Gondolatok


2017. okt.
27

A hit lényege a bizalom… Nagy ünnepnap van. A meghívottak mosolyogva köszöntik egymást, majd beszédbe elegyednek. Te ott állsz kicsit félrehúzódva. Nem ismerlek, ezért odamegyek hozzád, bemutatkozom és köszöntelek. Kérdezem, honnan jösz? Mondod, hogy új vagy és csak pár hónapig maradsz itt, Stuttgartban. Udvariasan kérdezel Te is a munkám felől. Nagyvonalakban ecsetelem, hogy a „lelkészi“ hivatás mennyi szépséget rejt magában. Különösen az emberekkel való törődés az, mondom, ami értelmet ad papi életemnek… „És mit ajánlana a ‚lelkész úr’ annak, aki most ismerkedne a vallással? Mi a vallás leglényegesebb és az élet számára......

Részletek


2017. Sze.
21
Soha ne engedd...

Soha ne engedd… Szomorú vagy, mert mint írod: elveszítetted a szívedet… Noha nem egészen értem, mire gondolsz, még csak arra a kérdésedre sem összpontosítok, hogy vajon Isten segít-e Neked újra megtalálnod vagy sem? Sokkal inkább azt szeretném, hogy újra örvendj és boldog légy. És, tudod, néha milyen kevés kell hozzá? Hallgasd csak ezeket az élettapasztalat-szilánkokat! Soha ne engedd, hogy előbb lenyugodjék a nap, mintsem, hogy észrevetted volna: valaki kereste a tekintetedet, valakinek sokat jelentesz! Soha ne engedd, hogy előbb lenyugodjék a nap, mintsem, hogy valakire rá ne mosolyogtál volna! Soha ne engedd,......

Részletek


2017. Sze.
02
„Tudjuk, hogy akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik” (Róm 8,28).

Kedves Barátaim! „Tudjuk, hogy akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik” (Róm 8,28). Katonai szolgálatom idején nagyon sokszor merítettem erőt Szent Pál apostolnak ezen biztató és bátorító üzenetéből. Most aztán megértettem ennek igazi mélységét. Nekem csak szeretnem kell Őt, aztán minden javamra lesz. Június hónapban és július első két vasárnapján úgy váltunk el egymástól, hogy szeptember hónapban újra találkozunk. Így köszöntünk el Ellwangenben, a kis zarándoklaton. Július 12-én tervezett térd protézis műtétem lett volna Budapesten. Aztán minden másként alakult, mint ahogy azt elterveztem. Több mint hat hetes kórházi kezelést követően......

Részletek


2017. aug.
31
Keljünk újra együtt útra!

Keljünk újra együtt útra! Három esztendő után Isten ismét megadta nekem azt a lehetőséget, hogy – régi szenvedélyemnek hódolva – egy hosszabb biciklitúrára keljek. Ezek a túrák nem csak felejthetetlen káplánéveimre emlékeztetnek, amikor nem egyszer több tucat fiataltól kísérve biciklivel jártam a messze eső filiákat. Hanem időközben létszükségletemmé váltak, mert miközben tekerem a kilométereket, fárad ugyan a testem, de parttalanná tágul a lelkem, és mindig kiváncsi szellememmel ezer és ezer új, soha nem látott arculatát fedezem fel az út során elém táruló világnak. Az idén a Neckar és a Rajna-mente volt soron.......

Részletek


2017. Júl.
09
Szünidő

A következő kis történet igen csak elgondolkoztatott. Egy kínai professzor  meglátogatta berlini kollégáját. Amint megérkezett a pályaudvarra, barátja már türelmetlenül várta. – „Igyekezz” – mondta neki, „azonnal indul a busz. Ha ezt lekéssük, akkor majd csak tíz perc múlva indul a következő.” A kínai professzor nagy nyugalommal azt kérdezte: – „És mit csinálunk a tíz perccel, ha hamarabb érkezünk oda?” Rohanó világunkban egyre kevesebb az idő. Mindenhova sietve megyünk. Ha kocsival vagyunk és előttünk a lámpa „narancssárgára” vált, még hamar áthajtunk rajta, nehogy egy percet is „elveszítsünk”. Ha autóúton megyünk, sokszor veszélyes......

Részletek


2017. jún.
12

Mondd egyszerűen azt, hogy „Köszönöm!” Ma durcás vagy. Legalábbis úgy mutatod. Haragudni akarsz – talán az életre, a munkádra, az emberekre, a Téged körüllengő stresszre vagy mindenre és mindenkire –, de nem sikeredik. Ismerlek már: látszik, hogy nem komoly az egész, csak valamit el akarsz mondani… „Atya, én ezentúl senkinek nem köszönök meg semmit! Nekem se köszöni meg senki, hogy meghallgatom, kiszolgálom, segítem. Miért kell egyáltalán hálásnak lenni?” – fakadsz ki, miközben táskádat a székre ejted, és leülsz… Mielőtt válaszolnék Neked, megvárom, amíg elhelyezkedsz és rám tudsz figyelni… Azért kell az életben......

Részletek


2017. máj.
22

  Lelki beszélgetés…   Mondod, de látom is, hogy új vagy a közösségben. A barátod ajánlotta Neked, hogy gyere el hozzánk, mert nálunk sok érdekes emberrel találkozhatsz… Meg aztán arról is beszélt Neked – nem szívesen idézlek, mert öndicséretnek tűnhet –, hogy velem is nagyon jókat lehet beszélgetni…   Most itt ülünk, egymással szemben, és hirtelen kendőzetlenül s elég élesen azt kérded tőlem: „Miért mondjam el az atyának életem dolgait?“   Kissé meglepsz a kérdéseddel, de aztán egy szösszenetnyi idő után a következő választ adom Neked:   „Azért beszélhetsz nekem nyugodtan az......

Részletek


2017. máj.
15
Anyák Napjára

Anyák Napjára   Az Egyesült Államok egyik városában új intézetet építettek vakok szá­mára. Az épületre nem terveztek ablakot. Gondolták, hogy a vakok úgysem látnak ki rajta. Rövidesen észrevették, hogy a vakok rosszkedvűek, szomorúak, és sokan megbetegednek. Rájöttek, hogy a napsugár hiánya okozza a bajt. Vannak gyermekek (felnőttek), akik jól látnak, de hiányzik nekik a lelki napsugár: a szeretet. Mo­dern szóval így nevezik őket: „érzelmileg sérültek.” Szeretetéhségben szenvednek. Kiskorukban nem volt alkalmuk, hogy odasímuljanak az anya testéhez. Senki sem mosolygott rájuk, nem csókolta meg őket, nem simogatta meg a fejüket. Később sem tudták......

Részletek


2017. ápr.
14

Nagyanyámnak igaza volt… Gyakran jut eszembe régen elhunyt nagyanyám. Sovány, szikár alakja még most is fel-felsejlik előttem, ha néha gyermekkorom emlékeire révedek.  35 évesen özvegyen maradt három gyermekével, mert férjét, nagyapámat elvitte a háború utáni fogság… Sokat, nagyon sokat szenvedett! Hogy milyen nehéz volt az élete, azt csak anyámtól tudom. Ő ugyanis soha nem beszélt róla. Mintha egy nagy ólomlakattal örökre lezárta volna a régi tragikus emlékeket… Másról azonban igen csak szeretett beszélni. Istenem, mennyit mesélt! Hogy honnan vette a történeteit, mai napig sem tudom, csak azt jegyeztem meg gyermekfejjel, hogy ha......

Részletek


2017. Már.
31
"Halál Testvér"...

„Halál Testvér”… Mikor először olvastam Szent Ferenctől (1182-1226) ezt a kifejezést, azt hittem túloz. Később azonban, amikor jobban megismerkedtem életével és gondolkodásmódjával, igazat adtam neki: a halál valóban testvérünk, hisz azért kopogtat életünk ajtaján, hogy hazavigyen bennünket igazi otthonunkba… Ebben a nagyböjtben is sokat foglalkoztam a gondolatával. Nem csak ilyen és ehhez hasonló idézetek segítettek engem ebben, mint: „A kereszt (értsd: a halál) másik oldalát feltámadásnak hívjuk!” Hanem egy érdekes színi előadás is… Az egyik müncheni színházban már évek óta játszanak egy darabot, és nem tudják a műsorról levenni, mert mindig telt......

Részletek


1 / 5 oldal12345