Karácsonyi gondolatok

szerkesztő

Karácsonyi gondolatok

Isten nem kérdezte meg a népeket,

hogy szabad-e elküldenie Fiát a földre vagy sem?

Nem végzett közvéleménykutatást a nagyhatalmak között,

hogy melyik kormány van mellette és melyik ellene?

Még csak demokratikus szavazást sem óhajtott az ottlakóktól,

hogy szabad-e Fiának Betlehemben földre tennie a lábát vagy sem?

Ha ezt tette volna, akkor leszavazták volna,

hisz a nagy többség – számításból, hatalmi meggondolásból, politikai okokból –

nem Isten mellett volt, hanem ellene.

„Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.“ (Jn 1,11)

Akkor is, és most is…

Isten gondolt egy nagyot, és megcselekedte.

Azt tette, amit az ember számára a legüdvösebbnek gondolt.

Azt tette, ami az embernek a lehető legjobb volt.

Döntést hozott.

Nem számításból, nem hatalmi meggondolásból, nem politikai okokból,

hanem szeretetből,

Döntést hozott, és nem bánta meg.

Szava, Igéje emberré lett.

Szeretetete – Szent Fiában – megtestesült.

Szeretetének feje, keze, lába, szeme, füle, orra szája lett.

Istennek az ember iránti szeretete Jézusban kézzel tapíthatóvá vált.

Istennek nem volt szüksége a többség demokratikus szavazatára.

Tudta, hogy Szent Fia nélkül menthetetlenül elveszne a világ!

Akkor is, és most is…

Ezért ünnepeljük minden évben a Karácsonyt!

Testvér, bárki vagy: Isten szeretetétől beragyogott karácsonyi életet kívánok Neked!

 

Stuttgart, 2018. december 24.

Imre atya

 

Share

Ajánlott bejegyzések