Barátom – 2017 októbere

Barátom - 2017 októbere
szerkesztő

2 0 1 7    O  K  T  Ó  B  E  R

 Az imádságnak nincs ’tudományos’ értelme. De ez a tudomány szegénysége, nem az imáé. Az igazán nagy tudósok jól ismerik az ima jelentőségét.” (Müller Péter)

A  RÓZSAFÜZÉR EREDETE

A rózsafüzér eredetét sokan tanulmányozták. Most csak röviden utalunk az eredetére, amelyet tulajdonképpen négy imádságban találunk meg: a zsoltározásban, a Miatyánkban, az Üdvözlégyben és az imaláncokban. Ezekből adódott össze hosszú  századok során a ma ismert rózsafüzér.

A 13. században a szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok stb.) kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, 150 Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett.

Valószínűleg magánjelenés formájában Szent Domonkos kapta az üzenetet, hogy a Miatyánk helyett az Üdvözlégyet imádkozzák 150-szer.

Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 Üdvözlégyből állt, de az Üdvözlégynek még  csak az első, szentírási részét mondták (a második rész: Asszonyunk Szűz Mária… majd csak a 17. században került az Üdvözlégyhez). IV. Orbán pápa 1263-ban hozzáadta az Üdvözlégyhez a “Jézus” nevet.

Ez alkalmat adott a 15. században a rajnavölgyi karthauzi szerzeteseknek arra, hogy minden egyes Üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Mivel többnyire csak 50 Üdvözlégyet mondtak, ezért  50 titkot soroltak fel. Vannak viszont olyan listák is, amelyek 150 Üdvözlégyet, és természetszerűleg ugyanennyi titkot tartalmaznak.

A karthauzi szerzetesek egyébként a rózsafüzérrel az őskeresztény pusztai remeték szokását követték, akik egy-egy zsoltárt együtt elmondtak, majd csendben térdelve vagy leborulva azon hosszasan elmélkedtek, és a végén az elöljáró összefoglalta az egyéni imákat a “zsoltárkollektával”. A karthauziak elmondták az Üdvözlégy első részét közösen, majd Jézus nevéhez hozzáfűzték a megfelelő titkot, végül azon hosszasan egyénileg elmélkedtek.

Úgy tűnik, hogy a titkoknak első ilyen sorozata a karthauzi Esseni Adolf (+1439), valamint tanítványa, Porosz Domonkos (+1460) műve, aki valószínűleg több ilyen sorozatnak a szerzője.

Valamivel később (1470) Alanus de Rupe (+1475), domonkos szerzetes Douaiban, Jakob Sprenger domonkos atya pedig Kölnben (1475) megalapították az első Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult ennek az ájtatosságnak az elterjedéséhez.

A rózsafüzér imádkozását V. Szent Piusz pápa szorgalmazta, aki maga is domonkos volt. Ő volt az, aki hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért (1568). És ugyancsak ő volt az, aki külön ünnepet rendelt el Rózsafüzér Királynéja,  “Győzedelmes Nagyasszonyunk” tiszteletére 1572. október 7-én, mivel éppen egy évvel azelőtt (1571. október 7) ezen a napon győzte a török hajóhadat Lepantónál a keresztény had – a rózsafüzér-imahadjárat eredményeként.

Az ünnep nevét aztán XIII. Gergely pápa 1573-ban a “Rózsafüzér Királynője” címére változtatta.

A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet megelőző 3 Üdvözlégy az isteni erényekkel – hit, remény, szeretet – kapcsolatban, a tridenti zsinat után, a 16. században került hozzá Montforti Grignion Szent Lajos atya (1673-1716) jóvoltából. A rózsafüzér titkainak számát is ebben az időben csökkentették 15-re, vagyis ezután az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér minden egyes tizedének csak egyetlen titka volt.

1884-ben XIII. Leó pápa az októberi hónapot a rózsafüzér hónapjának jelentette ki.

Amikor 1917. július 13án a Szűzanya megjelent Fatimában a három látnoknak, azt kérte tőlük, hogy minden titok befejezéseképpen még imádkozzák el az: „Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.“  imádságot.

1974-ben VI. Pál pápa a „Marialis cultus“ kezdetű apostoli írásában a rózsafüzért a családok imádságaként ajánlotta.

Végül Szent II. János Pál pápa 2002 októberétől 2003 októberéig egy külön Mária-évet kiáltott ki, és írásában 5 új titkot a „világosság rózsafüzére“.

Hogyan imádkozzuk a rózsafüzért?

A rózsafüzér közösségben való imádkozásának többféle változata lehetséges. Megfelelőnek látszik, ha egy előimádkozó vezeti az imádságot, a hívek pedig folytatják az általa elkezdett imát. A négy rózsafüzért a következőképpen imádkozhatjuk: hétfőn és szombaton az örvendetes rózsafüzért, csütörtökön a világosság titkait, kedden és pénteken a fájdalmasat és szerdán, valamint vasárnap a dicsőségeset. Ettől azonban el is lehet térni.

A rózsafüzért keresztvetéssel kezdjük, majd elmondjuk az Apostoli hitvallást. Az első szemekre elmondjuk a bevezető imákat: Mi Atyánk…, három Üdvözlégy Mária a megfelelő titkokkal és Dicsőség. Ezt követően kezdjük az első tizedet a Miatyánkkal és a tíz Üdvözléggyel. A tizedek végén a Dicsőséget imádkozzuk. Sok helyen szokásban van, hogy elimádkozzák a következő imádságot.

 Forrás: http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=14

 

 S Z E N T M I S É I N K

 Munderkingen              október 01 vasárnap                 09.00 óra

Schwäbisch Gmünd      október 01 vasárnap                 09.30 óra

Stuttgart                       október 01 vasárnap                 15.00 óra

Balingen                       október 07 szombat                  17.00 óra !!!

Weingarten                  október 08 vasárnap                 10.00 óra

Ulm                             október 08 vasárnap                 15.00 óra !!!

Friedrichshafen-Berg    október 14 szombat                  17.00 óra

Ludwigsburg                 október 15 vasárnap                 09.30 óra

Stuttgart                       október 15 vasárnap                 15.00 óra !!!

Heidenheim                  október 21 szombat                  15.30 óra

Biberach                      október 22 vasárnap                 08.45 óra

Böblingen                     október 22 vasárnap                 09.30 óra

Ulm                             október 22 vasárnap                 12.00 óra

Eislingen                      október 22 vasárnap                 15.00 óra

Heilbronn                     október 22 vasárnap                 15.30 óra

Tuttlingen                     október 29 vasárnap                 15.00 óra

 

KÖZLEMÉNYEK – RENDEZVÉNYEK

Stuttgartban péntekenként 17.50 órakor rózsafüzér, majd szentmise. Híveinket október 6-án, 13-án, 20-án és 27-én várjuk. A Barátságklub tagjai is ugyanezeken a napokon találkoznak, 16.00 órakor, a Közösségi Teremben. Mindenkit szeretettel várnak!

*

Ulmban csütörtökönként, Weingartenben pedig péntekenként a hétköznapi szentmisék – Tibor atya betegsége miatt – egyelőre szünetelnek.

*

Október 1-jén, vasárnap, Stuttgartban a 15.00 órakor kezdődő szentmise után – Mindszenty József születésének 125. éve alkalmából – Dr. Baumgartner Bernadette tart előadást. Előadásának címe: Párhuzamos életrajzok. Mindszenty József és Márton Áron. Mindenkit szeretettel várunk!

*

Október 7-én, szombaton, gyalog-zari.  Útirány: a Hohenzollern-vár. Találkozunk a lábánál fekvő vendéglőnél (Brielhof) 10 órakor. Onnan felmegyünk gyalog a várhoz, majd lejövünk, és utána részt veszünk a balingeni egyházközségünk szentmiséjén és ágápéján. Aki velünk akar tartani, jelentkezzen az Irodán!

*

Október 8-án, vasárnap Magyarok Nagyasszonya, az ulmi egyházközség búcsúja. A 15.00 órakor kezdődő szentmisét ágápé követi. Mindenkit szeretettel várunk!

*

Október 15-én, vasárnap, Stuttgartban Nemzeti Ünnep. 15.00 órakor ökumenikus istentisztelet  a Bruder Klaus templomban. Utána kultúrműsor, keretében kiállítás-megnyitó, majd állófogadás! Minden Hívünket és minden jószándékú magyart szeretettel várunk!

*

Az idei esztendőben ünnepeljük az aacheni magyar kápolna 650 éves jubileumát. A megemlékezés október 29-én, vasárnap lesz. A szentmise 14.00 órakor kezdődik. A szentbeszédre és az utána következő előadásra engem kértek fel. Egyházközségünk zarándoklatot indít, amelyre iratkozni az Irodánkon lehet.

*

Stuttgartban, pénteken, október 6-án 19.00 órakor Imakör, 13-án és 27-én 19.00 órakor Sportklub, 20-án pedig 19.00 órakor Bibliakör. Mindenkit szeretettel várunk!  

*

Nevess velünk – Egy archeológus éppen a Negev-sivatagban végez ásatásokat Izraelben, amikor egy koporsót talál, benne múmiával. Azonnal hívja a múzeum tudósát, és közli vele, hogy egy szívinfarktusban elpusztult, 3000 éves férfi múmiára talált. A tudós megkéri, hozzák be a leletet, hogy pontosabban megvizsgálhassa. Egy héttel később telefonon hívják az archeológust, és döbbenten közlik vele: – Uram, önnek igaza volt! Hogyan tudott ilyen pontosan megállapítani? – Egyszerűen. A múmia egy cetlit tartott a kezében, a következő felirattal: “10.000 shékel Góliátra”.

Share

Ajánlott bejegyzések