Farsang

FARSANG 2012

Bemondó: Szeretettel köszöntök minden kedves Hívemet és minden kedves Vendéget, aki ma este ide talált, erre a kis farsangi ünnepségre. Nem volt könnyű, tudom. A tegnapi nap ugyanis sokaknak csak holnap fog bevégződni… Egyesek, bár nem lenne szabadna kiprédikálnom őket, nekem ezuttal is keresztbe tettek. Beszélhetek én az embereknek templombajárásról, döröghetek én az élet komolysága mellett, ők csak bálokat és farsangokat szerveznek… És világos, hogy nekik van sikerük. Tegnap éjszaka is, amikor véletlenül betévedtem hozzájuk csak látni, hogy melyik hívem jár a templom helyett oda…, 230 embert számoltam össze. Nálam nincsenek annyian Karácsonykor vagy Húsvétkor… El is határoztam hazafelé jövet, hogy ezen túl a prédikációk témáján fogok változtatni. Hátha felvehetem a bálok rendezőivel a konkurrenciát.

Ime az első téma: Ezen az estén csak a pálinkáról lesz szó. Azt mondod, hogy kit ér-dekel ez a téma? Nem is gondolod! Otthon és itt, Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, sőt az egész magyar társadalomban mindenkit. Pár évvel ezelőtt, pon-tosabban 2008 novemberében, amikor a Gyurcsány-kormány által a tönk szélére vitt ország ezer gazdasági sebből vérzett, a Magyar Köztársaság Országgyűlése 359 igen és 1 nem szavazat mellett elfogadta az ún. pálinkatörvényt. Ennek értelmében pálinká-nak csak azok a gyümölcs- és törköly-párlatok nevezhetők, amelyek Magyarorszá-gon termett gyümölcsből készülnek. 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak. Végül minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek. A törvény ugyanakkor egy ellenőrzési jogkörrel bíró Nemzeti Pálinka Tanács felállításáról is rendelkezett. Mennyi munka, tanácskozás, fejtörés és próbálkozás előzhette meg ennek a világraszóló törvénynek a megalkotását. Hát mindez nem azt bizonyítja, hogy a széles magyar rónán és másutt is mindenkit csak a pálinka érdekel? Erről szóljon hát az első jelenetünk is. Következik Mezei Éva.

Szereplő: Mezei Éva

Korszakalkotó felfedezést tettem.

Az az igazság, hogy hagytam teljesen elgyomosodni az eper ágyást. Epernek azt nevezem, amit sokan szamócának, és nem azt, ami fán terem, az nekem szeder, amúgy a szederindán is szeder terem. Minek van ennyi bogyó? Talán egyszerűbb, ha maradunk a strawberrynél, azt mindenki érti. Nem lehetett már továbbhalogatni a kitisztítását, így ez lett a ma délutáni feladatom. Fárasztó és unalmas munka, de közben szabadon csaponghattak gondolataim. Most kivételesen nem a politikus fantáziám indult be, így korszakalkotó felfedezést tettem, nevezhetnénk akár történelmi jelentőségűnek is. Rájöttem mi a magyarság lényege, mi az, ami egy magyar embert megkülönböztet bárki mástól, piréztől, hottentottától, angoltól, némettől, szlováktól. Nem a nyelv, nem a gének. Dehogy! Mi az, ami nélkül egy igaz magyar nem kezdi el napot? Mivel kívánunk egymásnak jó reggelt? Miért álltunk sorba az átkosban reggel kilenckor a közértek előtt? Mi a legismertebb hungaricum, amire a legbüszkébbek vagyunk? Igen! A pálinka! A magyarság lelkének kvinteszszenciája. Nem kell nekünk szólásszabadság. Minek annyit dumálni. Nem kell gyülekezési szabadság. Hogy a csőcselék randalírozzon? Nem. A magyarság legfőbb szabadságjoga a pálinkafőzés szabadsága. Eddig idegen elnyomók és idegenszívű kiszolgálóik megakadá-lyozták, ezzel megtörték a magyarság gerincét, és elsorvasztották a lelkét, de ennek most vége. Minden meg fog változni. Pálinkás szebb jövőt. És persze ne feledjük: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz pálinkát igyunk!”

 

Bemondó: Erre a pálinkás bevezetőre egy nóta következik: Van nekem egy rettenetes szokásom… Zongorán kisér – mi az, hogy „kísér” – vezet! – Kovács Edit!

 

Bemondó: Nézzünk most vissza egy kissé a múltba, és vizsgáljuk meg a magyar pálinka történetét. Buda környékén már a XIII. századból találtak speciális pálinkás üvegeket. Míg másutt katedrálisokat építettek, és egyetemek alapításával bajlódtak az uralkodók, nálunk pálinkát készítettek. Ugyanis a pálinka eredete egy király nevéhez fűződik. És olyan sikere volt, hogy a XIV. századra már minden európai királyi orvosnak ismernie kellett ezt az új magyarországi királyi gyógyitalt. Ki volt ez a koronás fő? Noha a rozmaringgal aromásított borpárlatot Erzsébet királyné használta saját köszvényének gyógyítására, ő férjétől, Károly Róberttől tanulta el, aki szintén erősen köszvényes volt, de ennek a nedűnek a fogyasztása következtében – mily isteni csoda! – kigyógyult belőle. Ezért hívták az italt „Aqua vitae reginae Hungariae” – „a magyar királyné életvizének”.

Eredetileg „égett bor” volt a neve. A XVI. századtól azonban a szlovákból átvett „pá-linka” szót használjuk. A szó változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka. Én ez utóbbit tartom a legérthetőbbnek: aki ugyanis sokat iszik belőle, az úgy gurul – ide vagy oda, mint a gurulyka. Hogy mennyire rohamosan terjedt ez a gyógyszer, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1851-ben Magyarország területén 105.129 főzdét írtak össze. Kádár János pártvezér idején azonban mindössze 815-re zsugorodott ez a szám. Hogy miért? Talán mert a kommunisták csak a „gulyás-kommunizmusra” figyeltek és nem a pálinkás-kommunizmusra. Következzék pár vidám tréfa a pálinkáról – Mezei Tibor előadásában – aki egyébként csak ezért a viccekért jött el Pforzheimból….

 

Szereplő: Mezei Tibor

  1. Mennyi a pálinka és az aszpirin összege?
    – ???
    – 11, ugyanis a pálinka üt, az aszpirin meg hat, és ugye üt meg hat az tizenegy.
  2. Az étteremben a pincér a vendég asztalánál szervírozza a halételt. Egy-két perc után a vendég így szól a pincérhez:
    – De uram, ennek a halnak pálinkaszaga van!
    A pincér pár lépést hátralép, majd megkérdezi:
    – Még most is, uram?
  3. Két alkoholista elmegy kempingezni. Mondja az egyik:
    – Én hoztam magammal egy üveg pálinkát, hogy ha véletlenül megszúrna minket egy rozsdás szög, legyen mivel fertőtleníteni. Te mit hoztál?
    – Két rozsdás szöget.

 

Bemondó: Addig, amíg józanok vagyunk, következzenek az Andree-fiúk közös ze-nei kooprudukciójukkal…

 

Bemondó: Senki nem gondolná közületek, hogy milyen nehéz és fortélyos mesterség a pálinkafőzés. Az érett, egészséges gyümölcsöt leszedjük. Megmossuk, ledaráljuk és erjesztő edénybe rakjuk. Az edény légmentesen lezárjuk. A cefrét desztilláljuk. Az üstöt melegítjük, a hevítés során a cefrét keverjük, nehogy leégjen. Beállítjuk az ital alkoholtartalmát. Ha mindezzel végeztünk, jöhet a palackozás. Hát nem emberfeletti türelmet és tudást igényel ez a folyamat? Nem csoda, hogy a középkor vallásos embere védőszent után nézett, és – csak a hordó tartalmára összpontosítva – meg is találta Szent Miklós myrai püspökben. A legenda szerint ugyanis egy alkalommal három vándordiák szállt meg egy myrai vendégfogadóban. A vendéglős kincset gya-nított náluk és éjszaka, felesége segítségével megölte őket. Feldarabolta, besózta és hordóba rakta tetemüket. Szent Miklós azonban éppen arra járt. Szállást kért, majd felelősségre vonta a vendéglőst gonosz tettéért. Majd kiterjesztette a hordó fölé a kezét, és imádságára a három ifjú feltámadt…

Ez után a borzongásos történet után következzenek most ismét viccek a pálinkáról Dávid Feri és Zumbühl Vili előadásában.

 

Szereplő: Dávid Feri és Zumbühl Vili
4. Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
– Kérem mondja el egy napját!
– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…
– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van!

 

Bemondó: Egy ének következik: Utcára nyílik a korcsmaajtó…

 

Bemondó: Mindannyian tudjátok, hogy a magyar „pálinka” elnevezés védett, azaz hungarikum. Az európai uniós jogszabályoknak (No 1576/ 89) megfelelően a „pálinka” szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött párlatok Pălincă néven hozhatók forgalomba. Kevesebben tudják viszont azt, hogy milyen nagy harc előzte meg az uniós tárgyalásokat. Amikor a szó használatáért az uniós testület előtt a román és a magyar delegáció vezetője megjelent, arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mely szerint országa nyelvéből ered a szó. A román küldött elkezdett egy mesét Dáciától kezdve Decebalig, és egy félórás beszédjével mindenkit lehengerelt. Ekkor a magyar külügyminisztérium képviselője lépett az emelvényre. Kinyitotta a román nyelv értelmező kéziszótárát, és a pălincă címszó alatt a következő magyarázatot olvasta fel: „A pălincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” Ezzel az emelvényről lelépett. Az európai uniós testület pedig a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is magyar eredetűnek nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így kapta meg Magyarország a kizárólagos szóhasználat jogát.

 

Bemondó: Egy ének következik: A vásárhelyi csárda ki van festve…

 

Bemondó: Miután megismerkedtünk a pálinkával, annak főzése csínjával-binjával, majd hallottuk, hogy milyen nagy erőfeszítések árán lett belőle nemzeti ital, nem is gondoljuk, hogy milyen nagy szolgálatot tesz. Pálinka nélkül például egy férfi nem tudna grillt sütni. Nem hiszitek? Stauder Éva bebizonyítja Nektek…

 

Szereplő: Stauder Éva

Amikor egy férfi grillsütésre szánja el magát, a következő eseménysorozat indul el:
1. A férfi előveszi a kerti grillt és a faszenet. Mivel ez egy nagyon fontos esemény, kiadósan megissza az első pohár pálinkát.
2. A nő letakarítja a grillrácsot.
3. A nő lemegy a zöldségeshez.
4. A nő lemegy a henteshez.
5. A nő előkészíti a salátát és a zöldségeket.
6. A nő előkészíti a húst a sütéshez.
7. A nő egy tálcára készíti a fűszernövényeket a szükséges eszközökkel.
8. A nő kiviszi a lesikált grillt és a tálcát a férfinek, aki elterülve sört iszik.
9. A férfi elhelyezi a hússzeleteket a grillen. Mivel új erőre van szüksége, még egy pohár pálinkát tölt magának.
10. A nő bemegy és megterít.
11. A nő elkészíti a zöldségeket.
12. A nő kimegy, hogy szóljon a férfinek, hogy a hús épp odaég.
13. A férfi leveszi az odaégett húst, és átadja a nőnek. Bánatában még egy pohár pálinkát iszik.
14. A nő tálal.
15. A férfi italt tölt. Magának.
16. A nő leszedi az asztalt.
17. A nő elmosogat és rendberakja a konyhát.
18. A férfi otthagyja a grillt, mert még van rajta némi parázs. Majd újfent tölt magának egy pohár pálinkát.
19. A férfi megkérdezi a nőtől, hogy örül-e, hogy ma nem neki kellett főznie.
20. És bizonytalan arcát látva megállapítja, hogy a nők soha nem elégedettek. Erre ismét iszik egy pálinkát. Ez ugyanis nehéz napja volt…

 

Bemondó: Következzék most Által mennék én a Tiszán ladikon… kezdetű énekünk…

 

Bemondó: Nem csak a pálinka szavunk védett, hanem egyes pálinkafajtánk is. Mivel egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesz-tésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk, ezek a következők: a Szatmári szilvapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Békési szilvapálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Gönci barackpálinka, az Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka és a Pannonhalmi törkölypálinka. De ezen kívül vannak olyan különleges pálinkáink, amelyeket a többi nemzet csak irígyelhet. Makón pl. hagymapálinkát, Röszkén paprikapálinkát, a Vajdaságban eperpálinkát, a Székelyföldön pedig köménymagos pálinkát állítanak elő. És nem is akár milyet! Hogy még hogy hány helyen mi mindenből csinálnak pálinkát, és főleg mit kevernek hozzá, jobb ha nem is tudjuk… Következzék most a Schultheis házaspár…

Szereplő: Schultheis Éva és Jóska

  1. A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben. A fiú megkérdezi:
    – Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám?
    – Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.
  2. Józsi és Sanyi focimeccsre mentek.
    Egy üveg pálinkát is vittek magukkal és megbeszélték, hogy amikor gól esik a meccsen, lehajtanak egy-egy kupicával.
    A meccs befejeződött, a végeredmény 0:0.
    Nagy csend után Sanyi leverten megszólalt:
    – Te Józsi, legközelebb menjünk inkább kosárlabda meccsre.
  3. Két sofőr pálinkázik a kocsmában, kint meg járó motorral pöfögnek a kocsik.
    Az ablakon keresztül lesi a rendőr, ahogy a sofőrök koccintanak.
    – Hé! – Kiált oda. – Maguk mit isznak?
    – Pertut.
    – Az más! Mert ha pálinka lenne, most rögtön elvenném a jogosítványukat!

 

  1. Egy kissé ittas fickó találkozik a kocsmában egy barátjával. A barát rögtön látja, hogy a másikat valami probléma gyötri:
    – Miért vágsz ilyen aggodalmas képet?
    – Hát az van, hogy a feleségem három napja leszaladt az újságoshoz venni egy újságot, és azóta nem tért haza!
    – Ugyan már, három nap újság nélkül, mit számít?

 

  1. Egy házaspár a harmadik gyerek születése után elhatározza, hogy spórolni fognak. Az asszony azt kéri a férjétől, hogy mondjon le a pálinkáról. A férfi nagy nehezen beleegyezik. Nem sokkal ezután viszont egy nagyobb összegű számlát talál a feleségénél kozmetikumokról. Kérdőre vonja az asszonyt:
    – Megegyeztünk, hogy lefaragunk a kiadásokból, te mégis egy vagyont költöttél magadra!
    – Drágám, ezeket azért vettem, hogy neked jobban tetsszem! – válaszol a feleség.
    – Miért, mit gondolsz, a pálinka mire volt jó?

 

Bemondó: Megvallom, hogy ezek után magam is kedvet kaptam egy jó pálinkára. Az a gondom azonban, hogy nem tudom, hogyan kérjek egyet magamnak? Ugyanis a pálinkát tájegységeink szerint más és másként nevezik. Lássunk hát egy pár elnevezést.

Célzóvíznek neveznek általában az ötödik pohár után minden pálinkát,

Szemvíznek hívják azt, amelyből keveset adnak az embernek,

Guggolósnak azt, amely elől guggolva kell elhaladni az ablak alatt, nehogy megkínáljanak vele,

Háromemberes az a pálinka, amely ivása közben 2 ember lefog és a 3. a szájamba tölti,

Kerítésszaggató az erős, vagy rossz alapanyagból, vagy rosszul lefőzött pálinka jelzője,

Papramorgó volt a falusi kántorok énekhangjának minőségét javító pálinka jelzője,

Szíverősítő, amikor már semmiféle orvosi gyóogyszer nem használ a szívnek,

Nerángass, amelyet én fizetek…

De a következő pár találó elnevezés sem „eldobandó”: anyatej, boszorkányfing, lacibetyárköpés, majomtej, nyakolaj, piaclégyköpés, gyűlölömital. Hát nem találékony a magyar nyelv? – Következzék most Kollmann Eszter, Szegi Hajnalka és Zumbühl Csilla arról, hogy hogyan fogyasszuk helyes módon a pálinkát…

 

Szereplő: Kollmann Eszter

Hogyan fogyaszd a pálinkát: hidegen vagy melegen?

Bizonyára már Veled is előfordult baráti társaságban, lakodalomban stb., hogy a pálinkát jól lehűtve hozták eléd, még a pohár is „hamvas” volt. Nos, tudnod kell, hogy nem jól tették, sőt! Éppen ellenkezőleg! A pálinkát szobahőmérsékleten-, 18-22 fokon- illik fogyasztani, mivel a gyümölcs, a zamatok, az érleltség íze ott tud kijönni igazán. Hűtve nincs élvezeti értéke.

 

A kóstolásnál fontos szerepet játszik bizony a pohár! A teljes íz és aroma, amely a pálinka minden cseppjében megtalálható, csak akkor élvezhető igazán, ha a megfelelő formájú pohárból fogyasztjuk. Ez az úgynevezett tulipánforma, amely alul öblös, felül összeszűkül. Ez azért fontos, mert az alsó, öblös részben található nagy párlat illatanyagait a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti. Az öblös része elég párolgási felületet ad az italnak, amit a szűk felső része egyenesen a kóstoló orrába irányít. Így elég, ha egy kicsit megdöntöd a poharat, mozgatod az italt, vagy – a borhoz hasonlóan – körkörösen megmozgatod poharat, ezáltal a pohár légterében levő illatanyagok rendeződnek. Ha az orrod felé közelíted a poharat, megismerheted

A különböző illatösszetevőket.

 

Szereplő: Szegi Hajnalka

A pálinkaivás tízparancsolata:
1. Sose idd éhgyomorra!

2. A hűtött pálinka elveszíti a zamatát, fogyaszd szobahőmérsékleten!
3. Ne fejtsd el megszagolni!
4. Apró kortyokban élvezd a pálinka zamatát!
5. Kulturáltan és mértékkel fogyaszd a „tüzes vizet”!
6. Ha többfélét kóstolsz, azt 2 cl-es poharakkal tedd!
7. Légy kísérletező, és kóstolj meg új ízeket!
8. Egy alkalommal legfeljebb öt ízt kóstolj!
9. Amíg iszod, gondolj arra, hogy több kilogramm gyümölcsből lesz egy liter, a gyümölcs esszenciáját iszod!
10. Légy büszke nemzeti italunkra!

 

Szereplő: Zumbühl Csilla

A pálinka kismértékben gyógyszer? Igen!  A pálinka ugyanolyan nemzeti sajátos-ságunk, mint a pirospaprika, vagy a tokaji aszú, azaz igazi hungarikum. A reggeli pálinkafogyasztás a paraszti élet elmaradhatatlan velejárója, a nehéz, zsíros reggeli megemésztésének a segítője, a nehéz munka idején meg a fáradtság ellenszere volt. A pálinka az ünnepek táján is – lakodalom, keresztelő – megtalálható volt az asztalon, fontos szerepet játszott a régi emberek világában. A jókedvcsinálás mellett gyógyszernek is szolgált.

 

Nézzük mire:

Külsőleg

* Fertőtlenítés: a magas alkoholtartalom miatt erősen fertőtlenítő hatású a pálinka (fogfájásra, meghűlésre, fertőtlenítésre és egyebekre használták).

* Hűtés: a gyorsan párolgó alkohol a csípéseket, égéseket kellemesen hűti.

 

Belsőleg

* Gyomorbántalmak, köhögés, rekedtség enyhítésére.

* Fájdalomcsillapítás: a modern gyógyszerek megjelenése előtt a mindenki által könnyen elérhető fájdalomcsillapítók a pálinkák voltak.

* Hasmenés ellen: erős hasmenést egy kis pálinka csillapítja.

* Vérnyomáscsökkentés: a pálinka tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást (különösen a fokhagymás pálinka javallott).

 

Bemondó: Ének következik most: Lenn a délibábos Hortobágyon…

 

Bemondó: Amiután láttuk, hogy a magyar pálinkának milyen jelentősége van népünk és országunk életében, milyen gyógyhatásai vannak, nem csodálkozhatunk azon, hogy 2004-ben létrehoztuk a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesületet (MPLE), amelynek fő célkitűzése, hogy a Magyarországon termelt minőségi pálinkákat a világgal megismertesse. Az egyesület feladata pálinkáink történelmi hagyományainak ápolása, és széleskörű alkalmazásának megismertetése.

Ezt kívánja most tenni Szegi Oszkár is, aki egy különleges magyar receptet ismertet.

 

Szereplő: Szegi Oszkár

A pálinkás pulyka receptje
Pálinkás jóreggelt, emberek!
1. Vegyünk egy pulykát!
2. Egy pohár pálinka.
3 Tegyük a pulykát a sütőbe!
4. Második pálinka.
5. Állítsuk a hofokot 190 sütőre!
6. Harmadik pálinka.
7 Süssük be a kapcsolót!
8. Most a 4. pálinka.
9. Pulykázzuk meg a zsírt!
10. Pálinkázzuk meg a palackot.
11. Dugjuk sütőt a pulykába!
12. Poharazzunk még egy pálinkát a sütőbe!
13. Süssük az pálinkát még egy óráig!
13+1. „Gyöngyvirágos kis kertedben mosolyog a napsugár is…”
14. Pulykáljuk meg az puha pálinkáját!
15. Vegyük ki a pulykát az pálinkából!
16. „Édes anyám, kössön kendőt!…”
17. „Kiskút, kerekes kút…”
18. Öblítsük le a pálinkát egy kis pulykával!
19 . „Káposzta, káposzta, pálinkási káposzta…”
20 . Palackoljunk még egy pálinka sütőt!
21. „Nyílára uccásik a krocsma!…”
22 . Állítsuk meg a pulykát és süssük meg a terítéket!
23 . ogyasszuk el a sütőt, mielőtt a teríték megeszi a pulykát…

 

Bemondó: Kedves Vendégeink. Műsorunkat azzal fejezem be, amit Mezei Éva mondott az elején: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz pálinkát igyunk!” Hamvazószerda küszöbén viszont még kiegészíteném azzal, hogy „de sok jó pálinkával sem érdemes megrövidíteni.” Kár lenne érte, mert értékesebb, mint a pálinka! Hát nem?

Kezdődjék a nótafa a „Két út van előttem…” című dalunkkal.

FARSANGI MŰSOR 2011

 

  1. Beköszöntő

Bemondó: Kedves Testvérek! Sok szeretettel köszöntelek Benneteket idei Farsangi Műsorunk elején. Ha olykor-olykor templomban is megfordultatok, akkor tudjátok azt, hogy az idei esztendőt a Magyar Katolikus Püspöki Kar felhívásának megfelelően a Család Évének kiáltottuk ki. Minden imánk, szentmisénk, ájtatosságunk és projektünk azt célozza, hogy a mi Egyházközségünkben is erősödjék és virágozzék a család.

De mi a Család? A család a társadalmi élet alappillére, fennmaradásának fontos feltétele. A gyermek itt sajátítja el a magatartás szabályait, az elvárt viselkedésformákat, a másik személy tiszteletét. Itt van lehetősége megismernie önmagát és környezetét. Ebből következik, hogy a család, mind a társadalom, mind pedig az egyén számára nélkülözhetetlen. Szüksége van rá gyermeknek és felnőttnek egyaránt, hisz mindannyian odaadó szeretetre, biztonságra, megértésre és védettségre  vágyunk.

A család tehát csupa előnyökkel jár! És minél nagyobb a család, annál nagyobbak az előnyök: kisebbek a szobák, nem kell annyit takarítani, több a száj, nem hízik el olyan gyorsan az ember, kevesebb a levegő, az ember megtanulja, hogy nem mindent kell mellre szívre, több a zseb, kevesebb zsebpénz, nem kell töprengenie az embernek, mire költsön, és így tovább.

Tehát nagy család, sok előny… Hadd bizonyítsam egyik ostfilderni barátom esetével is. Feleségével és 7 gyermekükkel lakást akartak bérelni, de sokáig nem találtak megfelelőt. Amelyik ingatlan elég nagy lett volna, ott nem szívesen láttak annyi gyereket. Egyik nap felkerekedtek, hogy megnéznek egy szép nagy lakást a temető közelében. Barátom azt mondta a feleségének: – Te a négy nagyobb gyerekkel menj, sétálj egyet itt a temetőben, én majd a három kicsivel megnézem addig a lakást. A háziúr kedvesen fogadta őket, megkérdezte a férfitól: – És mondja, ez az egész család? Hol van a felesége? – Drága jó feleségem a temetőben van a négy másik gyermekünkkel együtt. A házigazda annyira megsajnálta őket, hogy azonnal kiadta nekik a lakást…

Lám, milyen nagy előnye van a nagy családnak! Pedig ha a jó Isten akkor ott, a Paradicsom-kertben Ádámra hallgat, akkor az egész család-projektből nem lesz semmi!

Hallgassuk meg most a férfi és a nő teremtésének székely változatát Zumbühl Willy előadásában.

 

Ádám és Éva

Mikor az Úristen megteremtette Ádámot, erőst gyönyörködött benne, de észre-vette, hogy Ádám szomorú. Adott neki mindent, de ő nem örvendett semminek. Gondolta az Úr, biztosan azért olyan bubánatos, mert egyedül van. Kéne neki valami társ.

Gondolkodott az Öreg, bément a műhelybe, körülnezett, s látta, hogy még mara-dott valami anyag a világ teremtésiből. Az Úr esszeszedte ezeket a maradékokat, csak a vót a baj, hogy mindenből eppe csak egy kicsi maradott. Vót egy kevés a macska ravaszságából, a kutya hűségiből, a kégyó simulékonyságából, az őzikék szelídségiből, a nyulak félénkségiből, a tigris kegyetlenségiből, a madárkák cserfes-ségiből. Esszegyúrta, de nem lett elegendő. No, ha nem, elalította Ádámot, s egy darabocskát kivett a ódalbordájából s avval elég lett.

Elkészült Éva es. Az Úr letette egy fa alá Ádám közelibe s leste, hogy mi lesz.
Egyszer csak Ádám megpillantotta Évacskát, odament hezza, kedte kerülni. Éva pillogtatott, mint egy őzike, szeliden, félénken. Ádám addig kécinkedett véle, míg megbátorodott. Osztá vót öröm! Azt se tudták, hogy játszódjanak. Az Úr örven-dett. Így ment ez egy hétig. Egy hét után Évácska kezdett bartis lenni. Ádám kesergett egy üdeig, osztá megharagudott Évára erőst. Menyen az Úrhoz nagy méregvel:
– Uram, teremtőm, vedd el töllem ezt az asszont, mert erőst sok bosszúságot szerez nekem!
A Jóisten elvette Évát Ádámtól. Ádám esent egyedül maradott. Lődörgött ide-oda, suhutt se kapta a helyit. Egyszer osztá nem bírta tovább, megint az Úr elejibe állott:
– Ó, Uram, teremtőm, add vissza nekem Évát, me veszek el nélküle!

Az Úr esszeráncolta a homlokát s visszaadta Évát. Na, vót nagy öröm! Egy üdeig.
Kicsi üdő múlva menyen Ádám:

– Ó, Uram, teremtőm, vedd vissza ezt az asszont, met nem tudok vélle élni. Annyi bosszúságot szerez nekem, hogy kibírhatatlan.

Na, az Úr visszavette Évát. Ádám esent egyedül maradott. Hát vót ahogy vót egy darabig, de osztá Ádám erőst elunatkozott, posztult el Éva után. Menyen esent az Úrhoz:
– Ó, Uram, teremtőm, add vissza, me nála nélkül erőst unalmas az élet, immán nem es tudom, hova legyek!

Az Úr erőst esszeráncolta a homlokát, de azé csak visszaadta Évát.

Nem tőt el két nap, s jő Ádám s újból hozza az asszont:

– Uram! Vedd vissza!

– Nem!

– Uram! Vedd vissza, met eszen meg szájval!

– Egyen! S akkor se veszem vissza. Tudd meg, ha vele nem tudsz élni, nélküle még úgy se tudsz! Úgy osszátok bé a dógot, hogy megegyezhessetek. Te tűrjél neki, s ő tűrjön neked! Nekem ne panaszkodjatok!

Ádám megfogta Évácskájának a kezeit, oldalogtak nagy, lógó órval.

Azóta kénlódik az ember az asszonval, met se vele nem jó, se nélküle.

 

Bemondó: Se vele, se nélküle… Ugyanerről szól a következő népdal is.

Népdal: Édesanyám, nem tudok elaludni… (9)

 

Bemondó: „Egy családi veszekedés kellős közepén a kiborult asszony dühösen felkiált: – Mit gondolsz, hol lennétek ti, férfiak nélkülünk, nők nélkül? – Pontosan tudom, drágám – feleli nyugodtan a férj. – Még mindig a Paradicsomban!” Szerintem ott jobb lenne nekünk, férfiaknak, mert – mint a teremtés koronái iránt – olyan nagyok az elvárások itt a földön, hogy alig tudunk nekik megfelelni. Legújabb felmérések szerint még ma is 100 nőből 94 azt várja el tőlünk, hogy hűségesek legyünk, 92 azt, hogy humorosak, 92 hogy intelligensek, 89 hogy megértők, 89 hogy gyöngédek, 80 hogy vállalkozószelleműek, 77 hogy férfiasak, 76 hogy szenvedélyesek, 73 hogy családszeretők, és 66 hogy jólöltözöttek.  Természetesen bennünket senki nem kérdez meg, hogy mit akarunk, mit szeretnénk, mire vagyunk képesek.

Hallgassunk meg Kocsis Ilonkát, hogy milyenek vagyunk mi, férfiak igazából:

 

 

  1. Férfi viccek

2.1. Egy férfi bemegy az óvodába és azt mondja:

– Jöttem a gyerekemért.

– Melyik lenn az Öné?

– Nem mindegy! Holnap úgyis visszahozom…

 

2.2. Egyik délután egy kisgyerekes anyukának el kellett mennie otthonról, és a férje vigyázott a gyerekre. A másfél éves kislány nemrég kapott valakitől egy kis teáskészletet, azzal játszott. Miközben apja a tévében a híradót nézte, a gyerek odatotyogott hozzá és megkínálta egy kis „teával“. A játékcsészében természetesen csak víz volt. Az apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte. A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát. Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal. A gyerek odaviszi neki a csésze teát, ő megissza. Az anya megvárja, míg visszaadja a csészét, majd megszólal:

– Arra nem gondoltál, hogy az egyetlen hely, ahonnan vizet tud hozni a gyerek, az a WC?

 

2.3. Két férfi beszélget:
– Na, komám, az én földem olyan nagy, hogy ha reggel elindulok az autómmal, akkor csak estére érek körbe rajta!
– Jaj, szomszéd, együtt érzek magával, mert nekem is volt ilyen rossz kocsim!

 

2.4. Egy férj nagyon szívesen vigyáz a gyerekre, ha tele van a hűtő sörrel, jó műsort adnak a TV-ben, és a gyerek is alszik.

 

Bemondó: Ilyenek vagyunk mi, férfiak. Milyenek a lányok? Azt majd később meghalljuk. Előbb énekeljünk el róluk egy nótát.

Dal: Megyen már a hajnalcsillag lefelé… (3)

 

Bemondó: Amikor Isten megteremtette a nőt, mondja egy legenda, nem a férfi talpából teremtette, hogy a férfi uralkodjék a nő fölött. Nem is a férfi fejéből teremtette, hogy a nő uralkodjék a férfi fölött. Hanem Isten a nőt a férfi szíve melletti oldalbordából teremtette, hogy jelezze: mind a ketten egyenlőek. Egy történet, amelyet most nekünk Bakay József ad elő, ezt egészen másképp tudja. Hallgassuk csak!

 

Az asszony teremtése

Amikor Isten megteremtette az első embert, azt mondta: „Nem jó neked egyedül lenni, nagyon magányos vagy, asszonyt teremtek hát neked. Gyönyörűt, törékeny alakút, tele érzelem-mel, alázatosat és engedelmest. Nagyszerűen fog majd főzni neked, és mindenben kiszolgál téged.“

Ádám erre azt mondta: „És mibe kerül majd ez nekem?”

Az Úr így válaszolt: „Egy kezedbe, a két szemed világába, és az egyik lábadba…”

Mire Ádám: „Óh, neeeeeeeem! Nem lehetne olcsóbban?”

Isten erre így válaszolt: „De, Ádám, hogyne. Ez itt például nem olyan csinos, nem is olyan engedelmes, nem is fog téged mindenben kiszolgálni… Olyan középszerű.”

Ádám ismét megkérdezte: „És mibe kerül?”

Az Úr így válaszolt: „Egy kezedbe és a füleidbe…”

Ádám felhorkant: „Nem mondom, de ez újfent nagyon dága… Nem tudnál valami olcsóbbat felkínálni?”

Mire Isten: „Szerencséd van ma, Ádám, épp van egy „Schnäppchenmodell”, durcás, engedetlen, a tűzhelynél ügyetlen, téged szolgálni nincs kedve…”

Ádám közbevágott: „És milyen drága ez a modelled?”

Isten erre ezt válaszoltA: „Csak az orrodról kell miatta lemondanod…”

Ádámnak erre felragyogott a szeme: „Van egy ötletem, Uram, és milyen asszonyt adnál egy oldalbordámért???”

 

Bemondó: Régebben mindig az volt a gond, hogy egy családban ki viseli a kalapot? A mai modern korban ez már nem probléma. Mi viseljük, férfiak, a fej mi vagyunk, de az asszony a nyak: oda fordítja a fejet, ahova akarja. Ahogyan azt nemrég egy tűzrőlpattant szatmári menyecske mondta nekem: „Én megengedem, hogy férjemé legyen az utolsó szó, csak így hangozzék: „Igenis, drágám!” Hallgassunk meg most pár viccet a női nemről Mezei Tibor és Szegi Oszkár tolmácsolásában.

 

  1. Női viccek

3.1. Egy szőke nő bemegy az orvosi rendelőbe, és mutatja, hogy mindkét füle megégett.
– Ezt hogy csinálta? – kérdezi az orvos.

– Éppen vasaltam, amikor megszólalt a mobilom. Véletlenül a vasalót tartottam a fülemhez.
– A másik fülét azért csak nem a vasalóval égette meg!

– De azt is, mert utána fel akartam hívni a mentőket.

 

3.2. A szőke nő pizzát rendel. Kihozza neki a futár. A nő kifizeti, indul be a dobozzal, de utána szól a futár:

– Héé, hol van a borravaló?

– De én nem is rendeltem bort!

 

3.3. Kétüléses repülőgépen utazik a szőke, amikor a pilóta váratlanul szívrohamot kap és meghal. A szőke belekiabál a rádióba:

– Torony, segítsenek, bajban vagyok! Meghalt a pilóta!

– Nyugalom hölgyem! – jön a válasz a toronyból – Először is adja meg a magasságát és a helyzetét!

– 165 centiméter vagyok és itt ülök a pilótafülkében.

 

3.4. A munkahelyre egy szőke titkárnő kerül. A főnöke észreveszi, hogy bár cseng a telefon, a titkárnő sosem veszi fel. Amikor megkérdezi:

– Miért nem veszi fel a telefont?

– Természetesen nem veszem fel! Tíz esetből kilencszer úgyis magát keresik!

 

3.5. Hazamegy a férj, szőke felesége bűntudatosan megy elé:
– Ne haragudj, drágám, de ki akartam vasalni a nadrágodat, véletlenül rajta felejtettem a vasalót, és egy nagy lyukat égettem a szárába.
– Ne is törődj vele – mondja a férj. – Van még egy ugyanolyan.
– Igen, ez nekem is eszembe jutott – mondja büszkén a feleség – abból foltoztam be a kiégetett lyukat!

 

Bemondó: De nem csak szőke nők vannak a világon, hanem barnák is. Ezért is olyan nehéz a választás. Mint ahogyan azt egy közismert népdalunk is mondja…

Népdal: Két út van előttem…

 

Bemondó: Amikor a férfi és a nő megszereti egymást, annak – rendes körülmények között – házasság lesz a vége. Érdekes, hogy a két nem a házasság megítélésében is különbözik egymástól. A nő az esküvő előtt sír, a férfi pedig utána… Hogy miért? Jobban megértitek, ha Mezei Évát és Mezei Tibort hallgatjátok.

 

  1. Házas viccek

 

4.1. A pszichiáternél:
-Mikor veszekedtek először a férjével asszonyom?
-Amikor mindenáron rajta akart lenni az esküvői fényképemen.

 

4.2. Kovács látogatóba megy Szabóhoz.
Egy kép előtt megkérdi:
-Ez antik kép?
-Igen.
-Kit ábrázol?
-A feleségemet lánykorában.

 

4.3. – Mit szólt a feleséged, amikor hajnalban hazaértél?
– Egy árva szót sem! Azt a két fogamat meg úgyis ki akartam húzatni.

 

4.4. – Mondja, szomszédasszony, maga lámpát éget addig, amíg a férje haza nem jön haza a kocsmából?
– Muszáj, mert a múltkor is a sötétben a nagy tükörhöz vágtam a gyúródeszkát.

 

4.5. Na milyen nős embernek lenni?
– Megfiatalodtam! Mintha újra 15 éves lennék!
– Hogy lehet az?
– A WC-ben cigarettázom, és titokban iszom.

 

4.6. Megy a székely az úton a feleségével és a fiával a szekéren, egy nagy rakás fát visznek, és egyszer csak beleborulnak az árokba.
Eltelik fél óra kimászik az öreg és rágyújt.
Eltelik még egy fél óra kimászik a fia is az is rágyújt.
Szívják a cigit, szívják.
Egyszer csak megszólal a fiú.
– Édesapám édesanyámat nem kéne kihúzni?
– Minek fiam, úgy se cigizik.

 

Bemondó: Most nem cigarettázni hívlak meg Titeket, hanem egy nótára, amelynek a címe:

Népdal: Látod, édesanyám… (7)

 

  1. Különbségek nő és férfi között

 

Bemondó: Láttuk, hogy a férfi és a nő, bár mindkettő Isten teremtménye, mégis mennyire eltérnek egymástól. Testi felépítésükben épp úgy, mint lelki tulajdonságaikban. Nem is csoda, mondják a férfiak, a nők a hibásak, mert nem lehet érteni őket, hogy mit akarnak. A nők ezzel vágnak vissza: „Ti, férfiak vagytok olyan értetlenek.” Magyarán: kommunikációs probléma van közöttünk. Én ezuttal a nőkkel tartok, mert néha csakugyan mi, férfiak vagyunk azok, akik nem tudjuk őket megérteni. Barátom kérdezte a feleségétől: „Drágám! Hol van a tea?” Mire a feleség: „- Jaj, ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A tea a gyógyszeres fiókban van egy kakaósdobozban, amire az van ráírva, hogy só.” Nézzük meg most, hogy bizonyos dolgokban hogyan térünk el mi, férfiak, a nőktől. Hallgassuk meg most Schrepler Hajnalkát, Szegi Hajnalkát és Varga Pált.

 

A fürdőszoba. A férfiak átlagosan hatféle dolgot tartanak itt: fogkefe, fogkrém, szappan, borotva, borotvahab és törölköző. Ezzel szemben, a nők által a fürdőszobában tartott dolgok száma 437. Ezek legtöbbjét a férfi még beazonosítani sem képes.

 

Élelmiszerek. A nő gondosan listát készít arról, mire van szüksége, és bevásárol. A férfi megvárja, amíg alig marad valami a jégszekrényben, és az is zöldül. Ekkor vásárolni indul. Mindent megvesz, ami jól néz ki, és bár alig marad pénze, sörnél komolyabbra nem költ.
Készülődés. Ha a férfi azt mondja, hogy készen van, akkor az úgy is van. Ha a nő azt mondja, hogy készen van, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy majd készen LESZ, ha megtalálja a fülbevalóját, ha kifesti magát…

 

Tükör. A férfi hiú. Ha titokban is, mindig megnézi magát a tükörben. A nő nevetséges: mindig, mindenben megnézi magát, ami egy kicsit is fényes és tükröz.

 

Telefon. A férfi számára a telefon egyszerű kommunikációs eszköz. Röviden beszél azokkal, akikkel fontos. A nő – miután két hétig a barátnőjénél nyaralt – hazaérve ugynőt hívja fel és képes három órán át csevegni.

 

Irányok. Ha a nő eltéved, behajt az első benzinkúthoz és kérdez. A férfi ezt a gyengeség jeleként értékeli, ezért inkább órákig kóvályog, miközben ilyeneket mond: „Most egy rövidebb utat találok.“ vagy „Ismerős ez a környék, ebben a kocsmában már voltam.“

 

Öltözködés. A nő mindenhez felöltözik. takarításhoz, bevásárláshoz, telefonáláshoz, még ahhoz is, ha kiviszi a szemetet. A férfi életében két alkalomhoz öltözik fel: esküvőkhöz és temetésekhez.

 

Virágok. Ha a feleség elutazik, megkéri a párját, hogy locsolja a virágokat. Mire hazaér, mind kiszárad. Senki sem érti, miért…

 

Bajusz. Van néhány férfi, akinek jól áll a bajusz. Ilyen mondjuk Tom Selleck, vagy Burt Reynolds. Olyan nő viszont nincs, akinek jól állna.

 

Bemondó: Szerelem vagy házasság? Erről töpreng a következő népdal is.

Népdal: A házunk tetején zsuppfedél van… (15)

 

Bemondó: Sokan elfelejtik, hogy nem csak jövendőbelijükkel kötnek házasságot, hanem annak egész családjával is. És ebbe a családba az anyós is beletartozik… Az anyósokról annyi és annyi vicc szól, hogy se szeri se számuk. Nekem ez tetszik a legjobban: „Egy férfi lemegy a házmesterhez: – Jöjjön gyorsan, házmester úr, mert az anyósom ki akar ugrani az ablakon. – És miért kellek én ehhez? – Mert beszorult az ablak.” Röstellem, hogy annyit maceráljuk az anyósokat, pedig annyi minden jótulajdonságuk van. Hallgassunk meg most egy párat ezekből Dávid Ferenc és Zumbühl Willy  előadásában.

 

  1. Anyós viccek

 

6.1. Két barát beszélget: Képzeld éppen a vasárnapi ebédet főztük, amikor az
anyósom lement a pincébe krumpliért, a lépcsőn megbotlott, kitörte a nyakát
és meghalt!
– Na és mint csináltatok?
– Rizset.

 

6.2. Két barát beszélget:
– Tudod, hogy fogják kipróbálni az új hidat terhelés alatt?
– Hogy?
– A falu összes anyósát meghívják, hogy nyüzsögjenek a hídon. Ha nem szakad le jó. Ha leszakad még jobb.

 

6.3. Két barát beszélget:
– Miért állsz ki az erkélyre, amikor az anyósod énekel?
– Tudod, nehogy azt higgyék a szomszédok, hogy verem.

 

6.4. Az anyós már több hete vendégeskedik a fiataloknál. Az egyik este megkérdezi a vőtől:
– Mondd, fiam, van még olyan könyv nálatok, amit nem olvastam?
– Igen! A menetrend.

 

6.5. Az anyóst kórházba szállítják egy szívroham után. A doktor mondja a férjnek:
– Sajnos csak rossz hírekkel tudok szolgálni!
– Istenem! Túléli?

 

Bemondó: A számtalan anyósokról szóló népdal közül most ezt választottuk ki:

Népdal: Alma a fa alatt, nyári piros alma… (17)

 

Bemondó: Megfigyeltétek már, hogy az idős házaspároknak van egy jól bevált közös nyelvük, amit csak ők ketten értenek? Az egyik barátom mesélte a következő esetet. „A múltkor a nagyszüleimnél voltam látogatóban. A nagyapám kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, és keresgélni kezdett a polcokon. A nagymama megkérdezte: – Mit keresel? – Semmit! – Az nem ott van, hanem az ágy alatt!”

Lám, van olyan házasság, ahol egymás gondolatait is ismerik a házastársak. És van olyan család, ahol a szülők és a gyermekek is ilyen egyetértésben élnek. Most egy egyedülálló produkciónak leszünk tanúi. Benedikt Erika és Benedikt Ildikó, azaz anya és lánya, négykezest játszanak nekünk. Következzék hát:

 

  1. Benedikt Erika és Benedikt Ildikó: 1. Michael Proksch: Egy spanyol für Elise.

 

Bemondó:

A házasság gyümölcse a gyermek. Büszke is rájuk anyuka is, apuka is. Mindenkitől meg is kérdezik: – Na, úgye, rám hasonlít? S milyen boldogok, amikor azt hallják, hogy igen. Persze, néha vita is van az apuka és az anyuka között emiatt. Különösen, ha arról van szó, hogy a gyerek ezt vagy amazt a rossz tulajdonságot kitől is örökölte?

– Mondja anyuka, kitol örökölte a gyerek a nagy tudásszomját? – A tudását tőlem, a szomját az apjától.

Pedig örök igazság az a mondás, amit anyukának is és apuknak is meg kellene szívlelni: Alma nem esik messze a fájától.

Apuka kérdezi a fiától – Fiam! Mit dugdosod azt a bizonyítványt? Elveszi a gyermektől, és hangosan olvasni kezdi – „A gyemek ma vécépapírral rakta tele az osztályt, csótányokat szórt szét a padlón, és békát rakott a tanár zsebébe.” Ezért most büntentést kapsz, büdös kölök! – De apa, ezt a bizonyítványt a padláson találtam egy dobozban.Erre az apuka felkiált – Ki engedte meg, hogy a dolgaim közt turkálj?!

Nézzük meg most Dávid Ferenc rövidfilm-válogatását a gyermekekről!

 

  1. Upps – gyerekekről!

 

Bemondó: Két kisgyerek játszik egymással: – Játszunk papás-mamást! – Rendben van. Kezdheted! – „Bárcsak soha nem vettelek volna feleségül!”

Énekeljük el most az

Népdal: Ősszel érik babám, a fekete szőlő… (4)

 

Bemondó: Ismét Benedikt Erika és Benedikt Ildikó következnek. Ezuttal egy másik négykezessel. Következzék:

 

  1. Benedikt Erika és Benedikt Ildikó: 2. Aram Hacsaturján: Gallop a Chipolino suite-ből.

 

Bemondó: A házasság nem egyéb, mint folytonos tanulás… A feleség rántottát süt reggelire a férjének.
A férj hirtelen beront a konyhába: – Óvatosan! Vigyázz! Egy kicsivel több olajat tegyél bele.
Jaj! Túl sokat sütsz egyszerre. Túl sokat! Fordítsd meg! Fordítsd meg azonnal! Több olaj kell! Jaj! Jaj, mi lesz most?! Több olajat! Odaég! Óvatosan… Vigyázz! Azt mondtam, óvatosan! Soha nem hallgatsz rám, ha főzöl. Soha! Fordítsd meg! Gyerünk! Normális vagy? Elment az eszed? Ne felejtsd el megsózni. Mindig elfelejted megsózni! Sózd! Sózd meg! Sózd már!
Az asszony értetlenül bámul rá: – Mi ütött beléd? Azt hiszed, nem vagyok képes megsütni egy rántottát? A férj nyugodtan válaszol: – Csak meg akartam mutatni, milyen érzés, amikor vezetek.

A házasság tehát nem egyéb, mint folytonos tanulás. Tanuljunk meg mi is egy népdalt…

Dal: Ki az urát nem szereti… (20)

 

Befejezés

Műsorunk végéhez értünk. Azt igyekeztük bemutatni tréfás formában, hogy milyen nehéz, de ugyanakkor milyen szép dolog is egy családban élni. Nehéz, mert ott is mindenkinek el kell fogadnia a másságát és figyelembe kell venni az akaratát. De szép is, mert a másik mássága gazdagít bennünket, és ha az ő akaratára is figyelemmel vagyunk, akkor olyan az életünk, mint egy folytonos nagyszerű kaland…

Melyek a jól működő család jellemzői? Az a jó család, amelyben

  • a családtagok kimutatják érzéseiket,
  • beszélnek róluk,
  • vannak ünnepek,
  • támogatják egymást,
  • kiállnak egymásért,
  • bíztatják egymást,
  • képesek lemondani valamiről a másikért,
  • tisztelik a másikat,
  • bizalmasak egymáshoz,
  • megosztják a felelősséget,
  • mindenkinek megvan a maga feladata.
  • mindenkinek fontos a véleménye,
  • egyszóval, ahol szeretik egymást!

 

Ez pedig a legszebb dolog a világon, nem?

Ilyenek legyünk egymással. A szűkebb családi körben épp úgy, mint a mi nagy családunkban, az Egyházközségben. Isten adjon nekünk ehhez sok erőt, egészséget, türelmet és – derűt!

Köszönet minden szereplőnek és megjelenőnek… Most pedig mulassunk!