 

 

Prot. N. 154/20

 

DEKRÉTUM COVID-19 járvány idejére

 

Figyelembe véve a COVID-19 okozta járvány gyors terjedését, és tekintettel azokra az észrevételekre, amelyek a Püspöki Konferenciáktól érkeztek, a Kongregáció frissítést ad azokhoz az általános elvekhez és tanácsokhoz, amelyeket a püspökök számára adott, 2020. március 19-én kelt dekrétuma tartalmazott.

Mivel Húsvét dátuma nem helyezhető át, a betegségtől sújtott országokban, ott, ahol korlátozásokat vezettek be a személyek gyülekezésével és szabad mozgásával kapcsolatban, a püspökök és a papok a nép jelenléte nélkül, megfelelő helyen ünnepeljék a Nagyhét szertartásait, ne legyen koncelebráció, és hagyják el a béke jelének adását.

Értesítsék a híveket a szertartások kezdésének időpontjáról, hogy lakóhelyeiken imádságban egyesülhessenek az ünnepléssel. Segítséget jelenhet a modern kommunikációs eszközök alkalmazásával történő élő közvetítés (nem felvételről!). Nagyon fontos, hogy minden esetben megfelelő időt szánjunk az imádságra, kiemelve mindenekelőtt az Imaórák Liturgiáját.

A Püspöki Konferenciák és az egyes egyházmegyék is ajánljanak segédanyagokat a családi és a személyes imádsághoz.

1 – Virágvasárnap.

Urunk Jeruzsálembe való bevonulásának emlékezetét a templom épületén belül tartsák. A székesegyházakban alkalmazzák a Misekönyvben lévő II. formát, a plébániatemplomokban és az egyéb helyeken pedig a III. formát.

2 – A Krizmaszentelési mise.

Alkalmazkodva a különféle országokban lévő konkrét helyzethez, a Püspöki Konferenciák adhatnak útmutatást a krizmaszentelési mise későbbi dátumra történő halasztásra.

3 – Nagycsütörtök.

A  Lábmosás fakultatív szertartását hagyjuk el. Az Utolsó vacsora emlékmiséjének végén elmarad az Oltáriszentség átvitele, és azt továbbra is a tabernákulumban kell őrizni. Kivételesen minden pap engedélyt kap arra, hogy megfelelő helyen, ezen a napon nép nélkül is misét (magánmisét) celebráljon.

4 – Nagypéntek.

Az egyetemes könyörgésekben a püspököknek legyen gondja rá, hogy külön megemlékezzenek mindazokról akik gyászolnak, a betegekről, és a halottakról (lásd Római Misekönyv). A Hódolat a Szent Kereszt előtt szertartásánál egyedül a celebráns csókolja meg a keresztet.

5 – A húsvéti vigília szertartása.

Kizárólag a székesegyházakban és a plébániatemplomokban ünnepeljék. A keresztség liturgiájánál, csak a keresztségi fogadást újítsák meg (lásd Római Misekönyv).

A szemináriumok, papi kollégiumok, monostorok, női szerzetesközösségek tartsák magukat jelen dekrétum irányelveihez.

A népi vallásosság kifejezései és a körmenetek esetében, melyek gazdagítják a Nagyhetet és a Szent Háromnapot, a megyéspüspök jogosult dönteni arról, hogy áthelyezésre kerüljenek-e más megfelelő napokra, pl. szeptember 14-re és 15-re

De mandato Summi Pontificis pro hoc tantum anno 2020.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció székhelyén, 2020. március 25-én, Urunk születésének hírüladása főünnepén.

Robert Card. Sarah

prefektus

+ Arthur Roche

érsek-titkár

II. A Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye utasításai

  1. A hatósági megszorítások alapján a nem-nyilvános istentiszteletek mediális felvétele alkalmával legfeljebb 5 személy lehet jelen.
  2. A kormány rendelete értelmében – temetés alkalmával – a temetkezési vállalatok személyzetének ésd a gyászolóknak nem szabad kapcsolatba lépniük a temetést végző lelkésszel…
  3. A templomok továbbra is nyitva tartanak – kivétel nép nélküli istentiszteletek alkalmával -, de bennük semmiféle olyan szertartás nem lehet, amely több személy jelenléte miatt gyülekezetnek lenne tekinthető.

Virágvasárnap

A körmenet elmarad.

A Szent Háromnap

Nagycsütörtök – krizma-mise

A szent olajak szentelése egy későbbi időpontra tolódik. Addig is a régi olajakat kell használni…

Az Utolsó vacsora emlékmiséje

Minden papnak engedélyt adunk, hogy egyedül misézzen. A lábmosás szertartása elmarad. A mise végén az Oltáriszentséget a tabernákulumba kell visszahelyezni, és ott is maradjon. Külön sajátossága egyházmegyénknek az ún. Olajfákhegyi-ájtatosság. Kérem a családokat, hogy beszéljenek meg előtte egy időpontot, amikor majd – otthon, mindenki magáért, de – egyidőben imádkoznak.

Nagypéntek

Istentisztelet ezen a napon, még szabad ég alatt sem tartható.

Az Egyetemes Könyörgésekbe beiktathatók más könyörgések is (a járvány) betegeiért, halottaiért, s azokért, akik róluk gondoskodnak.

Húsvéti vigilia

A tűzszentelés elmarad. Az ünnep, amelyen nem vehetnek részt hívek, benn a templomban a húsvéti gyertya meggyújtásával és az Exultet című ének eléneklésével kezdődik. A keresztségi liturgiában csak a keresztségi fogadalmakat kell megújítani.

A húsvéti gyertyának minden nap égnie kell mindaddig, amíg a templom nyitva van.

A harangoknak az idei Húsvétkor nagyobb jelentősége lesz. Nagycsütörtökön a Dicsőség alatt, valamint a Húsvéti vigilia illetve a Húsvéti ünnepi szentmise alkalmával mindhárom harangnak legalább 5 percig kell harangoznia.

Ezen kívül sok helyen az a szokás, hogy minden nap 19.30 órakor megszólalnak a harangok. Ezt ezen rendelettel minden egyházközségben meg kell honosítani.

Ezek a napok mindannyiunk számára nehéz napok. A körülöttünk élő emberek kapaszkodót és reményt keresnek…

Az Önök fáradozásait, emberségét és találékonyságt, minden lelkipásztori szolgálatát amellyel az Önökre bízottakat erősítik, fogadják szívből jövő köszönetemet – és Isten áldását!

Dr. Clemens Stroppel                                               Dr. Gerhard Schneider

általános helynök                                                     segédpüspök

III.

Végül fogadjátok a mi – Szent Gellértről elnevezett Magyar Katolikus –Egyházközségünknek az idei Húsvéttal kapcsolatos utasításait.

  1. Mivel a közös szentmise nekünk sem lehetséges, ezért az elkövetkezendő időben nálunk sem lesz.
  2. Viszont mi, lelkipásztorok, minden hirdetett szentmisénket a megadott időben meg fogjuk tartani, és vagy élőben vagy felvételről nektek le fogjuk játszani. Kérjük tehát, hogy a megadott időpontokat megjegyezzétek, és azokba otthon, ha van rá lehetőségetek (facebook) bekapcsolódjatok. Erre az időre tegyetek félre minden egyéb munkát, vegyétek elő Imakönyveteket (Hozsanna, Éneklő Egyház, Dicsérjétek az Urat, stb.), és abból kövessétek a szentmise menetét, imáit és énekeit.

A fentiek értelmében a következő helyen és időben lesznek ilyen szentmiséink:

Nagyböjt 5. vasárnap – Ulm – 12.00 óra

Virágvasárnap – Stuttgart, 12.00 óra

Nagycsütörtök – Ulm – 19.00 óra

Nagypéntek – Stuttgart – 18.00 óra

Húsvéti Vigilia – Ulm 20.00 óra

Húsvétvasárnap – Stuttgart – 12.00 óra

Húsvéthétfő – Ulm – 10.00 óra

  1. Nagycsütörtökön a mi sajátosságunk a szentmise után a szentségimádás. Arra kérünk hát benneteket, hogy 20.00 órától velünk, lelkipásztorokkal együtt imádkozzatok. Mi a szentségimádás szövegét mind a honlapra, mind pedig a facebookra időben feltesszük.

Kedves Híveink, noha ebben a különlegesen válságos időben a szentmisék és a húsvéti szertartások elmaradnak, Urunk Jézus Krisztus feltámadása nem marad el! Ő, Aki legyőzte a bűnt és a halált, képes ennek a vírus-járványnak a megzabolázására. Kérjük hát bűnbánattal és bizalommal, hogy siessen segítségünkre, ne engedjen elveszni bennünket, és ragyogja be életünket újra feltámadásának boldogító fényével!

Lelkipásztori szeretettel,

Imre atya és Tibor atya

Stuttgart, 2020-03-28.

 

Share

Ajánlott bejegyzések