2016. aug.
17
A következő kis történet igen csak elgondolkoztatott. Egy kínai professzor meglátogatta berlini kollégáját. Amint megérkezett a pályaudvarra, barátja már türelmetlenül várta. – „Igyekezz” – mondta neki, „azonnal indul a busz. Ha ezt lekéssük, akkor majd csak tíz perc múlva indul a következő.” A kínai professzor nagy nyugalommal azt kérdezte: – „És mit csinálunk a tíz perccel, ha hamarabb érkezünk oda?” Rohanó világunkban egyre kevesebb az idő. Mindenhova sietve megyünk. Ha kocsival vagyunk és előttünk a lámpa „narancssárgára” vált, még hamar áthajtunk rajta, nehogy egy percet is „elveszítsünk”. Ha autóúton megyünk és......
Részletek
2016. júl.
16
Keress magadnak egy jó közösséget… A legutóbbi szentmisén ismét ott láttalak. Utána odamentem hozzád, és – mint mindig – Téged is meghívtalak a közösségünk legközelebbi rendezvényére. Újfent elhárítottad. Azt mondtad, ezúttal is sietsz, meg aztán alig ismersz valakit, nem is beszélve arról, hogy a „sok embertől“ – és pontosan ezt a kifejezést használtad – „amúgy sem kapok semmit“. „Hát nem elég, ha a szentmisén itt vagyok?“ – kérdezted egy kis éllel a hangodban. „Szerintem többre van szükséged“ – mondtam, és a templom előtti virágágyás mellett állva a szorosan egymás mellett virító virágokra ......
Részletek
2016. jún.
06
Vigyázz a szívedre! Már hetek óta látom rajtad, hogy fáradt és csüggedt vagy… Mintha a szemedből kiveszett volna a tűz… Teszed ugyan a dolgaidat, de minden lelkesedés nélkül… És látom rajtad, hogy Neked is fáj ez a változás… Boldogtalanná tesz… Tegnap aztán megmondtad, hogy tanácstalan vagy: nem tudod, hogyan találhatnál vissza régi önmagadhoz? Hogyan térhetne vissza szemedbe a régi tűz, szívedbe a régi lelkesedés és a boldogság? Mivel sok időnk nem volt a beszélgetésre, ma válaszolok Neked… Nézd, a világ tele van kicsinek és jelentéktelennek látszó dologokkal,......
Részletek
2016. máj.
02
Mi az életed célja? Mosolyogsz, de érzem, hogy belül szorongsz… Féltő szemmel figyeled hároméves kislányodat, aki előttünk a földön játszik, de hangod színéből kihallom, hogy igazából a magad irdatlan gondjaival vagy elfoglalva… Mivel először vagy nálam, nem tudod, mit mondhatsz el nekem és mit nem? És mert sokat hallgatok, ugyanis egész lényedet meg akarom érteni, zavarban vagy, és nem tudod, hogy értem-e, amit mondasz, vagy sem? És akkor kibuggyan belőled: „Céltalan vált minden… Ha nem lenne ő…“ – és kislányod felé intesz, „…akkor… …“… Nem fejezed be a mondatot, de megértem… Más......
Részletek
2016. márc.
29
„Harmadnapra feltámadt a halálból…“ Vannak pillanatok az életedben, amelyek olyan sötétek és szívszorongatóak, hogy azt hiszed: lelked egy sötét sírüregben fekszik… Vannak helyzetek az életedben, amelyek olyan kiábrándítóak és szörnyűek, hogy hetekig nem tudsz kikászálódni belőlük. Szíved ilyenkor végtelenül szomorú, és nem vagy képes semminek és senkinek sem örülni. Olyan érzés ez, mintha egy mély sírgödörben feküdnél… Vannak olyan napok az életedben, amikor – bár vakítóan kacag fölötted a napsugár, Te mégis – mindent sötéten látsz, mert megoldhatatlannak tűnő dolgok nehezednek a lelkedre, és kétségek között vergődve nem találsz......
Részletek
2016. márc.
15
Itt feküdsz a kórházi ágyon sápadtan, összekucorodva a fájdalomtól… Nagyon szíven üt a látvány… Melléd ülök… Résnyire kinyitod a szemed, és biccentve köszöntesz… Megfogom és símogatni kezdem a kezed… Erre kapkodva a levegőt, halkan beszélni kezdesz… Nincs a szavaidban semmi szemrehányás, csak valami mély, szívszorongató szomorúság… „Atya! Ismered ezt az érzést?“ – kérdezed. „Terveket kovácsolsz, de meghiúsulnak. Reménykedsz, de nem teljesedik be. Nekifeszülsz, erőlködsz, mégis vereséget szenvedsz. Fáradozol, hogy jó eredményt érj el, mégis sikertelenséget aratsz. Emberi kapcsolatokba fektetsz, mégis úton-útfélen csalódások érnek. A szeretetre teszel fel mindent, s a szeretet......
Részletek
2016. febr.
16
Amikor megláttalak, szemmel láthatóan bántott valami… Aztán sebtében elmondtad, hogy szomorú vagy, mert valamit elrontottál, valamit elhibáztál… Nem volt ugyan főbenjáró dolog, de következményei csak rontottak jelenlegi helyzeteden… Éreztem, hogy most én sem tudok segíteni rajtad. Mondtam ugyan, hogy: van így az ember. Meg azt is, hogy: hozzátartozik halandó voltunkhoz, hogy néha, ha jót is akarunk tenni, rossz születik belőle… De láttam, hogy őszintén bánt az „árnyékod”. És akkor mentő gondolatom támadt… Minden embernek van árnyéka! Kinek kisebb, kinek nagyobb… Kinek feltűnőbb, kinek rejtettebb… Vannak olyan emberek, akik úgy akarnak árnyékuktól megszabadulni,......
Részletek
2016. jan.
25
Sírsz… Nagyon szíven ütött és sebet ejtett rajtad az a levél, amit a minap kaptál egyik barátodnak hitt személytől… Tudom, hogy mit érzel, mert magam is voltam már hasonló helyzetben. Azt hittem, hogy valamivel jót teszek, és egyesek– rosszat feltételezve – hátam mögött mégis megszóltak… Nekem is nagyon rosszul esett, de aztán elgondolkoztam a dolgon, és az Úr elé vittem az ügyet. Ő ezeket a gondolatokat adta nekem, amit most Neked is átadok. Először is, a kritika – szóban vagy levélben – tükör. Mindegyikben magadat láthatod. Van, amelyik hűen vissza ad belőled valamit, van......
Részletek
2016. jan.
02
„… Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek…” (Lk 2,10) Az ember vágyakozik a jó hír után, mert gyakran nyomasztják őt a rossz hírek, és teszik életét elviselhetetlenül nehézzé. Az ember nem csak kenyérrel él, hanem jó szavakkal, vigasszal és ígérettel. Ahol a jó szavak, az örömteli hírek hiányoznak, ott előbb-utóbb pokollá válik az élet. Egyik napon, „amikor az idő betelt…” és az élet a földön pokollá vált, Isten kiejtett egy különleges szót: kimondta a világba az ember iránti szeretetének a......
Részletek
2015. dec.
04
Olyan szépek, ahogyan itt ülnek előttem és fogják egymás kezét. Még nem tudják, mi vár rájuk, mit fogok nekik mondani vagy mit fogok tőlük kérdezni, csak annyit tudnak, hogy ha házasságot akarnak kötni, akkor szükségük van jegyesoktatásra… És a végén a legtöbbjük sajnálja, hogy véget értek ezek a meghitt beszélgetések, amelyekben összefoglalom nekik hitünk tanítását a házasságról és az őszinte, jézusi szerelemről… Szóval olyan szépek így együtt. Lerí róluk az, amit Antoine de Saint Exupéry így fejez ki: „…Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Ők megszelidítették egymást és felelősek......
Részletek