Tóth Márta: Aacheni zarándoklat – Egy nap a hit szárnyán…

Tóth Márta: Aacheni zarándoklat - Egy nap a hit szárnyán...
szerkesztő

Egy nap a hit szárnyán, a művészet, a kultúra és a történelem jegyében 

Reggel 7 órakor találkozó a Bruder Klaus templom előtt Stuttgartban. Sok sok ismerős, mosolygós arc. Az indulásnak meghitt, ünnepélyes keretet adott a templomi ének és a zarándok-áldás a szerencsés visszatéréshez.

Elfoglaltuk helyeinket a buszon, és irány a hozzávetőlegesen 420 km-re fekvő aacheni  Magyar Kápolnához.

A hosszú út során volt időnk lélekben szépen felkészülni az imádságok, énekek, elmélkedések során a zarándoklatra. Imre atya ejtett szót elsőként a zarándoklat fogalmáról. Majd a “szív küldi szívnek szívesen” elnevezésű bemutatkozó és önismereti beszélgetés során feltárult előttünk, hogy ki kicsoda és milyen módon került kapcsolatba a közösséggel, és megfogalmazta, hogy  zarándoklatának mi a célja. Csodálatos, hogy ahány ember, annyiféle élettörténet, sors, megpróbáltatás, életöröm rajzolódott ki előttünk. Mennyivel könnyebb a sebeket begyógyítani, ha van kivel megosztani az élet által ránk mért keresztet. Egy közösségben megosztott bánat , élettapasztalat összehozza a szíveket. A segítség pedig  a legváratlanabb helyzetben érkezhet. A zarándoklati szándékok  végtelen széles skálán mozogtak, az egyéni kérésektől a nemzetért való felajánlásig. Felemelő volt hallgatni őket…

Schultheis Éva az aacheni dómot helyezte el térben és időben. Nagy Károly frank király,  Aachent tette meg birodalma központjának. A dóm oktogon részét is ő építette, bizánci stílusban.  Római településekről származik a márványpadló és  az oszlopok (kevés látható ma belőlük, mert a Rajna-vidék francia megszállása alatt nagy részét Párizsba hurcolták). Az idők folyamán a dómot bővítették, javították, újjá építették, így a gótikus  részektől a barokkig minden stílus képviselteti magát. 1367-ben Nagy Lajos magyar királyunk építtette gótikus stílusban a Magyar Kápolnát. Azon kegyességi vagy vezeklő zarándokok részére, akik a Magyarországról megérkezve igényelték a szentgyónást és a szentáldozást, illetve az igehirdetést saját anyanyelvükön.

A következőkben a középkori magyar zarándoklatok négy típusáról én tartottam ismertetőt. A kegyességi és vezeklő zarándoklatokon kívül szóba került a lovagi, valamint a törökök által elrabolt magyarok kiszabadítására irányuló Szentföldi  zarándoklat is. Megismerkedtünk több híres magyar zarándokkal: Krizsafán fia Györggyel, aki Szent Patrik purgatóriumában járt, Tari Lőrinccel, aki egész házanépével utazott Compostellába és Írországba, egy szepesi illetőségű emberrel, akit emberölés bűne miatt küldtek Bariba, Rómába, Compostellába és végül Aachen városába, vezeklésül hozzávetőlegesen 7000 km-t tett meg, valamint Himfi Benedek bolgár bán lányának, Margitnak a történetével.

Rövid pihenőket beiktatva fél kettő körül érkeztünk meg a dóm térre, ahol Lukács József atya fogadott bennünket nagy-nagy szeretettel. A bejárat felől a dóm oktogon részébe érkeztünk. Szabályos nyolcszög, magas középterét tizenhatszögű, kétszintes körüljáró övezi. Az oktogon dísze, a mennyezetről belógó hatalmas bronz csillár Barbarossa Frigyes császár ajándéka. A késő román stílusú csillár 12 tornya a mennyei Jeruzsálemet idézi. A belső felületeket márványburkolat és figurális mozaikok díszítik.  A kupola díszítése  magával ragadó!

A 14 órakor kezdődő szentmisét Karl Reger emeritus püspök, Imre atya és Lukács József kölni plébános  mutatta be.  A szentbeszéd alatt a Három királyok Jézus kereséséről elmélkedtünk. Párhuzamba állítva a zarándokok Isten keresésével. A királyok elindultak az újszülött Messiás keresésére, kitartottak minden viszontagság között, és végül képesek voltak a csöpp gyermek személyében felfedezni a Messiást. A mi zarándok életünknek is ez a célja. Megtalálni, befelé figyelve Istent, majd a másik emberben is meglátni Őt. A szentmise már a facebookon is megtekinthető, ahol meghallhatjátok, milyen szavakkal le nem írható zenei élményben volt részünk az Ács József kórus és Palatinus Violetta művésznő jóvoltából.

A mise, és Imre atya 650 éves Magyar Kápolnáról szóló beszámolója között Évának volt egy kis ideje, hogy a látható kincsekre ráirányítsa a figyelmet.

Jól látszik a dóm négy fontos kincse: a Mária ereklytartó (Marienschrein), melyben a 4 nagy ereklyét őrzik: Krisztus pólyáját és a keresztrefeszítéskor rákerült ágyékkötőt, Mária fehér ruháját és Keresztelő Szent János lefejezésekor használt kendőt. Ezen ereklyéket lehetett megtekinteni a hétévenkénti nagy búcsú alkalmával.

Itt említeném meg, hogy  Nagy Lajos király anyja, Erzsébet királyné aacheni zarándoklatra (1357) kb. 700 fős kísérettel érkezett, mely az ereklyék körül hordozása után a legfelemelőbb mozzanata volt a nagy búcsúnak. Képzeljétek el 700 ember gyertyával a kezében énekelve érkezik a városba!

A következő nagybecsű kincs, a Nagy Károly ereklytartó (Karlsschrein), előtte a sas alakú gótikus felolvasó pult. Fent pedig a Mária képe, a “Napba öltözött asszony”.

A dóm szószékét Szent II. Henrik császár, Szent István magyar király sógora ajándékozta.  A dóm Magyar Kápolnáját – mint láttuk – Nagy Lajos király építtette fel 1367-ben. A kápolna barokk stílusban átépítve ma is létezik. Itt látható Szent István, Szent Imre, Szent László koronás királyaink illetve Szent Gellért püspök szobra.

Az aacheni magyar testvéreink szervezésének köszönhetően a  dóm kincstárában több csodálatosan finoman megmunkált magyar vonatkozású kincset is láthattunk, melyek nagy hasonlóságot mutatnak az Esztergomi Bazilika Kincstárának gyűjteményével.

17 óra magasságában újra buszra ültünk. Éva most már mindenkivel megosztotta a dóm, a  kincstár és a Magyar Kápolna művészettörténeti értékeit.  Én pedig szót ejtettem még  Erzsébet királyné és fia, Nagy Lajos gazdag adományozásairól. Természetesen a megtapasztalt élményekről is beszéltünk. Az út hazafelé is nagyon kellemesen, vidáman telt. Talán 22 óra 30 körül érkeztünk vissza Stuttgartba.

Szívből köszönjük a szervezést és a tevékeny részvételt mindenkinek. Csodás élmény volt nagy királyaink, egyházi méltóságok, mélyen hívő katolikusok nyomában járni.

Tóth Márta

Stuttgart – Aachen, október 29.

 

Share