![](\"https:\/\/stuttgarti-katolikusok.de\/wp-content\/uploads\/2016\/07\/aniko1.jpg\")
<\/a><\/p>\nImre atya \u00e9s Tibor atya zar\u00e1ndokutunk sor\u00e1n nem csak lelkileg t\u00e1mogattak, hanem tud\u00e1sunkra is pozit\u00edv hat\u00e1ssal voltak. Halhattunk t\u0151l\u00fck t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a zar\u00e1ndoklat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, Franciaorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 francia szentek \u00e9let\u00e9r\u0151l, a g\u00f3tik\u00e1r\u00f3l…<\/p>\n
Mivel mindenr\u0151l nem lehet besz\u00e1molni, egy p\u00e1r \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9get szeretn\u00e9k megosztani.<\/p>\n
A zar\u00e1ndoklatot minden vall\u00e1sban megtal\u00e1lhatjuk. Az muszlimnak Mekka, a hinduknak Gangesz, a kereszt\u00e9nyeknek Jeruzs\u00e1lem zar\u00e1ndok\u00fatjuk c\u00e9lja. A l\u00e9nyege az, hogy egy kegyhelyet vagy szenthelyet felkeress\u00fcnk. Egy fontos r\u00e9sze, hogy kimozdulunk a megszokott h\u00e9tk\u00f6znapjainkb\u00f3l, nem csak testileg hanem lelkileg is. Ilyenkor l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa az is, hogy elcsendes\u00fcl\u00fcnk, magunkba sz\u00e1llunk, Istennel besz\u00e9lget\u00fcnk, nek\u00fcnk katolikusoknak pedig az is, hogy elv\u00e9gezz\u00fck a szentgy\u00f3n\u00e1sunkat.<\/p>\n
A zar\u00e1ndoklat gyakorl\u00e1sa az id\u0151k sor\u00e1n sokat v\u00e1ltozott. Kezdetben p\u00e9ld\u00e1ul nem voltak b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k, \u00edgy a \u201cb\u0171n\u00f6st\u201d elk\u00fcldt\u00e9k zar\u00e1ndok\u00fatra. A \u201cneh\u00e9z \u00fat\u201d ut\u00e1n megv\u00e1ltozva, jobbnak t\u00e9rt vissza. Persze a legt\u00f6bb zar\u00e1ndokot az er\u0151s hit vezette, a megv\u00e1lt\u00e1s elnyer\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00fat.<\/p>\n
Az els\u0151 kereszt\u00e9nyek el\u0151sz\u00f6r J\u00e9zus s\u00edrj\u00e1t kerest\u00e9k fel \u00e9s azokat a helyeket ahol \u0150 j\u00e1rt. K\u00e9s\u0151bb pedig a szentek sz\u00fcl\u0151- vagy m\u00e1rt\u00edrv\u00e1ros\u00e1ban j\u00f6ttek l\u00e9tre kegyhelyek vagy zar\u00e1ndokhelyek.<\/p>\n
A k\u00f6z\u00e9pkorban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tiszteleti szok\u00e1sok alakulnak ki, mind p\u00e9ld\u00e1ul M\u00e1ria tisztelete, harcos kereszt\u00e9ny szentek tisztelete \u00e9s b\u00facs\u00fahelyei (Santiago de Compostella), az Olt\u00e1riszents\u00e9g csod\u00e1i \u00e9s b\u00facs\u00fahelyei (\u00darnapja \u2013 Lancianoi eucharisztiai csoda).<\/p>\n
A reform\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ban a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1s sok helyen megsz\u0171nik, sajnos sok k\u00f6z\u00e9pkori kegyk\u00e9p, szobor, ereklye pusztul el. A reform\u00e1ci\u00f3nak Franciaorsz\u00e1gban nincs nagy sikere, k\u00f6vet\u0151it vagy elzavart\u00e1k vagy pedig kitelep\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n
A barokk korban kezd \u00fajra kiteljesedni a zar\u00e1ndoklat, ebben az id\u0151szakban alakulnak meg a kegyhelyek, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a M\u00e1ria tisztelet jegy\u00e9ben.<\/p>\n
A 20-ik sz\u00e1zadban \u00fajra kezd kivir\u00e1gozni a zar\u00e1ndoklat, \u00faj \u00e9rtelmet kap. A mai nap pedig eg\u00e9szen m\u00e1s a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1s gyakorlata. A t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, a modern kor elhozta a k\u00f6zleked\u00e9si viszonyok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. R\u00f6videbb id\u0151 alatt, hosszabb t\u00e1vols\u00e1got tudunk megtenni.\u00a0 A c\u00e9lunk ugyanaz kell maradjon: h\u00e1l\u00e1nkat, neh\u00e9zs\u00e9geinket a J\u00f3istennek felaj\u00e1nlani \u00e9s ez\u00fattal vele tal\u00e1lkozni.<\/p>\n
Utunk sor\u00e1n francia orsz\u00e1g legh\u00edresebb g\u00f3tikus templomait l\u00e1togattuk meg. De mi is a g\u00f3tika? Mi\u00e9rt j\u00f6tt l\u00e9tre? Mik a saj\u00e1toss\u00e1gai?<\/p>\n
A g\u00f3tika Franciaorsz\u00e1gban fejl\u0151dik ki, a 12-sz\u00e1zadban, innen terjed el eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban. A k\u00f6z\u00e9pkorban az \u00e1tlagember felfedezi az \u00f6r\u00f6met \u00e9s, hogy nem csak szomor\u00fas\u00e1gban lehet \u00e9lni. Az \u00e9let \u00f6r\u00f6m \u00e9s Istent\u0151l van. A sz\u00ednek megjelen\u00e9s\u00e9vel, a g\u00f3tikus szobrokon az \u00e9rzelmet, az \u00e9let \u00f6r\u00f6m\u00e9t lehet megfigyelni. \u00a0Az \u00faj st\u00edlus az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben a vall\u00e1soss\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, fel\u00e9bred\u00e9s\u00e9t szeretn\u00e9 \u00e9rz\u00e9keltetni.<\/p>\n
Egy jelent\u0151s \u00faj\u00edt\u00e1s a nagym\u00e9ret\u0171 \u00e9s sz\u00ednes ablakok behozatala a templomba. Ez a f\u00e9ny teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, amit a Jelen\u00e9sek K\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lhatunk meg. A sz\u00ednes ablakokon kereszt\u00fcl csod\u00e1latos f\u00e9ny sz\u00fcremlik be, \u00e9s ez az a pillanat amikor az ember \u00fagy \u00e9rzi mag\u00e1t mintha mennyorsz\u00e1gban lenne.<\/p>\n
A r\u00f3zsaablakok a g\u00f3tikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik jelk\u00e9pe, gyakran a templom\/sz\u00e9kesegyh\u00e1z nyugati r\u00e9sz\u00e9n l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n
Minden id\u0151szaknak meg van a maga saj\u00e1tos zenei st\u00edlusa. Minden zen\u00e9ben egy r\u00e9szt a tisztelet, szeretet van benne, m\u00e1s r\u00e9szt pedig a f\u00e9lelem Isten ir\u00e1nt. A zene \u00e1ltal is meglehet sz\u00f3l\u00edtani az embert. Ebben az id\u0151szakban tal\u00e1lj\u00e1k fel az orgon\u00e1t \u00e9s viszik be a templomokba.<\/p>\n
A g\u00f3tikus templomok fel\u00e9p\u00edt\u00e9se r\u00e9szben \u00fagy volt lehets\u00e9ges, hogy aki a templom el\u0151tt \u00e1rult, az a templom r\u00e9sz\u00e9re ad\u00f3t kellett fizessen.<\/p>\n
Imre atya tan\u00e1cs\u00e1t megfogadva, megpr\u00f3b\u00e1ltam minden templomr\u00f3l legal\u00e1bb egy k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9get megjegyezni, \u00edgy k\u00f6nnyebben lehet a rengeteg \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9s k\u00e9peket besorolni.<\/p>\n
Reims-i katedr\u00e1lis<\/strong> az egyik legfontosabb g\u00f3tikus templom \u00e9s az Unesco Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g list\u00e1j\u00e1n is szerepel. Egy leny\u0171g\u00f6z\u0151, hatalmas katedr\u00e1lis. Az idegenvezet\u0151 befoly\u00e1s\u00e1ra itt tetszettek meg Chagall festm\u00e9nyei, a le\u00edrhatatlan k\u00e9k sz\u00edn\u0171 csod\u00e1latos m\u0171vek. \u00c9rdekesek, egyediek, nem a \u201cmegszokott\u201d templomi festm\u00e9nyek, \u00e9s ez ami megtetszett.<\/p>\n Reims fontos szerepet j\u00e1tszott Franciaorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben is, mivel \u00a0itt koron\u00e1zt\u00e1k meg a francia kir\u00e1lyokat.<\/p>\n Itt hallhattuk a pezsg\u0151 feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 legend\u00e1t is: a germ\u00e1nok mikor bet\u00f6rtek \u00e9s el akart\u00e1k foglalni a v\u00e1rost, egy Benedek-rendi ap\u00e1t, tr\u00e1gya dombba rejtette el a bort. Miut\u00e1n egy id\u0151 ut\u00e1n ki\u00e1st\u00e1k egy eg\u00e9szen m\u00e1s italra tal\u00e1ltak. \u00c9s ez lett a h\u00edres pezsg\u0151.<\/p>\n Amiens-i<\/strong> katedr\u00e1lisban \u0151rzik Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos lev\u00e1gott fej\u00e9t. A 13-ik sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt legmagasabb g\u00f3tikus templom a Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze. Az asztrol\u00f3giai \u00f3ra egy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171, ha szabad \u00edgy fogalmaznom. Az \u00f3ra az utols\u00f3 \u00edt\u00e9letet \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n Egy m\u00e1sik csod\u00e1latos l\u00e1tv\u00e1ny ebben a katedr\u00e1lisban az orgona, 1429-ben \u00e9p\u00fclt, t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s renov\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n Beauvais<\/strong> a legmagasabb bels\u0151 ter\u0171 katedr\u00e1lis. Az az \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy soha sem fejezt\u00e9k be, de \u00edgy is egy remekm\u0171.\u00a0 Hatalmas ablakok d\u00edsz\u00edtik , vil\u00e1gos\u00edtj\u00e1k a templomot. Az asztrol\u00f3giai \u00f3ra a m\u00falt sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt a strasbourgi \u00f3ra mint\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\n Roueni<\/strong> katedr\u00e1lisban l\u00e1that\u00f3 Oroszl\u00e1nsz\u00edv\u0171 Richardnak a s\u00edrja. Mivel test\u00e9t el\u00e9gett\u00e9k, f\u00f6ldi maradv\u00e1nyaib\u00f3l csak a sz\u00edv\u00e9t \u0151rzi a s\u00edr.<\/p>\n Az \u201cOrleansi sz\u0171z\u201d vagy Szent Johanna itt lett m\u00e1gly\u00e1n el\u00e9getve, Franciaorsz\u00e1g egyik szentje.<\/p>\n Lisieuxi <\/strong>katedr\u00e1lis \u2013 egy nagyon kedves \u00e9s lelkes idegenvezet\u0151 bemutatta nek\u00fcnk a katedr\u00e1list \u00e9s besz\u00e9lt Lisieuxi kis Szent Ter\u00e9zr\u0151l. Szent Ter\u00e9z nagyon fiatal kor\u00e1ban \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1ssal bel\u00e9pett a K\u00e1rmelita rendbe. \u0150 a mai modern kor egyik szentje. \u00dczenete az embereknek, hogy a saj\u00e1t tehets\u00e9geinket, k\u00e9pess\u00e9geinket haszn\u00e1ljuk fel arra, hogy Isten szeretet\u00e9t megismerj\u00fck \u00e9s tov\u00e1bbadjuk. A kicsi dolgokban tal\u00e1lhatjuk meg legt\u00f6bbsz\u00f6r a \u201enagyot\u201c. B\u00edzok Istenben az annyit jelent, hogy \u0150r\u00e1 hagyatkozom \u00e9s hagyom, hogy megaj\u00e1nd\u00e9kozzon szeretet\u00e9vel.<\/p>\n Mont St Michel <\/strong>a sziget \u00e9s a rajta l\u00e9v\u0151 benc\u00e9s kolostor is, az Unesco Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze. Egyik jellegzetess\u00e9ge, hogy r\u00e9gebb \u00a0a szigetet sz\u00e1raz l\u00e1bbal lehetett \u00a0megk\u00f6zel\u00edteni ap\u00e1lykor, dag\u00e1lykor pedig \u00fajra szigett\u00e9 v\u00e1lt. \u00c9ppen ez\u00e9rt a kolostornak ad egy misztikus, rejtelmes hangulatot.<\/p>\n Az ap\u00e1ts\u00e1g egy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti csoda \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9g egyar\u00e1nt: anarchikusan volt \u00e9p\u00edtve. A f\u00f6ldszint a testnek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k, teh\u00e1t itt volt a kamra. Felette a szellem t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka vagyis a k\u00f6nyvt\u00e1r. \u00a0Legfel\u00fcl \u00e9s mindenek felett pedig a l\u00e9lek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1nak val\u00f3 helys\u00e9g, a templom.<\/p>\n Chartres <\/strong>a francia g\u00f3tika egyik kiemelked\u0151 alkot\u00e1sa ami majdnem teljes eg\u00e9sz\u00e9ben eredeti \u00e1llapot\u00e1ban maradt meg. \u00a0<\/strong><\/p>\n Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g legnagyobb templomlabirintusa, 1205-b\u0151l. A szerzetesek \u00e9s a zar\u00e1ndokok elm\u00e9lked\u00e9sre haszn\u00e1lt\u00e1k, m\u00edg v\u00e9gig s\u00e9t\u00e1ltak rajta.<\/p>\n P\u00e1rizs<\/strong> egyesek szerint a vil\u00e1g legszebb \u00e9s legromantikusabb v\u00e1rosa. Sajnos az ut\u00f3bbi id\u0151ben Franciaorsz\u00e1gban elk\u00f6vetett mer\u00e9nyletek befoly\u00e1solj\u00e1k az ottani \u00e9letet, a minden napot \u00e9s a k\u00f6zhangulatot. Mindennek ellen\u00e9re k\u00e9t sz\u00e9p \u00e9rdekes napot t\u00f6lthett\u00fcnk itt \u00e9s P\u00e1rizs legszebb templomaiban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet\u00fcnk, im\u00e1dkozhatunk.<\/p>\n Eiffel Torony \u2013 az 1889-es Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt, akkoriban ez volt a vil\u00e1g legmagasabb \u00e9p\u00fclete. Az eredeti tervek szerint, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n le kellett volna bontani. Sz\u00e1mos p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9sz, polg\u00e1r ellenezte a torony fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, mert \u00fagy tartott\u00e1k, hogy elnyomja \u00e9s\u00a0 elrontja a v\u00e1rosk\u00e9pet. Mindennek ellen\u00e9re meg\u00e9p\u00fclt \u00e9s P\u00e1rizs egyik szimb\u00f3luma, l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga lett.<\/p>\n Szent D\u00e9nes sz\u00e9kesegyh\u00e1z a g\u00f3tikus templomok \u201canyuk\u00e1ja\u201d. Sok\u00e1ig ez volt a francia kir\u00e1lyok temetkez\u00e9si helye. Szent D\u00e9nes volt P\u00e1rizs els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ke. A legenda szerint a lefejez\u00e9se ut\u00e1n felvette a saj\u00e1t fej\u00e9t \u00e9s a Montmartre dombr\u00f3l (ahol m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt szenvedett) eg\u00e9szen a mai templomig gyalogolt, saj\u00e1t lev\u00e1gott fej\u00e9vel az \u00f6l\u00e9ben.<\/p>\n Sacre Couer vagy a Szent Sz\u00edv-bazilika, P\u00e1rizs legmagasabb pontj\u00e1n \u00e9p\u00fclt, a Montmartre vagyis a M\u00e1rt\u00edrok hegy\u00e9n a h\u00e1bor\u00fakban elesett francia katon\u00e1k eml\u00e9k\u00e9re. \u00c9vente zar\u00e1ndokok ezrei keresik fel, a Notre Dame ut\u00e1n a m\u00e1sodik legl\u00e1togatottabb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g.<\/p>\n Notre Dame P\u00e1rizs legismertebb g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa temploma, \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl \u00e9p\u00fclt. Impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet, h\u00e1rom gazdagon d\u00edsz\u00edtett ajt\u00f3, \u00e9s ne is besz\u00e9lj\u00fcnk a csod\u00e1latosan sz\u00ednes \u00e9s d\u00edszes ablakokr\u00f3l melyek ragyog\u00e1sa fogadja a l\u00e1togat\u00f3kat.<\/p>\n <\/p>\n A Metzi <\/strong>katedr\u00e1lisban \u00fajra tal\u00e1lkozhatunk Chagall fantasztikus, elb\u0171v\u00f6l\u0151, festett ablakaival. H\u00e1rom orgona tal\u00e1lhat\u00f3, az egyik renesz\u00e1nsz korban lett \u00e9p\u00edtve, 1537-ben (sajnos ennek a t\u00f6rt\u00e9nelmi orgon\u00e1nak m\u00e1r csak egyes alkatr\u00e9szeit lehet l\u00e1tni).<\/p>\n A Strasbourgi<\/strong> katedr\u00e1lis \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy csak egy tornya van, a tervben l\u00e9tezett m\u00e9g egy torony, a d\u00e9li, de soha nem lett fel\u00e9p\u00edtve. \u00a0Itt l\u00e1thatjuk a mai is m\u0171k\u00f6d\u0151 asztron\u00f3miai \u00f3r\u00e1t. Szerkezete a reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9b\u0151l (1547) sz\u00e1rmazik. Sv\u00e1jci \u00f3r\u00e1sok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. 1789-ben, a forradalom idej\u00e9n \u2013 st\u00edlszer\u0171en \u2013 meg\u00e1llt.\u00a0Jean-Baptiste Schwilgue\u00a0keltette \u00e9letre: kieg\u00e9sz\u00edtette egy kopernikuszi planet\u00e1riummal \u00e9s egy liturgikus napt\u00e1rral. Minden nap f\u00e9l egykor egy kis angyal csenget. A Hal\u00e1l\u00a0\u00fcti el az \u00f3r\u00e1t. El\u0151tte haladnak el \u2013 nem ugyanabban az id\u0151ben \u2013 az \u00e9letkorok allegorikus figur\u00e1i (aggasty\u00e1n, feln\u0151tt, ifj\u00fa \u00e9s gyermek). F\u00f6l\u00f6tt\u00fck az apostolok vonulnak el Krisztus el\u0151tt, aki meg\u00e1ldja \u0151ket. A kakas h\u00e1romszor kukor\u00e9kol, \u00e9s sz\u00e1rnycsap\u00e1s\u00e1val is eml\u00e9keztet a bibliai t\u00f6rt\u00e9netre.<\/p>\n Rengeteg tud\u00e1ssal, lelki felt\u00f6lt\u0151d\u00e9ssel \u00e9rkeztem haza. Elhat\u00e1roz\u00e1som, mint minden zar\u00e1ndok t\u00e1rsam\u00e9, hogy pr\u00f3b\u00e1ljam a meg\u00edg\u00e9rt fogadalmakat meg\u00e9lni, kicsi dolgokkal ahogy Szent Ter\u00e9z is mondja, hitemet gyakorolni, m\u00e9g ha nem mindig k\u00f6nny\u0171 \u00e9s egyszer\u0171 is.<\/p>\n Kis besz\u00e1mol\u00f3mat Kis Szent Ter\u00e9z gondolat\u00e1val z\u00e1rom: \u201cNem az az igazi tett, ha sokat adunk, hanem, ha nagyon szeret\u00fcnk\u201c.<\/p>\n Benedek Annik\u00f3<\/p>\n Stuttgart, 2016-07-06.<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n